Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.
Ülésnapok - 1922-543
A nemzetgyűlés 543. ülése 1926. évi május hó 4-én, kedden, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai: Strausz István napirendelőtti felszólalása. — Az 1926/27. évi állami költségvetés részletes tárgyalása. — A ministerelnökségi tárca s vele kapcsolatban a költségvetés I— VIII. fejezete. - Az igazságügyministeri tárca. — Az igazságügyminister benyújtja az örökösödési eljárás reformjáról, az okirati kényszerről és a jelzálogjogról szóló törvényjavaslatokat. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az indítvány- ós interpelláeiós-könyvek felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Bud János, Mayer János, Pesthy Pál, gr. Csáky Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 55 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla elnök foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitóin. A mai ülés jegyzökönyvét vezeti Petrovics György jegyző ur; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Hebelt Ede jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Csik József jegyző ur. Lendvai István képviselő ur a legutóbbi ülésünkön tartott beszédében a francia kormánynak a Ruhr-vidék megszállása alkalmá\al tanúsított eljárását oly kritikai megjegyzésekkel kisérte, amely egyrészt a nemzetközi illembe ütközik, másrészt pedig inparlamentáris. Ezért kénytelen vagyok a képviselő urat sértő kifejezéséért utólagosan rendreutasítani. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Strausz István képviselő ur napirend előtti felszólalásra r kért tőlem .engedélyt a m. kir. volt Jegyintézetnek nemzetgyűlési ellenőrző bizottsága tárgyában. Én a képviselő urnák az engedélyt erre megadtam. Strausz István képviselő urat illeti a szó. Strausz István: T. Nemzetgyűlés! Félreértett szavaim helyreigazítása végett kérek szót. Legutóbbi parlamenti beszédemben, amelyet az állami költségvetés általános vitájában mondottam el kérdést intéztem a nemzetgyűlés igen t. elnökéhez arra nézve, hogy a m. kir. Jegyintézethez kiküldye volt nemzetgyűlési bizottság befejezte-e működését és hogy ez a bizottság forma szerint feloszlott-e. Ebben a felvilágosítás kérésemben félreérttettem. Félreérttettem annyiban, amennyiben az igen t. elnök ur nekem a bizottság elnökével együtt azt a felvilágosítást adta, hogy ez a bizottság az 1924 : V. te. rendelkezése folytán önként megszűnt. Ez a felvilágosítás engem nem elégített ki. Ezt a törvényt a nemzetgyűlés kiküldött biNAPLÓ. XLIJ. zottságának végre kellett volna hajtania, a végrehajtás pedig abból r állott volna, hogy záróülést tart, ezen a záróülésen kimondja a maga feloszlatását és erről a nemzetgyűlésnek jelentést tesz, ami tulajdonképen a törvénynek a végrehajtása. Kérésem folytán a bizottság elnöke, Ernszt Sándor igen t. képviselőtársam bejelentette, hogy a bizottság tényleg feloszlott és ezáltal az 1924 : V. tcikknek eleget tett. A dolog így van rendben. Ennek be kellett kerülnie a nemzetgyűlés naplójába, mint a vonatkozó törvény végrehajtásának. Azért is be kellett kerülnie, hogy a bizottság kiküldetése és megszűnése közötti kapcsolat benne legyen a nemzetgyűlés naplóiban, annaleseiben. Félreértett engem az igen t. elnök ur is. Én t. i. azért intéztem a nemzetgyűlés igen t. elnökéhez felvilágosítás iránti kérésemet, mert ez a bizottság egészen különleges megbízást kapott egészen sajátságos időtartamra. A Jegyintézet által kibocsátott jegyek összmenynyiségét tulaj donképen maga a nemzetgyűlés ellenőrzi, amint ezt a vonatkozó törvény elrendeli. A nemzetgyűlés kiküldött a maga kebeléből egy bizottságot olyan időtartamra és azzal a tág megbízatással, hogy működése akkor is érvényben marad, ha a nemzetgyűlés megbízatása lejár vagy pedig a nemzetgyűlés feloszlattatik. Joggal intézhettem tehát az elnök úrhoz azt a kérdést, hogy van-e neki tudomása arról, hogy ez a bizottság működését befejezte és joggal tehettem azt a megállapítást, hogy ennek a bizottságnak adminisztrácionális működése felett a felügyeletet tulaj donképen az elnök ur végzi. Hiszen itt most már csak elvi megállapításokról lehet szó. Mondjuk, ha a nemzetgyűlésnek ma megbízatása lejárt volna, ez a bizottság tovább működik és jelentéseit tartozik az elnök urnák időnként megtenni, ugy, ahogy azt a törvény kívánja. Ha pedig a bizottság e kötelezettségének eleget nem tett volna, az elnök urnák nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a bizottságot jelentéstételre hivja fel és érdeklődjék ennek kapcsán aziránt, hogyan tölti be ez a törvény által reáruházott feladatkört. így van ez a nemzetgyűlés háztartásának ellenőrzésére az 37
