Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-543

A nemzetgyűlés 543. ülése 1926. évi május hó 4-én, kedden. ai 3 ügyvédség. Már bátor voltam rámutatni az előblbi címek érintésénél, hogy a biróságok el­foglaltsága; még mindig azon a határon mozog, amelyen túl nem lehet a bírói kar megíterthel­tetését megkísérelni. (Györki Imre: Sőt túl van azon a határon!) Bár a birói kar ma már valamivel kedvezőbb helyzetben van, mint a többi köztisztviselők, de még mindig nincs mentesítve azoktól az anyagi gondoktól, ame­lyektől való mentesítése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a bíróság magas hivatását telje­síthesse. (Ugy van! Ugy van! a jobb- és bal­oldalon.) Meg kell itt érintenem — és minidig meg­érintem, amíg az igazságügyi előadói tisztet ellátom — azt az állandó panaszát a bíród kar­nak, amely albban merül ki, hogy a birói stá­tust örvényben megállapított arány, az a 'bizo­nyos különbözet, vagy — hogy helyesen fejez­zem ki magamat — többlet, amelyet a birói kar élvezett, lassan visszafejkésztetett és a bírói kar képtelen elérni annak a kívánságá­nak teljesítését, hogy ezt a differenciát, amely a státustörvény létesítésekor megjvolt, továbbra is fentarthassa. Kétségtelen dolog az, hogy e tekintetben az állam pénzügyi helyzetével szá­molni kell, de a bíráknak ezt a jogos panaszát a nemzetgyűlés előtt elhallgatni lehetetlen. Nagyon szeretném, ha félre nem értetném, de azt hiszem a nemzetgyűlés minden oldalán tetszéssel találkozik az, ha annak a kívánság­nak is kifejezést adok, hogy fejlesztessék vissza minél hamarább a különleges birói foglalkoz­tatások intézménye. A birói munkának sőt az egész testületnek presztízs-kérdése az hogy minden olyan tevékenység, akár közigazgatási tevékenység, akár valami politikai színezetű tevékenység vagy ennek csak a gyanúja is, a bíróság presztízsének csak árthat, (Ugy van! Ügy van! a jobboldalon.) Csak az igazságügy­minister urnák arra a beszédére utalok, ame­lyet az igazságügyministeri szék elfoglalása­kor mondott, amelyben programmul tűzte ki azt, hogy a birói kart lehetőleg mentesitse minden olyan tevékenységtől, amely különösen a műveletlen közvéleményben alkalmas arra, hogy gyanút keltsen abban a tekintetben, hogy a bíróság esetleg eszköze lehet politikai áram­latoknak vagy a kormánynak. Én itt utalok magára az Országos Földbirtokrendező Biró­ság működésére, amelynek a szociális kérdést kétségtelenül meg kell oldania. De azt hiszem, általános óhaj, hogy ez a bíróság mentől ha­marabb fejezze be működését. (Ugy van! a jobb­oldalon.) Érdeke ez ugy az igénylőknek, mint a gazdáknak és birói testületeknek is, mert a földbirtok rendezéssel járó birói munkálkodás mégis csak olyan, amely nem vág össze 100%-ban a szigorúan vett bírói funkcióval. T. Nemzetgyűlés! Még csak az ügyvédség­ről szertnék egy-két szót szólni, utalva arra, amire már voltam bátor rámutatni előbbi be­szédemben is, hogy clZ cl borzalmas túltermelés, amely az ügyvédi karban van, előbb-utóbb nemcsak anyagi tekintetben fog kifejezésre jutni, de súlyos erkölcsi defektusokat is fog előidézni. B tekintetben utalok a Budapesti Ügyvédi Kamara választmányának legutóbbi évi jelentésére, melyben maga a Kamara is megállapítja, hogy a fegyelmi ügyek — bár nem abban a mérvben, amelyben várható lett volna az ügyvédnyomor folytáú — mégis emel­kedő tendenciát mutatnak, aminek reális, — hogy ugy mondjam materiális — magyarázata az, hogy az ügyvédi karban a nyomorúság óriási. Én itt nem vehetem magamnak a me­részséget, hogy valami expediensre nézve ja­vaslatot tegyek. Én csak rámutatok a problé­mára, és arra is, hogy az igazságügyminister ur legutóbbi beszédében utalt erre a nyomoru­ságra s arra, hogy a legrövidebb időn belül valami expedienst kell találni ebben a tekin­tetben. Ha a magyar intelligenciánál van túl­termelés, speciel ez a brans az, amelynél oly termelés van, melynek anyagi és erkölcsi hát­rányai rövid időn belül valósággal kiszámít­hatatlanok lesznek. Ez alkalommal bátor va­gyok utalni az ügyvédi karnak egy régi pana­szára, t. i. az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet kérdésére. Ennél az intézmény­nél az állam hozzájárulása még aránylagosan sem érte el a békebeli nivót s ha meggondol­juk, hogy nagyon sok kiváló ügyvéd a legna­gyobb nyomorúságban pusztul el, még ha rosszindulatú elfogultsággal nézzük az ügyvédi társadalomnak rétegének öreg korban való teljes lerongyolódását, be kell látnunk, hogy itt a kormánynak tennie kell, a kormány sem nézheti tétlenül ennek a társadalmi rétegnek leromlását, hiszen ez nem is politikai, hanem szociális jellegű kérdés. Épen ezért az előadói székből azt a kérelmet intézem a kormányhoz, — miután a nemzetgyűlés már e tekintetben határozati javaslatot fogadott el — hogy lehe­tőség szerint fokozatosan emelje ezt a hozzá­járulást. T. Nemzetgyűlés! A bírósággal szemben még egy külön kötelességet is vélek teljesíteni akkor, amikor arra utalok, hogy a magyar uemzetgyülésnek példát kell adnia a világ ninden törvényhozása számára abban a tekin­tetben, hogy a hatalmak szétválasztásának el­vénél fogva féltékenyen őrizze meg a magyar birói kar függetlenségét. (Ugy van! a jobbol­dalon.) Ha itt akár jobbról, akár balról a ma­gyar bíróság ellen támadás történnék, a ma gyár nemzetgyűlés nagy és tekintélyes, több­sége védje meg a magyar birói kart. amely rendkívül nehéz vúzítycg. kö ött mindig meg­tette' kötelességét és az egyes singuláris birói Ítéleteknél fogva — elvégre a bíró is ember — vie történjenek olyan általánosítások, amelyek a birói kar önérzetét jogosan sértik (Helyes­lés a. jobboldalon.) Abban a reményben, hogy ez így lesz és annak kiemelése mellett, hogy az egész költ­ségvetés a gazdaságosság legszigorúbb szem­nieltartásával állithatott össze, azt annál is in­kább nyugodt lélekkel merem elfogadásra ajánlani, mert hiszen az igazságügyi tárca el­fogadása a múltban sem volt pártkérdés. Ez oly tárca, amelybe a politikának tulajdonké­pen nem is volna szabad bevonulnia, ennél­fogva tisztelettel javaslom a költségvetésnek ugy általánosságban, mint részleteiben való elfogadását. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Petrovics György jegyző: Reisinger Fe­renc! (Nincs jelen!) Elnök: A képviselő ur nincs jelen. Töröl­tetik. Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: Tisztelettel kérem a Ház tanácskozásképességének megállapítását. Elnök: Minthogy a Ház nyilvánvalóan nem tanácskozásképes, az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom