Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-553

308 A nemzetgyűlés 553. ülése 1926. évi május hó 17-én, hétfőn. Elnök: Propper képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni. (Lendvai István közbeszól.) Lendvai képviselő urat kérem, mél­tóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Petrovácz Gyula: E mellett dicsekszik az igen t.-Peyer képviselő ur azzal, hogy fizetjük a külföldi adósságok kamatait és törlesztéseit is, vagyis azokat a szürtakszokat, melyeket az­előtt állandóan diffikultáltak, melyeket azelőtt épen arról az oldalról antiszociálisnak találtak, hogy a villamos viteldíjakhoz adjunk hozzá 10%-ot és ezekkel az összegekkel törlesszük a külföldi adósságokat. Ezt mi honosítottuk meg s ezt önök eddig mindig diffikultáltak, most pedig Peyer bizottsági tag ur a legtelje­sebb elismeréssel, sőt dicsekvéssel emiitette. (Farkas István: Szó sincs róla! — Kabók La­jos: A beszédet nem szabad kiforgatni!) Én szórói-szóra idéztem. (Kabók Lajos: Rosszul értette!) Ezeknek a múltbeli baloldali roha­moknak volt eredménye az, hogy a székesfővá­ros akkori kormánybiztosa a székesfőváros üzemei ellen egy alapos és szakértők által le­folytatott vizsgálatot rendelt el. (Zaj a szélső­baloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Erről a vizsgálatról ismét nem a, magam szavaival, hanem egy baloldalon ülő ur sza­vaival akarok jellemzőt mondani. A múlt köz­gyűlésen Éber Antal bizottsági tag ur, (Lendvai István: Aki Vanczákkal egy listán szerepelt!) akiről —- azt hiszem — nem kell külön meg­állapítanom, hogy a világnézeti felfogásoknak egész óceánja választ el tőle, erről az üzemi vizsgálatról a következő véleményt mondotta (olvassa): »Én őszintén bevallva, átolvastam és áttanulmányoztam ezt a munkát, de én vajmi keveset találtam olyant, ami bármi tekintetben irnyitóul, tájékoztatóul szolgálna a főváros üzemi politikájára. Találtam benne nagyon sok olyant, amit annak idején a közgyűlés és bizottság tanács­kozásai során az üzemek vezetőitől hallottam, találtam mást, amik előttem nem voltak ujak, mert azokat az üzemek vezetői már azelőtt is produkálták; találtam benne közgazdaságilag egyszerűen nevetségesnek minősíthető állítá­sokat és a végén találtam egy konklúziót, amely a kérdés megoldását hat uj szervezet felállításával kontemplálja. Az egyik az üzemi tanács, a másik az üzemirányító-bizottság, a harmadik az országos üzemellenőrző-bizottság, a negyedik egy központi anyagbeszerző-hiva­tal, a hatodik egy esetleges állandó szakértő­bizottság. De bizottságokkal igazán el va­gyunk látva, (Meskó Zoltán: Tanácsokkal is!) és egy olyan tanácsadó szervből, amelynek tanácsai hat uj bizottságban koncentrálódnak, igazán nem kérünk.« (Rakovszky Iván bel­üjary minister: Ki akarja ezeket a bizottságo­kat felállítani?) Ez kérem az üzem ellenőrző­bizottság jelentésének .lényege. (Zaj.) Az a vizsgálat, amelyről Éber Antal ilyen lesnjtólag, de ilyen találóan nyilatkozik, a székesfővárosnak csaknem félmilliárdjába ke­rült. Nem számítva azt a rengeteg elfecsérelt munkaerőt, amely ennek a bizottságnak kér­déseire adott válaszokra pazarlódott, nem számítva azt a rengeteg időpocsékolást, ame­lyet ez a bizottság itt produkált, a székesfővá­rosnak még azonfelül 450 millió koronájába került, hogy egy ilyen értékes szakvéleményt kapjon. (Propper Sándor: Csak a tantiémek­ről nem akar beszélni!) A tantiémekről is be­szélhetek, mélyen t. képviselő ur. Azt beszél­hetem róla, hogy öt esztendő alatt a Keresz­tény Községi Párt uralma alatt az üzemekben levő bizottsági és igazgatósági tagok nem vet­tek fel annyit tantiémek címén, mint Bárczy István vagy Sándor Pál egyetlenegy esztendő­ben. (Propper Sándor: De felvettek! Folyton drágítottak! