Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-540

À nemzetgyűlés 540. ülése 1926. nak árlejtést, hanem a Haas kapitány ur által protezsált részvénytársaságnak adják oda a megbízást, akkor természetes, hogy ők elfogad­ják a megbizást, és ha ők ajánlatot tesznek, ebbe óriási összegeket kalkulálnak bele, azokat az összegeket is, amelyekből ők maguk veszik le a száz- és százmilliókat. Ennek a protekciós rendszernek fentartása az állami szállításoknál valóságos merénylet, a leghitványabb merény­let az adófizető polgárok érdekei ellen. Valósá­gos merénylet az ország népe és a kincstár ellen, mert a legkorrupciósabb, legszomorúbb és legbüntetendőbb utón és módon szedik ki a pénzt az ország népének zsebéből és ezt meg nem engedett módon olyan emberek vágják zsebre, akik erkölesi botlás utján jutnak ehhez az összeghez. És mit tapasztalunk? Azt tapasztaljuk, hogy alakítanak szövetkezeteket, bankérdekelt­ségeket, és ezekben foglalnak helyet emberek, akik kijárják, hogy a honvédelmi ministerium a megbízásokat az ilyen kiszemelt kedves, em­bereknek adja. Ezekben nemzetgyűlési képvise­lők igen szép számban foglalnak helyet. Vár­tam volna, hogy azok a képviselő urak, akik az Avena részvénytársaságban érdekelve van­nak, már tegnap felállnak és maguk ellen összeférhetetlenséget jelentenek be. (Sütő Jó­zsef: Van eszükben!) Ha összeférhetetlen egy képviselő, aki valakinek kitüntetést ajánl, ha helyes az ilyen kitüntetés iránt érdeklődni és erre vonatkozóan megállapitani az összeférhe­tetlenséget» még akkor is, ha az közérdekből történt és katonai érdemeket kivannak jutal­mazni, akkor nem lehet részvénytársaságokba beállani nemzetgyűlési képviselőknek és ki­járni^ a kormánynál megbízatásokat, s ezért milliókat és milliókat zsebrevágni és milliár­dokkal megkárosítani az államkincstárt, ennél nagyobb összeférhetetlenséget nem tudok el­képzelni. (Halász Móric: Kérdés, hogy kijár­tak-e!) Ha nem járták volna ki, egészen biz­toSj hogy nem kapta volna meg a szállítást az igen tisztelt Haas ur. Elnök: A nemzetgyűlés becsülete és tekin­télye megköveteli, hogy a képviselő ur meg­nevezze azokat a képviselőket, akikre célzott, mert ha a képviselő ur ezt nem tenné, minden egyes képviselő ur ez alá a vád alá kerülhetne. A képviselő urnák tehát erkölcsi kötelessége megnevezni azokat a képviselő urakat, akikre gondolt. (Mozgás a baloldalon. — Szilágyi Lajos: Csak súgjatok!) Kiss Menyhért: Nem kell súgni, mert teg­nap az Esti Kurírban, ma pedig a Népszavában megvan a névsor. Mihelyt megkapom az újsá­got, fel fogom olvasni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! A képviselő ur tehát azt a vádat, amelyet a gyorsírók feljegyeztek, meghatározott képviselőkre értette. Kiss Menyhért: Igen. Elnök: Akkor mint elnök ezt tudomásul veszem és összeférhetetlenségi bejelentésnek lehet helye a képviselő ur részéről. Kiss Menyhért: Azokat a neveket, amelyek a sajtóban benne voltak, feltétlenül fel fogom olvasni, amennyiben megkapom most a lapot; amennyiben pedig nem kapnám meg, ugy be­szédem után fogok újból jelentkezni, hogy összeférhetetlenséget jelentsek be. (Dréhr Imre: Olvastuk mi is azoknak a névjegyzékét, akik lemondtak!) Ez is sajátságos eset, hogy ami­kor a vállalatnál kipattannak a botrányok, egyszerűen lemondanak és otthagyják a válla­latot. (Dréhr Imre: Tessék tovább is olvasni, mikor mondtak le! — Zaj.) Elnök: Csendét kérek! A képviselő urmeg­évi április hó 28-an } szerdán. &1 igérte, hogy még 1 besziéde folyamán meg fogja D evezni azokat a képviselő urakat, akikre cél­zott. Kiss Menyhért: Ezt a felfogást, amelyet Dréhr Imre képviselőtársam képvisel, hogy ezek már lemondottak, tehát nem tartoznak felelősséggel... (Dréhr Imre-. Nyilatkozatot tettek. Már három éve lemondtak!) ...azért, ami történt, nem osztozom. Meg kell állapíta­nom, hogy azok a képviselők, akik az Avena részvénytársaságban benne voltak ... Elnök: A képviselő ur nemcsak azt mondta, hogy benne voltak, hanem hogy megkárosi­tották az államot. Ezt mondta. Kiss Menyhért: Én azt mondtam és fentar­torn, hogy ezeket a munkálatokat nem tudták volna a maguk részére másképen biztosítani és megszerezni, csak azáltal, hogy igy alakí­tották meg az igazgatóságot. Én azt nem... Elnök: Csendét kérek! A képviselő ur egé­szen más dolgokat mondott, és mindenesetre a képviselő ur köteles helytállni a gyorsírói jegyzetekb en foglaltakért. Kiss Menyhért: Megnyugtatom az igen t. elnök urat, hogy amit mondtam, feltétlenül állni fogom. Annakidején a Magyar-Amerikai Banknál is bejelentettem bizonyos esetet és teljes sikerrel végződött a dolog az elnök ur javára. Itt is, amit a gyorsirói jegyzetek sze­rint mondottam, feltétlenül fentartom és kifo­gásolom azt, hogy részvénytársaságokban, ame­lyek az állammal elszámolási viszonyban van­nak, képviselők helyet foglalhassanak. Sőt az én etikai érzésem szerint még olyan részvény­társaságokban, amelyek az állammal nincse­nek elszámolási viszonyban, sem lehet kép­viselőnek helyet foglalnia, mert akkor a kép­viselő kritizálási joga megcsorbul, pedig ez az ő természetes kötelessége; megcsorbul, ha az érdekeltségekben helyet foglal. És ha már benne vagyunk a közéleti tiszta­ság kérdésélben, menjünk egy lépéssel tovább. Gaal Gaston képviselőtársam már számtalan­szor kifogásolta azt. hogy magasrangu állami tisztviselők helyet foglalnak ©gyes vállalatok­ban, mert ez az állam érdeke ellen vans. Bár több képviselő ur azt mondja, hogy ők épen az ország érdiekében vannak ott. én ezt kifogáso­lom és helyénvalónak nem tartom, mert azt ta­pasztaltam, hogy amikor az ország érdeke a részvénytársaság érdekével összeütközésbe ke­rül, kérdés, hogy az illető főtisztviselő urak melyik érdek mellé fognak állani, az állam vagy a részvénytársaság érdeke mellé. Mint­hogy ismerem a kenyér igazságot és a honorá­rium, a jutalomigazságot, hogy az emberek an­nak a dalát éneklik, akinek a kenyerét eszik, — hogy magyarul mondjam ezt a német citátu­mot. — azt hiszem, sokan, ha nem is száz. de legalább 98%-a a részvénytársaság mellé fog állani. (Dréhr Imre: Mondjanak le az összes tagságokról!) mert ettől kapja a tiszteletdíjat és ezt végre is meg kel] szolgálni. Tehát tör­vényt kell hozni és a kormánynak állást kell foglalni a tekintetben, hogy képviselőnek nem szabad az állammal ilyen viszonyban álló in­tézmény vagy bank igazgatóságában helyet fog­lalni, azonkivül a magasabb állami tisztviselők­nek és a kisebbrangu állami funkcionáriusok­nak szintén tiltsák meg. hogy a gazdasági vál­lalkozásoknál, bankoknál, vagy más inftézmléí­nyeknél nagy honoráriumok mellett állást vállaljanak. (Dréhr Imre: Meg van rá! a tör­vény! Csak nem hajtják végre!) Gaal képvi­selőtársam annak idején egész névsort olva­sott fel. államtitkároktól lefelé rengeteg nevet és ezzel akarta bizonyítani a nemzetgyűlésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom