Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-541

ÍM A nemzetgyűlés 541. ülése 1926. hogy »titkos«, kissé furcsának tartom, mert ami titkos, arról nem tud senki ; ezek olyan titkos­szervezetek, amelyeket igen sokan ismernek és inkább a működésük körül nyilvánul meg bizonyos titkosság. Ha pedig a meghivottak nem mentek el az ellenzék részéről arra a pártközi kon­ferenciára, amely ezzel kapcsolatban tartatott, ezt én magam részéről csak helyeselni tudom, kü­lönösen azok után, amelyek itt a Házban elhang­zottak, hogy t. i. a nemzetgyűlés egy tagja nyíl­tan megvádolta a kormány egyes tagjait, hogy ők is tagjai vagy voltak tagjai ilyen titkos szer­vezeteknek. Nem tudom, hogy a születésük mire vezethető vissza, de valószínűnek tartom, hogy épen a mai délelőtt folyamán Viczián képviselő ur által itt ismertetett szabadkőmives szervezet szolgált bizo­nyos mértékéig ezen úgynevezett titkos szervezetek megalakításának alapjául. De hogy ezeknek a működése lényegesen eltér attól, az egyszer bi­zonyos. Ezeknek a szervezeteknek származását talán vissza lehet vezetni az állambiztonsági meg­bizottak intézményére, amelyet a kormány a köz­vélemény felháborodása folytán kénytelen volt megszüntetni, de nem azért, hogy ne működjék tovább, hanem csak abban a formában szüntette meg, egy másik formában azonban változatlanul tovább működik. Ennek a szervezetnek egyik nyomtatványa van itt a kezemben, amelyben olyan kérdések vannak, amelyekre havonta felelni kell, hogy hány karhatalmi tiszt és^ legénységi ember van ott beszervezve, hány gépész van gőzre, villanyra és benzinre, hány elektrotechnikus, hány fuvaros, hány villamos- és vízvezeték-szakmunkás, molnár, pék, mészáros és szakácsné is van belevéve, továbbá hány fegyver, hány géppuska, kézi gránát és ehhez hasonló egyéb szerszám van. (Esztergályos János : Nemcsak a katonaságnak van fegyvere, másoknak is van még ?) Végül azután ott van az a kérdés is, hogy a házlakók névjegyzéke elkészült-e vagy nem, a veszélyes egyének és az internáló táborokból szabadonbocsátottak nyilván vannak-e tartva, azok megfigyelése megtörténik-e vagy nemi kommunista irányú jelenségek, lázitó röpiratok, gyűlések vannak-e vagy nem és ehhez hasonlók. f Szükségesnek tartom ezt a nyomtatványt bemutatni azért, mert a belügyminister ur egy ízben kétségbevonta azt, hogy Magyarországon ochrana volt. Hát ez az ochranánál is csúnyább, az ochranánál is gyalázatosabb szervezet volt, (Ügy van ! a szélsobaloldalon.) amelyhez hasonlót nem hiszem, hogy az orosz cári birodalomban is láttunk volna ! (Esztergályos János : Oroszország elszégyelné magát!) Ez állitólag megszűnt már, legalább hivatalosan jelentették, hogy ebben a formában megszűnt; de csak azért, hogy egy másik formában tovább működjék. A titkos szervezetek nemcsak politikai térre terjesztik ki működésüket, hanem foglalkoznak még a munkások gazdasági kérdéseivel is és e célból egy úgynevezett Egyesületközi Bizottságot létesitettek, amely a kormány, a kereskedelem­ügyi ministerium képviselőjénekk közreműkö­désével tartotta üléseit. (Györki Imre : És ez a kormány akarja feloszlatni a titkos társaságokat ! Szélhámoskodás !) Itt van például egy jegyző­könyv, amely az Egyesületközi Bizottság 1922. április hó 27-én tartott üléséről szól. Valószinüleg azzal fognak megint válaszolni, hogy ez 1922-ben volt. De nem tehetek róla, hogy az ujabb jegyző­könyvek még nem állanak rendelkezésemre: eset­leg később majd ezekkel is szolgálhatok. De ez az egy jegyzőkönyv is be enged világítani abba a légkörbe, amelyben ez az egész kérdés mozog és bizonyítja, hogy itt nem annyira titkos, mint évi április hó 29-én, csütörtökön. nagyon jól ismert szervezetek voltak, amelyek a kormány képviselőjének : az iparfelügyelőnek jelenlétében és közreműködésével tartották ülései­ket a MOVE székházában, abban a székházban, amelyet éppen a szabadkőművesektől vettek el, — akiknek intézményét Viczián István képviselő ur itt olyan nagyon kifogásolandónak tartja, — valószinüleg csak azért, hogy a szzbadkőműves épület falai továbbra is megbarátkozzanak a tit­kos működéssel (Ugy van 1- a szélsobaloldalon.) és ne háborodjanak fel azon, ha ott esetleg most nyilvános működást folytatnak. (Olvassa) : »Jelen voltak : Edvi-Illés Aladár, Dvorak Hubert, Spannbauer Bezső, Ohatel Vilmos, Kail József, Gálócsy Árpád, Salamin Márton, Klemm Károly, Zsigmondy Árpád, Pethe Lajos, Gyenes Kálmán, Papp Ferenc, Thoma Frigyes, Vizer Vilmos, Koiss Géza. Elnök : felolvastatja az előző ülés jegyző­könyvét. A bizottság jóváhagyólag tudomásul veszi. Elnök: Hitelesiti a jegyzőkönyvet. Gálócsy Árpád : Bejelenti, hogy az »Ipari Tudósító« már megindult. A »Közérdekű Levelek« első száma is elkészült és szétküldése a jövő hét folyamán fog megtörténni. Bejelenti, hogy eljárt Kende r Tódornál, akinek szociális felfogása és működésének iránya teljesen megegyezik — ezt elhiszem — az Egyesületközi Bizottság felfogá­sával (Györki Imre: Tudniillik kikeresztelkedett zsidó!) és^ működésének céljával és e téren támo­gatást ígért.« — Kende Tódor a munkaadók köz­pontjának egyik vezetője, egyike a Scharfmache­reknek (Tovább olvassa) : »A bizottság tudomásul veszi. Kail József : Részletesen előadja a Ganz vagongyár szerszám-műhelyében legutóbb lefolyt sztrájk és ezzel kapcsolatos kizárás történetét. Három munkást a szerszám-műhelyből az »auto­mata«-műhelybe helyeztek át, akik ennek ellen­szegültek és akikkel társaik, 140-en szolidaritást vállaltak. A gyár a 140 munkást kizárta és csak azokat veszi vissza, 10—15-ös csoportonkint, akiket vissza akar fogadni. Az engedelmesség megtaga­dásának oka nincs tisztázva, volószinüleg politi­kai célzatú. Gálócsy jelenti, hogy a szociáldemokrata párt képviselőjelöltjei között nyolc olyan jelölt szerepel, akiket a Munkásbiztositó Pénztárból haza- és nemzetellenes magatartásuk miatt el­bocsátottak«. Ez is fontos kérdés, amely a munkaadókat érdekli. »Edvi Illés Aladár felveti május elseje megünneplésének kérdését. Chatel Vilmos bejelenti, hogy mivel a keresztényszocia­listák kimondották, hogy dolgozni fognak, tőlük a munkaalkalmat erre a napra megvonni nem lehet és célszerű is foglalkoztatni őket. Gálócsy Árpád beszámol arról, hogy a nemzeti munka­védelmi bizottság megkezdte működését, ezenfelül műszaki tanáccsal látja el a honvédelmi minis­teriumban ugyancsak e célra megalakult szerve­zetet. (Esztergályos János : Hihetetlen !) Koiss Géza bejelenti, hogy a Lipták-gyárban a sztrájk megszűnt. Javasolja, hogy a sztrájkok elleni védekezésül a sztrájkra izgatókat detektivekkel kutassák ki. Elnök megköszöni a tagok meg­jelenését, az ülést berekeszti. Kelt, mint fent. • Edvi Illés Aladár«. (Esztergályos János : A hon­védelmi ministerium foglalkozik ilyenekkel ?) Nem foglalkoznak ők, csak ilyen szimpla ügyekkel, hanem például a főispánok kinevezése is nagyon fontos kérdés ottan és erre vonatkozó­lag legyen szabad egy levelet felolvasnom, amely ugyancsak régebbi keltezésű, de amely szintén bevilágit abba a légkörbe, ahonnan a magyar politika irányitódik és megmutatja, hogy kik

Next

/
Oldalképek
Tartalom