Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-548

116 A nemzetgyűlés 54S. ülése 1926. évi május hó 10-én, hétfőn. Ausztria érdekében. Pár év előtt halottak itt, hogy Ausztria halálra van Ítélve, hogy Ausztria nem bir önálló életet folytatni és csodák csodája, az amerikai kapitalizmus nem hozzánk jön, nem Magyarországba siet az ország regenerálását dollárjaival elősegíteni, hanem Ausztriába siet : az osztrák vízművek nagyrészét amerikai pénzen építették fel. Ezzel szemben azt kell mondanom, hogy a mi követünk legfőbb tevékenysége abban nyilvánul nieg,^ hogy harcot indit egy nő ellen, gróf Károlyi Mihály felesége ellen ; egész tevékenysége ugy látszik, abban merül ki, hogy megakadályozza gróf Károlyi Mihálynénak gróf Andrássy Katinkának Amerikába való kiutazását. A magyar állam washingtoni követének nincs egyéb gondja, mint azon törni a fejét és obskúrus eszközöket is igénybevenni arra, hogy egy nőnek Amerikába való beutazását megakadályozza. S ha még elérnének valamit ! (Gr. Hoyos Miksa előadó : Tévedés !) Nem tévedés, mert washingtoni követünk közreműködösének lehet betudni azt, hogy Amerika nem engedte be gróf Károlyi Mihálynét. Gazgaságilag tehát a washingtoni követség semmit sem produkált Magyarország érdekében — vagy ha produkált is valamit, az olyan csekély, hogy arányban sem áll azzal, amit az osztrákok ezen a téren tudtak produkálni — ellenben harcot folytat egy nő ellen, hogy az Amerikába bejusson. Nos, ennek a harcnak megjön a reakciója, amely reakció azután ránk nézve természetesen nem kellemes. Itt van a kezemben a World, meglehetősen elterjedt amerikai lap, amely nem bolsevista, nem szocialista, hanem egyszerű polgári lap, hozza gróf Károlyi Mihály képét, hoz ismertetést a frankhamisításról, hoz olyan dolgokat, amelyek az embernek az arcába kergetik a vért, ha azokat elolvassa és megdöbbenéssel vesz tudomást arról az agitációról, amely ott Magyarország ellen folyik. Hol van a washingtoni követ ilyenkor 1 Azt kell mondanom, hogy alszik. Magyarországnál sokkal kisebb államok — az idő nem engedi meg, hogy egy csomó amerikai lapot bemutassak, amelyekkel ezt bizonyitani tudnám — mint Csehszlovákia, Ausztria, Jugoszlávia, de főképen Németország nagymértékben igénybeveszi az amerikai lapokat, propaganda-célokra, törekszik az illető országot olyan színben feltüntetni, amely az amerikaiaknak kellemes. Ezzel szemben nekünk Amerikába volt a háború előtt egy szomorú exportunk: a munkaerő, a háború után pedig a kurzus dicsőséges uralkodásának hatodik esztendejében a skandalumok egész sorozatát lehet olvasni az amerikai újságokban. Méltóztassanak csak a frankhamisítás idején megjelent amerikai lapokat átolvasni, tessék átolvasni Windisehgraetz herceg memoárjainak leírását Károly királlyal kapcsolatban és azokkal a fényképekkel együtt, amelyek ott megjelentek s az ember arcába kergeti a vért, ha ezt olvasnia kell, nekem is, aki pedig nem vagyok hive és követője azoknak az uraknak, akiknek a dolgairól ott szó van. Az bizonyos, hogy az amerikai követ nem tilthatja be az újságot. Ebben a tekintetben rosszabb helyzetben van, mint itt a kormány Magyarországon. Itt megvan az az előnye a kormánynak, hogy a neki nem tetsző újságokat egyszerűen betiltja, azt gondolván strucc módjára, hogy ha a számum elől bedugja a fejét, akkor minden rendben van, akkor már semmi baj nincs. A magyar kormány azt hiszi, hogy ha egy lapot betilt, akkor már minden rendben van s ahoz, ami azonkívül történik, semmi köze