Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-540

62 A nemzetgyűlés 540. ülése 1926. évi április hó 28-án, szerdán. Ha ezt a genfi protokollumot annyi hatalom ratifikálta volna, amennyinek ratifikációja elégséges arra, hoígy a Nemzetek Szövetségének paktuma módosittassék, ha tehát a genfi, protokollum a Nemzetek Szövetségének paktumába bevétetett volna, akkor ma már sokkal előbbre volnánk a lefegyverzés kérdésében. Minthogy azonban a genfi protokollunr nem nyerte meg a szükséges ratifikációnál!« többséget, ennélfogva a genfi protokollum nem léphetett életbe és megindultak a hatalmak egy sokkal nehezebb utpn: a parciális, regionális biztosítási szerződések megkötésének utján. Amig tehát ez a procedura befejezésre jut, — amennyiben egyáltalán befejezésre jut — adldig a lefegyverzett középeurópai hatalmaknak továbbra is ki kell tartaniok a türelem tövises utján és legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy a lelki leifegyverződés talán be fog következni még azelőtt is, mielőtt ezek a parciális, _ garanciális szerződések kellő számban létrejönnek. De ime, mintha átok volna a leszerelés tekintetében tett nemzetközi ígéret beváltásán. Alig indult meg e regionális szerződések megkötésének folyamata, mindjárt a kezdetén, mindjárt az első kezdeményező lépésnél szerencsétlen kisiklás sújtotta ezt a processzust. Értem ez alatt a Nemzetek Szövetségének márciusi közgyűlését, melynek egyetlenegy tárgya lett volna: Németország felvétele a Nemzetek Szövetségébe; a közgyűlés azonban ezt az egyetlen kérdést sem volt képes megoldani, úgyhogy Németország felvételének kérdését egyelőre el kellett halasztani. Minthogy pedig a locariioi szerződések életbelépésének bontó feltétele az, hogy Néímetország felvétessék a Nemzetek Szövetségébe, ennélfogva minthogy Németországnak a Nemzetek Szövetségébie való felvétele egyelőre elhalasztatott. ezek a locarnoi szerződések is egyelőre függőiben maradnak. Én feltétlenül hiszem, hogy Németországnak a Nemzetek Szövetségébe való felvéltele a legközelebbi jövőben be fog következni, még pedig olyan módbn, amint azt Németország kívánja, t. i. Németország mindjárt a Nemzete'k Szövetsége tanácsának állandó tagija lesz. Mindazonáltal ez a közbejött incidens nagyon sajnálatos omen, amely önkénytelenül felidézi a Nemzetek Szövetsége súlyos szervezeti hibáinak kritikáját. (Pintér László: Meg kell reformálni az egész szervezetet!) Ismételt alkalmakkor mi, magyarok, rámutattunk a Nemzetek Szövetsége mai niegszervezettségének szörnyűséges fogyatékosságaira és azokra a reformokra is, melyek nélkül á Nemzetek Szövetsége solhasem fagtja betöltbetni azt a nemes hivatását, amely a nemzetek közötti megértés fokozásában, a béke állandó biztosításában és a háborúnak az emberi institúciók sorából lehetőleg való kiirtásában áll. íme, 52 állam gyűlt egybe avégből, hogy Németországnak a Nemzetek Szövetségéibe való teljesen előkészített felvétele 'kérdésére a szankciót ráadija, és elégséges volt egyetlenegy állam vétója arra, hogy ezt a világkongresszust felborítsa és egyetlenegy déilamerikai állam állásfoglalásán múlt az, hogy Európa békéjének ügye jelenté'keny lépéssel haladjon előre. Nagyon beteg szervezet az, amelynek cselekvőképessége ilyen szörnyűségesen ingatag alapon áll. (Ügy van! jobbfelől.) Mello Franco ur sajátságos fellépése egyszerre elemi erővel robbantotta ki a Nemzetek