Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-553

308 A nemzetgyűlés 553. ülése 1926. évi május hó 17-én, hétfőn. Elnök: Propper képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Lendvai István közbeszól.) Lendvai képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Petrovácz Gyula: E mellett dicsekszik az igen t.-Peyer képviselő ur azzal, hogy fizetjük a külföldi adósságok kamatait és törlesztéseit is, vagyis azokat a szürtakszokat, melyeket azelőtt állandóan diffikultáltak, melyeket azelőtt épen arról az oldalról antiszociálisnak találtak, hogy a villamos viteldíjakhoz adjunk hozzá 10%-ot és ezekkel az összegekkel törlesszük a külföldi adósságokat. Ezt mi honosítottuk meg s ezt önök eddig mindig diffikultáltak, most pedig Peyer bizottsági tag ur a legteljesebb elismeréssel, sőt dicsekvéssel emiitette. (Farkas István: Szó sincs róla! — Kabók Lajos: A beszédet nem szabad kiforgatni!) Én szórói-szóra idéztem. (Kabók Lajos: Rosszul értette!) Ezeknek a múltbeli baloldali rohamoknak volt eredménye az, hogy a székesfőváros akkori kormánybiztosa a székesfőváros üzemei ellen egy alapos és szakértők által lefolytatott vizsgálatot rendelt el. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Erről a vizsgálatról ismét nem a, magam szavaival, hanem egy baloldalon ülő ur szavaival akarok jellemzőt mondani. A múlt közgyűlésen Éber Antal bizottsági tag ur, (Lendvai István: Aki Vanczákkal egy listán szerepelt!) akiről —- azt hiszem — nem kell külön megállapítanom, hogy a világnézeti felfogásoknak egész óceánja választ el tőle, erről az üzemi vizsgálatról a következő véleményt mondotta (olvassa): »Én őszintén bevallva, átolvastam és áttanulmányoztam ezt a munkát, de én vajmi keveset találtam olyant, ami bármi tekintetben irnyitóul, tájékoztatóul szolgálna a főváros üzemi politikájára. Találtam benne nagyon sok olyant, amit annak idején a közgyűlés és bizottság tanácskozásai során az üzemek vezetőitől hallottam, találtam mást, amik előttem nem voltak ujak, mert azokat az üzemek vezetői már azelőtt is produkálták; találtam benne közgazdaságilag egyszerűen nevetségesnek minősíthető állításokat és a végén találtam egy konklúziót, amely a kérdés megoldását hat uj szervezet felállításával kontemplálja. Az egyik az üzemi tanács, a másik az üzemirányító-bizottság, a harmadik az országos üzemellenőrző-bizottság, a negyedik egy központi anyagbeszerző-hivatal, a hatodik egy esetleges állandó szakértőbizottság. De bizottságokkal igazán el vagyunk látva, (Meskó Zoltán: Tanácsokkal is!) és egy olyan tanácsadó szervből, amelynek tanácsai hat uj bizottságban koncentrálódnak, igazán nem kérünk.« (Rakovszky Iván belüjary

minister: Ki akarja ezeket a bizottságokat felállítani?) Ez kérem az üzem ellenőrzőbizottság jelentésének .lényege. (Zaj.) Az a vizsgálat, amelyről Éber Antal ilyen lesnjtólag, de ilyen találóan nyilatkozik, a székesfővárosnak csaknem félmilliárdjába került. Nem számítva azt a rengeteg elfecsérelt munkaerőt, amely ennek a bizottságnak kérdéseire adott válaszokra pazarlódott, nem számítva azt a rengeteg időpocsékolást, amelyet ez a bizottság itt produkált, a székesfővárosnak még azonfelül 450 millió koronájába került, hogy egy ilyen értékes szakvéleményt kapjon. (Propper Sándor: Csak a tantiémekről nem akar beszélni!) A tantiémekről is beszélhetek, mélyen t. képviselő ur. Azt beszélhetem róla, hogy öt esztendő alatt a Keresztény Községi Párt uralma alatt az üzemekben levő bizottsági és igazgatósági tagok nem vettek fel annyit tantiémek címén, mint Bárczy István vagy Sándor Pál egyetlenegy esztendőben. (Propper Sándor: De felvettek! Folyton drágítottak! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Kénytelen vagyok megállapítani azt, hogy a Keresztény Községi Párt uralma alatt például a Beszkárt. igazgatóságának 15-re kontemplált igazgatósági tagsági helyei közül csak hét volt betöltve, nyolcat megtakarítottunk és most az urak követelménye, hogy ezt a nyolc megtakarított helyet igenis töltsük be. (Farkas István: De nem tantiómekkel ! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Propper Sándor: Nem tantiémekkel, hanem tiszteletből és becsületből!) Propper Sándor képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék csendben maradni. Petrovácz Gyula: Ön ugyanolyan jól tudja, mint én, hogy a múlt évben alkotott fővárosi törvény megtiltja, hogy bizottsági tagok tantiémeket felvegyenek. Ez helyes; de nagyon jól tudja az igen t. képviselő ur azt is, hogy az urak mindössze csak három bizottsági tagot, ellenben öt bizottságon kívül álló igazgatót akarnak benevezni, akik viszont természetesen tantiémet fognak kapni. (Propper Sándor: Akik majd vigyáznak önökre! — Farkas István:' Ez nagy kertelés, mert ezt senkisem akarja így, amint ön mondja. — Kabók Lajos: Ezt csak ön találta ki ! — Zaj. — Elnök csenget.) Ezek oly köztudomású tények, amelyeket nem lehet letagadni. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Igenis, arról van szó, hogy ne hét tagja legyen az igazgatóságnak, hanem tizenöt. Ezt az urak ép ugy tudják, mint én s arról van szó, hogy a baloldalról'jöjjön be három bizottsági tag és öt olyan, aki bizottságon kivül van, akik tehát tantiémeket igenis elfogadhatnak. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Szabó József: A demokratikus blokk! — Rothenstein Mór: Eddig maguk voltak egyedül ugy-e, akik bezsebelték a tantiémeket ? Az fáj, hogy másoknak is jut?) Elnök: Rothenstein Mór képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Propper Sándor: Nyugodt lehet, nem lesz tantieme.) Propper képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Méltóztassék a szónokot nyugodtan meghallgatni. Petrovácz Gyula: De kérdezem, miért hallgat a közgyűlési Besz'kárt-vizsgálóbizottság, melyet a közlekedési bizottság küldött ki? Miért nem jön már elő az adataival, miárt nem jön elő javval, amit talált? Akár jó, akár rossz az? Miért nem szólal meg már végre? Hiszen nem portiéi némáknak lettek kiküldve, hanem azért, hogy nézzék meg saját szemeikkel a dolgokat, és amit látnak, arról referáljanak kíméletlenül, tekintet nélkül bárkire, de referáljanak már. (ProPper Sándor; Miért dugdossák az aktákat?) Gyanú alatt tartani valakit, de semmit sem bizonyítani, ez lehet politikailag hasznos, de semmiesetre sem korrekt, politikus álláspont. (Farkas István: Az igazgató urak mindig megszöknek! — Zaj.) Elnök: Farkas István képviselő urat kérem, tessék csendben maradni! Petrovácz Gyula: Ha ebben a vizsgálat ban az urak elmentek egészen az aktalopásig, (Szabó Imre: Önök pedig elmentek az akta eldugdosásig!) elmentek addig, hogy szegény kis tisztviselőket megtévesztettek céljaik felől, és szegény kis tisztviselőkkel játszatták el az állásukat, azért, hogy olyan adatokat kapja-