Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-554

A nenizeigyülés 554. ülése 1926, Állami rendőrség. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok 27,746.780 P.« Elnök: Szólásra következik*? Forgács Miklós jegyző: Kiss Menyhért! Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! Ennél a tételnél az igein t. minister nrnak nagybecsű figyelmébe kivánom ajánlani azt. hogy tulaj ­doniképen ez a tétel rendkivül nagy és> alá­támasztja azt a felfogást, hogy valóságos rendőrállamban vagyunk. Teljesen tudataiban vagyok annak, hogy ma a trianoni békediktá­tum álltai rá van szorítva az állam arra, hogy rendkivül alaesonyszámu katonaságot tartson fenn, tehát a közrendészet érdiekében szükségfis, hogy ugy a csendőrség, mint a rendőrség lét­száma magasabb legyen. Mindazonáltal, bár ennek telnes tudatában vagyok és átérzem azt a szükségességet, amiben ma benne van az or­szág, e tekintetben mégis arra kell kérnem a mélyen t. minister urat és a kormányt, hogy inkább a közszellem megjavításával méltóztass sók operálni, semmint egy .olyan nagy státus fentartásával, amely óriási terheket rak az adó­fizető polgárokra. Nem soroltam fel azokat a rendkivül nagy­számú főtisztviselőket, akik a rendiőrség testü­letéiben vannak, csak arra mutatok rá, hogy túlmagas ez a szám, Rámutatok arra, hogy a múlt esztendőben, amikor szintén kifogás hang­zott el ezzel kapcsolatban!, a t. minister ur vá­laszából kicsendült, hogy ezen is gondolkozni fog és igyekezni fog e tekintetben is bizonyos takarékosságot elérni. Különösen súlyosnak tartom ugy Budapesten a központban, mint az ország egyes részeiben a detektiv-testületnefc ilyen nagy számban való fentartáisát, Feltétllei­nül szükség van a modern állami rendészetben is a nagyon jelentősi szerepet játszó dlctektiv­testületre egyes bűnesetek kinyomozásánál; azonban a detekitiv-testületnek • ilyen nagy számban való fentartása, azt hiszem, nem indo­kolt, mert Magyaroszágon annyi bűncselek­mény nem történik, amely ezt indokolttá tenné. Azt nem fogadom el, hogy pl. politikai népgyü­lésekre 5—6 sőt 10—15 detektívet kell kiküldeni, hogy jelentést tegyenek, mert hiszen, ha szük­séges is, hogy ellenőriztesse a belügyminister ur ezeket a nép gyűléseket politikai szempont­ból, 1—2 detektív is meg tudja tenni a jelenté­seket, él tudja juttatni a belügy mini sterium illetékes ügyosztályához ezért nem szükséges egész csoportok felvonuMatása. De nemcsak Budapesten van ez igy, hanem a vidéken is. Saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy amikor egyes vidéki városokban gyűlé­seket tartunk, szintén nagy számban jelennek meg a detektivtestület tagjai, úgyhogy sokszor volt alkalom és hely, — a körülményeket nem mondom meg — hogy majdnem nagyobb szám­mal jelentek meg a hatósági ellenőrző köze­gek, mint maga az érdeklődő közönség. Nem szükséges, hogy Magyarország rend­őrállam legyen. Még nem vagyunk ott, hogy a biztonság annyira gtyenge lábon állana, hogy minden ember mellé egy csendőrt vagy rend­Őrt kellene odaállítani, hogy minden lépésére vigyázzanak. Iskolák szaporításával, a kultúra terjesztésével, a szabadságjogok tiszteletben­tartásával mindenesetre sokkal nagyobb ered­ményt lehet elérni, mint a rendőrség létszámá­nak állandó emelésével. Ezeket általánosságban mondtam el és ké­rem a mélyen t. belügyminister urat, méltóz­tassék ezeket appercipiálni és magáévá tenni. Utalok itt a kormánynak arra az álláspont­nara, hogy a takarékosságot minden vonalon igyekszik végrehajtani. Ha az igen t. kormány , évi május hó 18-án, kedden. 