Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-552

Ô92 A nemzetgyűlés 552. ütése 1926. âz ipari érdekeket, mint ahogy szabad lenne, mint ahogy azt a kormányzattól elvárhattuk volna. Ennek hangsúlyozása mellett tehát kijelentem, hogy nem mondottam azt Östör képviselőtársamnak, hogy mi a mezőgazdasági érdekeket másodranguakká degradáltuk. Ellenben tény az, hogy ebből a szerződésből az ipari érdekek védelmét kifelejtette a kormány ; tény az, hogy a mezőgazdasági'érdekek előbbre vannak helyezve s épen ezért nem voltunk hajlandók a vita korlátozására. Ezt ismételten le kivántam szegezni, annál is inkább, mert nem vagyunk hajlandók viselni azt a vádat, hogy bármilyen törvényhozási munka élé a magunk részéről ok nélkül akadályokat gördítünk. Egyébként is az, aki arra vállalkozik, hogy politikai fel hajtóként, kosaras asszonyként szerepet vállaljon, legyen mindenkor elkészülve, hogy szándéka nem mindig sikerül ugy, ahogy szeretné, s ha nem sikerül, akkor ne tessék érzékenykedni, hanem levonni eljárásának konzekvenciáját, de ne tessék másokat, különösen egy pártot ugy odaállítani a közvélemény elé, mintha az ellensége volna valamely érdeknek. Mi a magunk részéről kritikánkat soha nem rejtettük a véka alá, de kritikánkat korlátozni senkinek sem engedhetjük meg. Ezeket kivántam az osztrák-magyar kereskedelmi szerződéssel kapcsolatban megemliteni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki nem kivan a vitát bezárom. Kivan az előadó ur szólni ? Görgey István előadó : Nem! Kivan a kereskedelemügyi minister ur szólni ? Walko Lajos kereskedelemügyi minister: Nem! Elnök : Ha sem az előadó ur, sem a minister ur nem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az Ausztriával 1926 április 9-én kötött kereskedelmi pótegyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Hebelt Ede jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök ; Kivan valaki szólni 1 (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a törvényjavaslat címét elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Hebelt Ede jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. §-át). Elnök : Az előadó ur kivan szólni ! Görgey István előadó : T. Nemzetgyűlés ! Miután időközben, mint előadásom során emliteni bátor voltam, egy kiegészitő megállapodás létesittetett az osztrák kormánnyal, ennek megfelelően az 1. § a következőkép volna módosítandó (olvassa): »1. §. Az Ausztriával az 1922. évi február hó 8-án a kereskedelmi egyezmény kiegészitéseképen kötött és a Bécsben 1926. évi április 9-én aláirt pótegyezmény mellékleteivel, a hozzátartozó két jegyzőkönyvvel és egy záró jegyzőkönyvvel az ország törvényei közé iktattatik.« Kérem e módositás elfogadását. (Helyeslés) Elnök : Kivan valaki szólni 1 (Nem !) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozatkozatal. A törvényjavaslat 1. §-ával szemben az előadó évi május %ó 15-én, szomjhalon. ur módosító inditványt adott be, amely ellentétben van az eredeti szöveggel, tehát a kettőt egymással szembe fogom állítani. Az eredeti szövegre fogom feltenni a kérdést. Amennyiben nem méltóztatnak az eredeti szöveget elfogadni, az előadó ur szövegezését jelentem ki elfogadottnak. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben az előadó ur módosításával elfogadni, igen vagy nem 1 (Nem !) A Ház a szakaszt az előadó ur által módosított szövegezésben fogadta el. Következik a 2. §. Hebelt Ede jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. §-át). Görgey István előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az előbb előadottak alapján a 2. § is módosulna. A 2. § a "következőképen szólna : »A pótegyezmény és a hozzátartozó okmányok szövege a következő.« Ezután pedig a 2. § végén inditványozom hozzáfűzni azt a jegyzőkönyvet, amelyet tegnap a nemzetgyűlés tagjai megkaptak és a mely nyomtatásban is megjelent. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Kiván-e valaki szólani 1 (Nem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 2. § első sorával szemben inditványt tett az előadó ur, amely más szövegű lévén, azzal ellentétben áll. Ugy teszem fel a kérdést, hogy méltóztatnak-e elfogadni az eredeti szöveget szemben az előadó ur módositásával ? Ha nem méltóztatnak az eredeti szöveget elfogadni, akkor azt fogom kijelenteni határozatképen, hogy az előadó ur szövege fogadtatott el. Kérem azokat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Senki sem áll fel.) A Ház az előadó ur módositó szövegét fogadta el. Az előadó ur pótló inditványt terjesztett elő arra vonatkozólag, hogy a 2. § végére pótlásképen a jegyzőkönyv beiktattassék. Kérem azokat a képviselő urakat, akik ezt az inditványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház az inditványt elfogadta. Következik a 3. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. He beit Ede jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök: Kiván-e valaki szólani 1 (Nem.) Ha senki szólni nem kivan, azt elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a mai napirendünk letárgyaltatván, javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket hétfőn, folyó hó 17-én délelőtt 11 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a mai napon letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása, továbbá az 1926/27. évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak a napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következnek az interpellációk. Kérem a jegyző urat, hogy Bodó János jegyző ur Írásbeli interpellációját felolvasni sziveskedjék. Hebelt Ede jegyző (olvassa) : »Hajlandó-e az igazságügy minister ur intézkedni, hogy a jugoszláv és a többi kormány a trianoni szerződés alapján kötelező telekkönyvi okmányok kicserélését foganatosítsa ? Tekintettel, hogy ezen kérdés immár öt éve vajúdik és a határmenti községek gazdasági érdekeit súlyosan érinti ama körülmény, hogy telekkönyvi okmányok hiányában