Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.
Ülésnapok - 1922-542
A nemzetgyűlés 542. ülése 1926, évi április hó 30-án, pénteken. 255 Maradna utoljára a IX. fejezet a ministerelnökség. Ezt illetőleg szintén csak annyi jelenteni valóm van, hogy szemben a többi minis teriumokkal, az emelkedés átlaga százalékban kifejezve sokkal jelentéktelenebb a ministerelnökségnél, kivévén a szorosan vett ministerelnöki címet, az összes politikai--címeknél valóságos visszafejlődés van (KaMk Lajos : Hát a rendelkezési alapnál!) Ott sincs semmi változás így a koronaörségnél és a vitézi rendnél visszafejlődés is van: a kereslte delmi és ipari országos kikötőnél semmi beállítva nincsen, marad tisztán a ministerelnökség költségvetésénél jelentéktelen 2'7%-os plusz, amely milliókban kifejezve 24 millió, ugy hogy az emelkedés itt is erősen alatta marad a többi tárcáknál mutatkozó emelkedésnek. Erre való tekintettel, mivel az összes általam elreferált fejezeteknél és tárcáknál igazán nincsen jelentéktelen emelkedés, nyugodt lélekkel merem ajánlani ugy általánosságban, mint részleteiben a vonatkozó költségvetés elfogadását. (Élénk éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) Elnök; Az idő előrehaladván a vitát megszakítom. Bemutatom Csanád, Arad és Toronlál vármegyék közönségének feliratát a 41.275/1926. számú a kiszolgált vármegyei tisztviselőkre vonatkozó belügyministeri rendelet egyes rendelkezéseinek helyes értelmezése tárgyában ; Komárom és Esztergom vármegyék közönsé gének feliratát a frankhamisitási üggyel kapcsolatban a magyar állam belső rendjét és a nemzeti becsületet lelkiismeretlenül támadó sajtó-pi opaganda lehetetlenné tétele ügyében. (Payer Károlyt Ne Írogassanak azok ide ! — Zaj !) Payer Károly képviselő urat kérem, hogy méltóztassék az elnöki enunciációt nyugodtan meghallgatni. Tolna vármegye közönségének feliratát az adóhátralékoknak több évre való elosztása és a súlyos adóterheknek mielőbbi csökkentése végett. A feliratok a házszabályok 226 § a értelmiben előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Most pedig megteszem előterjesztésemet legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. (Halljuk ! Halljuk 1, Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket kedden, május hó 4-én délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki : 1926/27. évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. (Helyeslés.) Kivan valaki a napirendhez szólni ! Hebelt Ede jegyző : Lendvai István ! Elnök : A szó Lendvai István képviselő urat illeti! Lendvai István : T. Nemzetgyűlés ! A költségvetési vita folyamán történt felszólalásomban — mindenki által érthető célzással — már uiallam arra, hogy amennyiben a t. elnökség részéről olyan napirendi indítvány tétetik, hogy a nemzetgyűlés május 1-én ne tartson ülést, én a napi rendhez hozzá fogok szólni. T. Nemzetgyűlés ! Tisztában vagyok azzal, hogy talán az, amit én elmondandó vagyok nem szorítható épen a házszabályok szigorú keretei és az ezt a szerencsétlen nemzetet állandóan fojtogató jogrend paragrafusai közé. Teljességgel tisztában vagyok azzd is, amit nem akarok részletesebben szóvá tenni, hogy ha a t. Nemzetgyűlésnek olyan rendkívül sürgős volt a költségvetés tárgyalása és ez a tárgyalás igy megszakíttathatik, akkor még maga a többségi párt is egészen furcsa gyanúba hozható. Erről a kérdésről én beszélni nem akarok. Van valami t. Nemzetgyűlés ; — azt hiszem, épen ebben a teremben kell, hogy legyen valami, — ami magasabb minden paragrafusnál. Én tisztelettel azt indítványozom a tisztelt Nemzetgyűlésnek, hogy pártkülömhség nélkül a tisztelt Nemzetgyűlés tagjai épen ugy, mint a nemzetgyűlés hallgatósága néma felállással fejezze ki tiszteletét a< ellenforradalmi vértanuk iránt ! (A nemzetgyűlés lagjai felállanak. — Peyer Károly : Beleértve Somogyit és Bacsót ! — Ugy van ! a szélsőbaldalon. — Kabók Lajos: Ugy van és a többi mártírjainkat' — Lendvai István: Önökből már csak a Tier maradt!) Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző : Hebelt Ede ! Hebelt Ede : T. Nemzetgyűlés ! Az elnök ur napirendi indítványával szemben egy kiegészítő indítványt vagyok bátor előterjeszteni. Indítványozom, hogy a legközelebbi ülés napirendjére Hi/essék ki: 1. az Ausztriával 1926. évi április hó 9-én kötött kereskedelmi pótegyezmény becikkelyezéséről szóló 1006 sz. törvényjavaslat tárgyalása és 2. az 1926/27. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Legyen szabad indítványomat megindokolnom. Beischl Richárd t. képviselőtársam éppen ma délelőtt a költségvetési vita folyamán rámutatott arra, milyen óriási érdekek fűződnek ahhoz, hogy ez az osztrák-magyar pótszerzódés mennél előbb törvényerőre emeltessék. A Dunántúlnak, de különösen az én kerületemnek, Sopronnak és Sopron vidékének bora évek óta ott van a pincékben és várja.azt a pillanatot, amikor újra felveheti a versenyt az Ausztriába bevitt többi külföldi borokkal. Magának ennek törvényjavaslatnak indokolása rámutat arra, hogy az előző években 1920/22-ben évi 900.000 hektoliterig terjedt a borkivitel Ausztriába, az 1922 augusztus elsején életbeléptetett osztrák prohibitiv 60 koronás borvám azonban rohamosán lecsökkentette és a mült évben a 900.000 hektoliteres előző mennyiséggel szemben már csak 5000 hektolitert tett ki ez a borkivitel, vagyis 900 000 hektoliterrel szemben 5000 hektoliterre redukálódott. Nagyon kivánatus lenne, hogy a bortermelők — akik nagyrészben kisgazdák. — mennél előbb hozzájuthassanak ahhoz, hogy újra kivihessék a borukat Ausztriába. Mi, szociáldemokrata párt sokkal kívánatosabbnak tartjuk ennek a szerződésnek mennél előbb való törvényerőre emelkedését, mint a költségvetés törvényerőre emelkedését, mert ennek a szerződésnek a törvényerőre emel kedése valóban az ország lakosságának érdekében áll, (Teinesváry Imre : A költségvetés is ! — Ugy van ! jobbfelől J a költségvetés megszavazása pedig nem annyira az országnak, mint inkább az uralmon lévő kormánynak érdeke. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások jobbfelől : Tévedés !) Én megengedem, hogy az egységespárt tagjainak más a véleménye ebben a kérdésben. (Felkiáltások jobbfelől: A beruházások !) Nekünk szociáldemokratáknak ez a nézetünk ebbten a kérdésben. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Én nem az egységespárt nézetét juttatom kifejezésre, hanem a magunk nézetét. Egészen természetes, eszünkágába sem juthatott, hogy mi ennek a szerződésnek törvényerőre emelkedését megakadályozzuk. Ezt azért hangsúlyozom, mert a betegségemet is felhasználják Sopronban arra, hog}' demagóg módon támadjanak ellenem, sőt nemcsak ellenem, hanem a pártom ellen is. Itt van Östör Józsefnek a Sopronvármegye cimü újságban leadott nyilatkozata, amelyben azt hangoztatja, hogy egyenesen a mi pártunk az, amely ennek a szerződésnek törvényerőre emelkedését megakadályozza. (Felkiáltások jobbfelől: Világos!) Elhallgatja, hogy ezt a szerződést Ausztriában is ratifikálni kell előbb és hogy a ratifikálásokat azután ki kell cserélni és hogy csak a ratifikálás kicserélése után fog ez a szerződés érvényre emelkedni, hanem egyenesen azt mondja, hog3^ ő a ministerelnök megbízásából tárgyalt a pártokkal, a szociáldemokrata párt azonban megtagadta a hozzájárulást, ugy hogy 35*