351 komolyan veszi ezt és valóban akar bizonyos hivatalokat megszüntetni, bizonyos, az ország közönségének rendelkezésére álló intézmények létszámát csökkenteni, akkor ez intézmények között elsősorban a rendőrség intézményére kell gondolni s a takarékosságot itt olyan arányban végrehajtani, amilyen arányt igazol ezeknek az intézményeknek a fentartása. Ha a minister ur bejelentené, hogy bizo­nyos százalék szerint a jövőre nézve iparkodni fog a létszámot apasztani, ugy ezt a nemzet­gyűlés ellenzéki pártjai is, de az ország is örömmel hallanák és a jobb belátás el érkezte gyanánt üdvözölnék. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Horváth Zoltán! Horváth Zoltán: T. Nemzetgyűlés! Kiss Menyhért képviselőtársam okfejtését maga­mévá teszem és csupán alátámasztására va­gyok bátor néhány megjegyzést tenni. Különösen a rendőrtisztek száma túlságo­san nagy. Van egy ministeriális, ministertaná­csi vagy ministerelnöki rendelet, amely a ki­hágások tekintélyes részét átutalja a közigaz­gatáshoz. Ezeket a rendezett tanácsú városok­ban a községi biró végzi el, aki szintén jog­végzett, úgyhogy a kihágásoknak igen kis része maradt meg a rendőrségnél. Ha az én városomat veszem, amely 38—40.000 lakosú, a helyzet az, hogy a rendészetet békében, tehát Nagy-Magyarországban, ott ellátta egy rendőr­kapitány, egy rendőralkapitány és egy rendőr­őrmester a megfelelő számú lovas- és gyalogos rendőrrel; ma pedig ebben, a megcsonkított, nyomorult kis országban ugyanezen a helyen működik egy főtanácsos, egy tanácsos, két ka­pitány, egy fogalmazó, egy felügyelő és nem tudom hány őrmester. Azt hiszem, ez olyan kirívó, olyan eklatáns eset, amely feltétlenül kell, hogy gondolkozóba ejtse ugy a belügymi­nister urat, mint más illetékes tényezőket. Ma létszámemelést kell ott eszközölni, és mit gondolnak a t. képviselő urak, miért! Azért, mert az adót nem képesek fizetni: a lét­számemelést a végrehajtói karban kell végre­hajtani. Békében volt két végrehajtónk, ma négy végrehajtó járja a várost és a tanyákat és a végrehajtók számát most fel kell emelni még legalább kettővel, úgyhogy legalább hat végrehajtó szükséges az adóbehajtások eszköz­lésére. Ilyen körülmények között azt hiszem, nagyon indokolt az az óhajunk az igen t. bel­ügyminister úrhoz, hogy igyekezzék ezt az óriási rendőrtiszti létszámot leépíteni. Abban a reményben, hogy ez megtörténik, az előirányzott összeget elfogadom. (Helyes­lés.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Senki feliratkozva nincs! Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni meni kívánt, a vitát bezárom, A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nem­zetgyűlés! Kiss Menyhért t. képviselőtársam sokalj államrendőrség létszámát, mert még nagyobb létszámcsökkentést követel tőle. Hogy a képviselő ur és a t. Nemzetgyűlés tisztán lásson ebben a kérdésbem bátor vagyok össze­hasonlítani a m. kir. államrendőrség vagy az összes rendőrség létszámát Magyarországon 1913-ban és a jelenben. 1913-ban a mai Magyarország területén a budapesti székesfővárosi rendőrség fegyveres létszáma kereken háromezer fő. a határrendőr­ségé 225 fő és a városi rendőrségé 1579 fő, ösz­szesen tehát 4804 fő. Ezzel szemben most az 49*

Next

/
Oldalképek
Tartalom