Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-554

358 À nemzetgyűlés 554. ülése 1926. évi május hó 18-án, kedden. Egy másik ok pedig- az, hogy a magyar nép, talán épen azért, mert hosszú évtizedeken át az volt a törekvésünk, hogy a lótenyésztés­ben is lehetőleg ariózus fajtákat tenyésszünk ki, nem bir azzal a képességgel, hogy meg­nyugtassa lovát, pedig az autóval szemben a kocsisnak — azt hiszem, a nemzetgyűlés mind­azon tagjai, akik ezzel a művészettel foglal­koztak, igazat fognak nekem ebben adni — első kötelessége az, hogy maga nyugodtan ma­radjon, mert az a ló valahogy megérzi, ha gazdája nyugodtan marad. Száz eset közül nyolcvan esetben a kocsis és nem a ló az oka annak, ha valami baj történik, mert a ló csak azért nyugtalankodik, mert érzi, hogy a kocsis is nyugtalan. Itt is bizonyos nevelési sziszté­mával, a közönség iskoláztatásával kellene igyekeznünk eredményt elérni, és épen ezért az előbb emiitett rendelettel kapcsolatban in­tézkedtem aziránt is, hogy bizonyos időközön­kint a falun dobszó mellett hirdessék ki, hogy a közlekedési járművek vezetőinek miként kell viselkedniük, ha az országúton automobil kö­zeledik feléjük, egyrészt az utrendészeti szabá­lyok betartása szempontjából, másrészt pedig az állatok megnyugtatása szempontjából is. Meg vagyok róla győződve, hogy ha egy bizo­nyos összeműködés ezen a téren kifejlődik, ha az automobil vezetője is tisztában van azzal, hogy az országutat nem kizárólag neki terem­tették és hogy elvégre annak az állatnak mégis joga van ahhoz, hogy buta legyen és ne legyen tisztában vele, hogy az autó őt ki fogja ke­rülni, ha ezt az autóvezetők belátják, másrészt pedig a kocsisok és egyéb járművek is tisztá­ban lesznek azzal, hogy a balesetek elkerülé­sének legjobb eszköze egyrészt az utrendészeti szabályok betartása, másrészt pedig a lehető legnagyobb nyugalom: akkor az országúti bal­esetek száma lényegesen csökkenni fog. Kérem, méltóztassék a tételt elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánitom. Maga a 2. rovat összege meg nem támadiatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. rovat. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »3. Ro­vat. Lovak utánpótlására 8000 P.« Elnök; Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »Beru­házások. 1. Rovat. A szombathelyi főkapitány­sági épület vételárának utolsó részlete 28.000 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »2. Ro­vat. Rendőrkapitányságok és kirendeltségek épületeinek vételére és épitésére 332.000 P.« — F. Szabó Géza! F. Szabó Géza: T. Nemzetgyűlés! A rendőri gyermékibiróság mellé . szervezett patronázs kiváló vezetőjének sikerült minden állami támogatás nélkül társadalmi utón a gyermek­védelemben nélkülözhetetlen átmeneti rendőr­gyermekmentő otthont felállitani. Ez olyan intézmény, amely mindlen erkölcsi és anyagi támogatásra érdemes. A mostani szigorú pénz­ügyi helyzetre való tekintettel azonban csak igen szűk keretek között teszem meg javasla­tomat, amikor azt javaslom, hogy a gyermek­mentő otthonnál és a fiatalkoruakna'k a tolonc­házban való élelmezésével kapcsolatosan fel­merülő és évenként mintegy 7200 pengőt ki­tevő költség a belügyi tárca terhére vállaltas­sék át és ez az összeg a belügyi tárca »állam­rendőrség« címe valamelyik alrovatáiiál szá­moltassak el. Kérem méltóztassanak javaslatomat elfo­lni. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Senki sincs fel­jegyezve. Elnök: Kivan méla valaki szólni 1 (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belüg yminister ur kivan nyilatkozni. Rakovszky Iván belügy minister: T. Nem­zetgyűlés! A képviselő ur által benyújtott határozati javaslatot elfogadom s arra fogok törekedni, nogy az »államrendőrség« címénél felmerülő megtakarítások segítségével ezt az igazán támogatásra méltó nemes intencióju intézményt a lehető legnagyobb mértékben támogassuk. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A be­ruházások 2. rovatánál F. Szabó Gréíza kép­viselő ur javasolta, hogy többletként egy bizonyos összeg vétessék tél. Ugy fogom fel­tenni a kérdést, m éltózta tik-e a 2. rovatot ere­deti szövegében elfogadni, igen vagy nem s amennyiben azt nem méltóztatnak elfogadni, F. Szabó Géza képviselő ur inditványát fogom elfogadottnak kijelenteni. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 'beruházá­sok 2. rovatában foglalt összeget elfogadni, igen vagy nemi (Nem!) Minthogy ezt nem mél­tóztatnak elfogadni, kérdem, méltóztatnak-e F. Szabó Géza képviselő ur inditványát elfo­gadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik: Bevétel, rendes bevételek, 1. rovat. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »Bevétel. Rendes bevételek. 1. Rovat. Engedély, értesí­tési, jelentkezési, hajóvizsgálati, csónaknyil­vántartási díjak és bejelentőlapok díja 424.320 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »2. Rovat. Járulékok 165.120 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »3. Rovat. Ápolási díjak 52.000 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »4. Rovat. Különféle bevételek 318.560 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »6. Cím. Folyamőrség. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Ro­vat. Személyi járandóságok 3,107.525 P.« — Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! A fo­lyamőrség 1. rovatánál meg kell jegyeznem, hogy a költségvetési vita folyamán mindig azt láttuk, hogy az ellenzéki oldalról tömeges fel­szólalások hangzanak el bizonyos kérdésekben, amelyek előtérbe tolva, jóformán a vita gerin­cét képezik. így láttuk ezt a palotaőrség kér­désénél, amelynél sok ellenzéki felszólalás hangzik el, igy láttuk a Vitézi Szék tételeinél, igy láttuk a leventeügynél. A belügyi tárcánál két olyan cím szokott az ellenzéki kritika tár­gyául szolgálni, amely normális időkben, ami­kor az ellenzéki padok is zsúfolva vannak, vé­gigvonul az egész tárca vitáján. Az egyik ilyen cím a nemzeti munkavédelmi hivatal szokott lenni, most azonban ez ellen egy szó sem hangízott el. A másik ilyen támadási pont a folyamőrség, a folyamőrség számára kérel­mezett költségek megszavazása. Nem tartozom azok közé, akik a folyam­őrséget valamely felesleges alkotásnak, fény­üző^ szervnek tartják vagy pedig azt ugy bí­rálják' meg, mint amely letűnt nagyságunk egyik maradványa, vagy pedig ugy, hogy ez volt tengerésztisztjeinknek egyik elhelyezési

Next

/
Oldalképek
Tartalom