Szövetsége mai szervezetének tarthatatlan voltát, (ügy van! a jobboldalon.) Vegyük szemügyre kissé közelebbről ezt a kérdést. A Nemzetek Szövetsége mai szervezetében még mindig a háborúban győztes hatalmak egyoldalú érdekszervezete, mert hiszen ez a szervezet nem valamennyi nemzet, valamennyi állam egyenlőségíéín alapszik, hanem minden tekintetben kedvez a volt győztes hatalmaknak. Már maga a Nemzetek Szövetségébe való felvétel egyenlőtlen módon történik. A volt entente-hatalmak és azok szövetségesei minden további nélkül tagjai — mondhatnám született tagjai — a Nemzetek Szövetségének. A volt semlegesek részéről elég az akaratnyilvánítás, hogy belépni kivannak a Nemzetek Szövetségébe. A volt középeurópai legyőzött hatalmak azonban csak egész hosszú processzus árán vehetők fel a Nemzetek Szövetségébe. Mindenekelőtt kérniök kell a felvételt, azután teljesen le kell szerelniök s mindezek után megvizsgálja a Nemzetek Szövetsége azt, vájjon ezek a hatalmak csakugyan komoly akarattal törekszenek-e a maguk ^nemzetközi kötelezettségeinek eleget tenni 1 És ha mindezek az előzetes feltételek be vannak bizonyítva, akkor van módjában a Nemzetek Szövetsége közgyűlésének, hogy kétharmad többséggel felvehesse ezeket a hatalmakat a Nemzetek Szövetségébe. De ha sikerül is egy ilyen legyőzött középeurópai hatalomnak bejutnia a Nemzetek Szövetségébe, akkor is egyenlőtlen marad az elbánás vele szemben továbbra is, mert a Nemzetek Szövetségének minden hatalmát a Tanács abszorbeálja, a Tanácsba pedig középeurópai legyőzött hatalomnak eddig bejutnia nem sikerült. Különben pedig ez a Tanács csak egyhangú határozatokat hozhat. A Tanács minden tagjának privilegizált helyzete mellett a régi lengyel »nepozvolim«-hez hasonlatos vétójoga van, t. i. csak egyhangúlag hozhatnak határozatot. Egy ellenkező szavazat tehát megakadályozza azt, hogy egyáltalán határozat keletkezhessek, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy a volt entente-hatalmak és szövetségeseik megakadályozhatják, hogy a Tanács olyan határozatot hozhasson, amely az ő érdekeikkel nem egyezik meg. Sok egyéb kirívó hiánya van a Nemzetek Szövetsége szervezetének, amelyek közül, mint leginkább szembeszökőre, arra utalok, hogy a Tanács csak azon ügyekkel köteles foglalkozni, amelyekkel való foglalkozást a Tanács valamely tagja kivánja. Különösen kisebbségi ügyekben bosszulja meg magát ez a félszeg eljárási szabály mert a Nemzetek Szövetségének Tanácsa annak ellenére, hogy a kisebbségek hivatott védőfóruma, egyáltalában nem foglalkozik kisebbségi ügyekkel, mert a Tanács egy tagja sem vállalkozik arra, hogy ilyen kisebbségi ügy tárgyalását kezdeményezze. Nem vállalkozik pedig azért, mert nem akar ellentétbe jutni olyan államokkal, amelyek ellen irányulnak a kisebbségi panaszok. (Rubinek István: Érdekszövetkezet az egész!) De ha ezzel és más egyéb nagyszámú fogyatékosságával a Nemzetek Szövetsége szervezetének, főleg a Tanács szervezetének, ezúttal részletességgel nem is foglalkozom, lehetetlen rá nem mutatnom az imént már emiitett egyhangúság! klauzulára, amely lehetetlenné teszi a szervezet normális működését. Sok évi fáradságos küzdelem után sikerült a német-francia ellentétet annyira kiegyenlíteni, hogy minden akadálya elhárult annak, hogy Németország felvétessék^ a Nemzetek Szövetségébe. Kizárólag evégből hívták össze rendkívüli ülésszakra a Nemzetek Szövetségé-