sincsen. Amerikában azonban lapot betiltani nem lehet. Az a körülmény azonban, hogy amerikai követünknek egész tevékenysége abban nyilvánul meg, hogy a gróf Károlyi Mihályné és a szocialisták elleni hadjáratot vezet, ezt barátaival és embereivel mozgatja, ez az amerikai demokratikus közvélemény előtt ellenszenvessé teszi annak az urnák szereplését és nem szabad csodálkozni azon, ha egy olyan világlap, mint a World és a new-yorki Times minden meggondolás nélkül közlik azokat a cikkeket, amelyek az ember arcába kergetik a vért. Ha követet tartunk azt nem azért tartjuk, hogy parádézzon, hogy elmenjen télen Floridába, nyáron pedig előkelő fürdőhelyekre, hanem azért, hogy Magyarország gazdasági érdekeit vegye figyelembe. Azt kell mondanom, hogy ezek vétetnek legkevésbé figyelembe, hanem tisztán a kormány érdekei vétetnek figyelembe, mert ennek a kormánynak és a kurzusnak érdeke, hogy gróf Károlyi Mihályné ne mehessen ki Amerikába. Ha washingtoni követünk azzal az energiával, amelyet elpazarolt arra, hogy megakadályozza gróf Károlyi Mihálynénak Amerikába való utazását, a magyar gazdasági érdekeket propagálta volna, az országnak és a magyar népnek sokkal több hasznot hajtott volna és azért a sok ezer dollár fizetésért, amelyet kap, legalább valamikép megszolgált volna. Beszélnem lehetne még arról, hogy a mi külpolitikai képviseletünkben milyen hang uralkodik. Az a bürokratikus oligarchia, amely Magyarországra, különösen a diktatúra bukása után ráfeküdt és olyan hangban nyilvánul meg, amelyet a közönséges misera plebs-szel, a közönséges adóalanyokkal szemben használnak, fokozott mértékben megtalálható a külpolitikai képviseletnél. Azok az urak, akik kinn járnak a külföldön és kénytelenek magyar követségekkel és konzuli hivatalokkal érintkezni, megmondhatják, hogy az a hang és modor, amelyben ott a dolgokat csinálják, megfelel-e nekik. Azt fogják mondani, hogy az, ami Magyarországon uralkodik és ami ellen Magyarországon minden párt küzd, ott fokozottabb, hatványozott mértékben lesz úrrá a lelkeken. Összefoglalva a dolgokat: antidemokratikus politikával nem lehet ma a világban barátokat szerezni, már pedig a magyar kormány antidemokratikus politikája nem barátokat szerez, hanem elidegeníti még azokat is, akik esetleg barátaink lennének. Azzal a diplomáciai felkészültséggel, amellyel a magyar kormány véli Magyarország érdekeit megvédeni, azt megvédeni nem lehet, mert az kimerül kicsinyes intrikákban, apró pletykákban, reakcionárius sakkhuzásokban és nem az ország egyetemes gazdasági érdekeinek képviseletében. Aza modor, amelyben külpolitikai diplomáciai tisztviselőink, különösen főtisztviselőink tárgyalnak előkelő felekkel, az sem alkalmas arra, hogy az országnak a világban barátokat szerezzen. Mindebből azt a következtetést vonom le, hogy egy reakciós kormány, amely befelé évek óta irtó hadjáratot folytat a dolgozó nép ellen, amely megakadályozza a demokratikus fejlődés, lehetetlenné teszi a demokratikus kialakulást, az nem csinálhat egészséges külpolitikát és külpolitikai meddőségünknek elsősorban a kormány antidemokratikus belpolitikája az oka. Miután a közeljövőben sajnos nem várható ennek a politikának a megváltozása, a kormány iránt bizalommal nem viseltetem és a külügyi költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a széisőbaloldalon.) Elnök: A honvédelmi minister ur kivan szólni. Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém a t. Nemzetgyűlésnek bejelenteni, hogy a Kiss Menyhért kép-