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Hall­juk! Halljuk! jobbfelől.) Kénytelen vagyok megállapítani azt, hogy a Keresztény Községi Párt uralma alatt pél­dául a Beszkárt. igazgatóságának 15-re kon­templált igazgatósági tagsági helyei közül csak hét volt betöltve, nyolcat megtakarítot­tunk és most az urak követelménye, hogy ezt a nyolc megtakarított helyet igenis töltsük be. (Farkas István: De nem tantiómekkel ! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Propper Sándor: Nem tantiémekkel, hanem tiszteletből és becsületből!) Propper Sándor képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék csendben maradni. Petrovácz Gyula: Ön ugyanolyan jól tudja, mint én, hogy a múlt évben alkotott fővárosi törvény megtiltja, hogy bizottsági tagok tan­tiémeket felvegyenek. Ez helyes; de nagyon jól tudja az igen t. képviselő ur azt is, hogy az urak mindössze csak három bizottsági ta­got, ellenben öt bizottságon kívül álló igazga­tót akarnak benevezni, akik viszont természe­tesen tantiémet fognak kapni. (Propper Sán­dor: Akik majd vigyáznak önökre! — Farkas István:' Ez nagy kertelés, mert ezt senkisem akarja így, amint ön mondja. — Kabók Lajos: Ezt csak ön találta ki ! — Zaj. — Elnök csen­get.) Ezek oly köztudomású tények, amelyeket nem lehet letagadni. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Igenis, arról van szó, hogy ne hét tagja legyen az igazgatóságnak, hanem tizenöt. Ezt az urak ép ugy tudják, mint én s arról van szó, hogy a baloldalról'jöjjön be há­rom bizottsági tag és öt olyan, aki bizottságon kivül van, akik tehát tantiémeket igenis elfo­gadhatnak. (Zaj és ellenmondások a szélsőbal­oldalon. — Szabó József: A demokratikus blokk! — Rothenstein Mór: Eddig maguk vol­tak egyedül ugy-e, akik bezsebelték a tantié­meket ? Az fáj, hogy másoknak is jut?) Elnök: Rothenstein Mór képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Prop­per Sándor: Nyugodt lehet, nem lesz tantieme.) Propper képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Méltóztassék a szónokot nyu­godtan meghallgatni. Petrovácz Gyula: De kérdezem, miért hall­gat a közgyűlési Besz'kárt-vizsgálóbizottság, melyet a közlekedési bizottság küldött ki? Mi­ért nem jön már elő az adataival, miárt nem jön elő javval, amit talált? Akár jó, akár rossz az? Miért nem szólal meg már végre? Hiszen nem portiéi némáknak lettek kiküldve, hanem azért, hogy nézzék meg saját szemeikkel a dol­gokat, és amit látnak, arról referáljanak kímé­letlenül, tekintet nélkül bárkire, de referálja­nak már. (ProPper Sándor; Miért dugdossák az aktákat?) Gyanú alatt tartani valakit, de semmit sem bizonyítani, ez lehet politikailag hasznos, de semmiesetre sem korrekt, politikus álláspont. (Farkas István: Az igazgató urak mindig megszöknek! — Zaj.) Elnök: Farkas István képviselő urat ké­rem, tessék csendben maradni! Petrovácz Gyula: Ha ebben a vizsgálat ban az urak elmentek egészen az aktalopásig, (Szabó Imre: Önök pedig elmentek az akta eldugdosásig!) elmentek addig, hogy szegény kis tisztviselőket megtévesztettek céljaik felől, és szegény kis tisztviselőkkel játszatták el az állásukat, azért, hogy olyan adatokat kapja-

Next

/
Oldalképek
Tartalom