Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.
Ülésnapok - 1922-541
186 A nemzetgyűlés 541. ülése 1926. évi április hó 29-én, csütörtökön. szolidaritását küldi valamennyi ország dolgozó népének. A szociáldemokrata párt a nagy eszmék, nemes gondolatok és nagy kötelességek jegyében hivja föl Magyarország dolgozó népét arra, hogy május 1-ét munkaszünettel ünnepelje meg. A munkaszünet fönséges csöndjében gondoljon millió és millió testvérére, gondoljon a jövendőre, harcaira f és küzdelmeire, amelyekkel saját jövőjét kovácsolja és meritsen erőt a haladottabb és fejlődöttebb országok munkásosztályainak küzdelmeiből, hogy maga is, a munkásosztály nagy erőinek egyesítésével előbbre vigye a dolgozó nép ügyét. A kormány tilalma tiltja a gyűlést és felvonulást, de Magyarország munkássága megmutathatja, hogy gyűlések és felvonulások nélkül is teljessé teszi a munkaszünetet, megünnepli május 1-ét, szolidáris lesz a világ munkásságával és fokozottabb erővel küzd az olyan rendszer^ ellen, amely rendőri tilalmakkal, szabadságjogok tiprásával akarja megoldani a kor legnagyobb problémáit. A magyar munkásosztály szembeszáll ezzel a szellemmel; kifejezésre juttatja azt t a készségét és elszántságát, hogy szabadságjogainak megszerzéséért erejének minden latbavetésével harcba száll és vállalja a küzdelem minden kockázatát, mert megingathatatlanul hisz abban, hogy a munkásosztály anyagi jóléte és szellemi fejlődése, a nép boldogulása és jövője függ attól, hogy ez a küzdelem a munkásosztály emberi- és szabadságjogainak győzelmével végződjék! Május 1-je a munka ünnepe! A munkát és a munkásosztály nagy és nemes törekvéseit becsüli meg az, aki a seregszemle e nagy napján szolidaritást vállal a világ munkásainak nagy ügyével!« T. Nemzetgyűlés! Amikor ezt a deklarációt felolvasom, még csak az a megjegyzésem van a költségvetéssel kapcsolatban: mint bevezető szavaimban mondottam, nem sokat vártunk, de sokkal többet kaptunk, mint amennyit a legszerényebb várakozással is elvárhattunk volna. Mi álltunk itt — mondhatni: egyedül — azzal a csekély maroknyi polgári ellenzékkel karöltve, igazán becsületesen, szegényen a harcot, álltuk a küzdelmet, vártunk, próbálkoztunk, de a szanálás utolsó költségvetése meggyőzött bennünket arról, hogy várakozásunk úgyszólván hiábavaló volt. Majdnem mondhatni: reményvesztetten állunk itt az ország népe előtt és csak egy kivánságunk van: f uj választás, titkos választójoggal együtt, jöjjön el a te országod végre. Váltsátok meg ezen az utón ennek a nyomorgó és elnyomott országnak lakosságát! A költségvetést bizalom hiányában nem fogadom el. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Hoyos Miksa gróf! Elnök: Nincs itt! Töröltetik. Ki következik? Petrovics György jegyző: Szabó István (sokorónátkai). Elnök: Nincs itt! Töröltetik. Ki következik? Petrovics György jegyző: Keisinger Ferenc! Reisinger Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Azidő előrehaladottságára tekintettel, tisztelettel kérem, hosrv beszédemet holnap mondtassam el. (Menadmk!) Elnök; Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a képviselő ur 'kéréséhez hozzájárulná? (Igent) 1 Ha igen, ilyen érteleimben mondom ki a határozatot. Ennek következtében a vitát megsZakitom. Bemutatom az összeférhetlenségi állandó bizottság elnökének átiratát, amellyel értesít, hogy folyó hó 28-án tartott ülésében a március hó 18-án megejtett összeférhetlenségi jury kisorsolása alkalmával kisorsolt, de távol volt Herrmann Miksa, Hornyánszky Dezső és Gömbös Gyula képviselő urak távolmaradását igazolta. Tudomásul vétetik. Most pedig megteszem előterjesztésemet legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken, f. hó 30-án délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: az 1926/27. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Kiss Menyhért! Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! Pár szóból álló felszólalásom elején mindjárt kijelentem, hogy hozzájárulok az igen t. elnök ur napirendi javaslatához, de ezt az alkalmat felhasználom arra, hogy felkérjem és felszólítsam a honvédelmi minister urat, hogy abban a rendkívül nagy port felvert ügyben, amely tegnapi beszédemmel kapcsolatban foglalkoztatja az ország közvéleményét azokkal a támadásokkal kapcsolatban, amelyek egyes képviselőket értek, akik részvénytársaságokban állást vállaltak, — azokat a szerződéseket, amelyeket az Avena részvénytársaság kötött az állammal, eredeti példányban szíveskedjék a Ház asztalára letenni. A magam részéről azután fogom majd a további lépéseket megtenni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A vitát bezárom. Kérdem méltóztatnak-e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Drozdy Győző képviselő ur a házszabályok 205. §-ának a) pontja alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Drozdv Győző: T. Ház! A nemzetgyűlés tegnapelőtti ülésén vádat emeltem a Faluszövetség néhány tisztviselője ellen azon -a címen, hegy alapszabályaiktól eltérően üzletekkel foglalkoznak. Erre az állításomra Meskó Zoltán t. képviselőtársam, mint a szövetség alelnöke, még azon az ülésen bejelentette, hogy az elnök a minister ur megbízása folytán megindította ebben az ügyben a vizsgálatot. Teljesen érthetetlein volt tehát előttem hogy tegnap este Bodó János t. képviselőtársam, mint a Faluszövetség ügyvezető igazgatója, szintén szükségét látta annak, hogy nyilatkozzék és felszólított engem arra, ismételjem meg vádjaimat ott is, ahol a mentelmi jog nem véd. Én mindenekelőtt visszautasítom ezt a felszólítást, mert mint magyar nemzetgyűlési képviselőnek mindenkor jogom van azt a kritikát gyakorolni intézményekkel szemben, amely kritikát azok megérdemlik. Ugratni magamat nem hagyom. Ezzel a visszautasításommal kapcsolatban azonban, nehogy azt higyjék, hogy talán nem volt igazam, készséggel felajánlom az igen t. Faluszövetség vezetőségének, hogy amit én itt a Faluszövetséggel kapcsolatban előadtam, nem a mentelmi jog Védelme alatt írásba foglalva átnyújtom neki s azért teljes mtéirtékben felelősséget vállalok: állítson engem a bíróság elé. Ezt azonban nem azért teszem, mintha elismerném bármelyik képviselőnek azt a jogát, hogy másokat felszólítson arra, hogy:
