Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-540

112 A nemzetgyűlés 540. ülése 19 Haim közül ki van benne és meggyőződtem, hogy mindegyik képviselőtársam ki lett tö­rölve és cégjegyzési jogosultságuk megszűnt. Ezeket voltam bátor előterjeszteni, és meg vagyok győződve, hogy Kiss Menyhért képvi­selőtársam alkalmat fog találni arra, hogy ezek alapján revizió alá vegye a rólam elmondotta­kat. (Élénk helyeslés jobbfelől. — Erődi-Har­raeh Tihamér: Bocsánatot kell kérnie! Elnök: Marschall Ferenc képviselő ur a házszabályok 205. §-ának a) pontja alapján kért szót. A szó megilleti a képviselő urat. Marschall Ferenc: T. Nemzetgyűlés! A ma­gyar parlament már évek óta nem az a fórum, amely a nemzet nagy kérdéseivel és a magyar nép mindennapi kenyérgondjaival tudna és akarna foglalkozni. (Rupert Rezső: Ez csak önökre áll! — Zaj.) Sokan már hónapok óta látjuk, hogy a helyzet e tekintetben nem hogy javulna, hanem napról-napra rosszabbodik. (Zaj.) IJgy érezzük, hogy a magyar parlamen­tarizmusnak magunk vagyunk sirásói, egy­részt azok, akik napról-napra itt máglyákat raknak a magyar parlament palotája alá, más­részt ... (Zaj a baloldalon. — Szabó Imre: így nem beszélhet az, aki a Viktóriánál igazgató­sági tag, aki ott seftelt! — Nagy zaj bal felől.) Elnök: Méltóztassanak csendben maradni! (Zaj a jobb- és baloldalon. — Szabó Imre: A magyar nép kenyerén hizott!) Kérem a képvi­selő urakat mindkét oldalon, szíveskedjenek csendben maradni. (Folytonos nagy zaj a bal­oldalon.) Horváth Zoltán képviselő urat állandó közbeszólásaiért rendreutasítom. (Nagy zaj balfelől. —• Rupert Rezső közbeszól.) Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Erődi-Harrach Tihamér közbeszól.) Erődi-Harrach képviselő urat kérem, méltóz­tassék csendben maradni. (Szabó Imre: Lec­kéztessen odahaza, ne a magyar parlament­ben!) Szabó Imre képviselő urat másodszor ké­rem, méltóztassék csendben maradni. Ismétel­ten kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a közbeszólásoktól tartózkodni, mert kénytelen leszek a Háznak javaslatot tenni. (Zaj. — Ru­pert Rezső közbeszól.) Rupert Rezső képviselő urat állandó közbeszólásaiért rendreutasítom. (Szeder Ferenc: Az a kérdés, hogy mennyi tan­tiemet kapott!) Szeder Ferenc képviselő urat ismételten rendreutasítom és figyelmeztetem, hogy legközelebb kénytelen leszek a Háznak javaslatot tenni. Marschall Ferenc: De a magyar parlament sirásói vagyunk azok is, akik apatikusan néz­zük hónapok óta a dolgokat. (Rupert Rezső: Csak a. tantiemeket szedjük fel apatikusan!) Összen tantiemjeimet, amiket tiz év óta kap­tam, felajánlom a képviselő ur ügyvédi irodá­jának egy havi jövedelméért! (Rupert Rezső: Nohát, felcserélhetjük! — Zaj a jobb- és bal­oldalon.) Elnök: Csendet kérek a jobboldalon is! Marschall Ferenc: A Nemzetgyűlésen ma délelőtt ujabb máglyát raktak, amelyre ennek a Nemzetgyűlésnek egyik tagja velem együtt öt nemzetgyűlési képviselőnek tisztességét, becsül étét, egy hosszú közéleti pálya alatt szer­zett megbecsülését és puritán nevét felrakta. Mi döbbenettel állunk meg ez előtt a merénylet előtt (Zaj a baloldalon.) és nem tudjuk, hova fog ez vezetni. (Igaz! ügy van! Nagy zaj a jobboldalon és a középen. — Szeder Ferenc: Csak próbálják meg! Állunk a kidobás elé, gróf ur! Nem félünk ám a kidobástól!) Elnök: Szeder Ferenc képviselő urat ismé­telten rendreutasítom tekintettel arra, hogy a 6. évi április hó 2S-án } szerdán. képviselő urat már ismételten rendreutasítot­tam és figyelmeztettem, hogy ha tovább za­varja közbeszólásaival a tanácskozás rendjét, javaslatot fogok tenni, indíttatva érzem maga­mat, hogy a Háznak javasoljam, méltóztassék Szeder Ferenc képviselő urat állandó rend­zavarásért a mentelmi bizottsághoz utasítani­(Helyeslés jobbfelől.) Kérem azokat a képvi­selő urakat, akik javaslatomat elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Több­ség. Ilyen értelemben mondom ki a határoza­tot. (Zaj a baloldalon. — Hegymegi-Kiss Pál: Szabad bennünket kidobással fenyegetni, elnök ur? — Kabók Lajos: A nemzetgyűlésnek egy­forma tagjai vagyunk!) Kabók képviselő urat kérem, méltóztassék, csendben maradni! (Hor­váth Zoltán: Hoyos képviselő ur azt mondta, hogy kidobnak majd bennünket! — Nagy zaj.) Marsehall Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Volt idő a magyar parlamentarizmus történetében, amikor a magyar parlamentből piacot csinál­tak, volt idő, amikor korcsmává degradálták le, de hogy a magyar parlamentet erkölcsi halotthamvasztóvá tegyék, amelyben fürge legények a kemencét becsülettel, tisztességgel fűtsék, ez tarthatatlan állapot. IIa ez az álla­pot igy tart tovább, igazán fel lehet irni Dante szavait: lasciate ogni speranza. Én egészen fölényesen megállapíthatnám ezekkel a támadásokkal szemben, hogy tőlünk attól a nevezett részvénytársaságtól soha semmiféle szívességet nem kért; megállapít­hatnám, hogy három vagy négyéves nemzet­gyűlési képviselői voltom alatt katonai ható­sággal ezelőtt két évvel kerültem csak össze­köttetésbe, amikor kerületem egy szegény rok­kantjának hadiérem, pótdíj megváltása ügyé­ben voltam fenn a honvédelmi ministeriumban s azóta semmiféle vonatkozásban, semmiféle katonai' hatóságot nem láttam,. Megállapit­hatnám, hogy amikor ez a részvénytársaság megalakult, bennünket és a magyar agrártár­sadalom nevezetességeit egy gondolat lelkesi­tet: hogy a mezőgazdasági értékesítés problé­máját, a mai időknek ezt a legnehezebb prob­lémáját meg keü oldani, — hiszen látjuk a vi­déken, hogy egész évi keserves munkájukat épen az értékesítési nehézségek miatt nem tudják gyümölcsöztetni — hogy tehát, amikor a mezőgazdasági válság miatt a termelés a legkritikusabb helyzetben van. akkor minden lehetőt el kell követni hogy a mezőgaz­dasági értékesítés számára centrumokat, fóru­mokat szervezzünk. Ez a gondolat vitt ben­nünket ebbe a társaságba. Ezt itt egészen nyíl­tan leszegezem: nem szégyenlem. sőt büszke vagyok arra, hogy képviselőtársaimmal együtt ezt a nagy problémát megfogtuk. De biztosi­, torn a t. Hézat arról is. hogy ősszel abban a pillanatban, amikor ez a részvénytársaság el­határozta, hogy bizonyos katonai szállításokra fog vállalkozni, mi magunk voltunk azok, akik elővettük az összeférhetetlenségi törvényt és sajnálkozásunk kifejezése mellett! megmon­dottuk, hogy tovább egy pillanatig sem marad­hatunk a részvénytársaságban. (Helyeslés jobbfelől.) Mi a magunk részéről abban a mi­nutumban levontunk minden konzekvenciát s kiléptünk onnan. (Helyeslés a jobboldalon.) Én azonban tovább megyek és kérdezem: amikor ma mindenféle ragály és fertőző be­tegség ellen van szérum, miért nincs szérum az ellen a ragály és fertőző betegség ellen, amellyel a tisztességes, becsületes emberek be­csületét degradálják! (Szabóky Jenő: Csakis a kutyakorbács! — Zaj.) Mert az ilyen áramla­toknak, az ilyen merényleteknek a hatása ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom