Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-540

Í04 A nemzetgyűlés 540. ülése 1926. évi április hó 28-án, szerdán. Akkor épen a fajvédő képviselők soraiból a két vezér, Gömbös és Eckhardt képviselő urak voltak azok, akik a parlamenten kivül rögtön megnyilatkoztak (Zaj és felkiáltások a jobbolda­lon : Nem titkos társaság !) és a legkiesinylőbb mondatokban adtak kifejezést annak a felfogá­suknak, hogy gróf Bethlen akciója gyermekjáték, Közülük az egyik képviselő ur, azt hiszem Eckhardt képviselőtársam, mondotta, hogy valaki önmaga ellen irtó hadjáratot nem folytathat-.• (Héjj Imre : Már megcáfolták ! — Zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Kicsoda 1 Héjj Imre : A minister­elnök ! — Horváth Zoltán : De Eckhardt mondta ! — Nagy zaj. —- Héjj Imre : Ha a Berliner Tagblatt hiteles a maga ügyében, akkor itt a ministerelnök hiteles !) Amit Eckhardt képviselő­társunk mondott, azt már őrgróf Pallavicini kép­viselőtársunk is alátámasztotta ... (Zaj a jobb­oldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy Vince : ... és felsorolt még más neve­ket is a belügyminister úrral és előkelő birói személyekkel együtt, akik titkos társaságok tagjai. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Az is meg van cáfolva ! — Felkiáltások a szélsőbalol­dalon : Esküt tettek ! — Rupert Rezső : Talán bolond egy titkos társasági tag, hogy beismerje ? — Héjj Imre : Pallavicini nem tett akkor esküt 1 Ö is tagja volt !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Zaj.) Nagy Vince : A titkos társaságok dolgában sem lehet ilyen kétértelmű megoldásokat vá­lasztani, és egyszerűen azt mondani, hogy akár Eckhardt képviselő ur mondta, akár Pallavicini képviselő ur mondta, nem igaz az, hogy tagjai lennének, vagy lettek volna. Fel kell tárni már ezeket a rejtelmeket (Ugy van ! a bal és a szélsőbaloldalon.) és ha voltak tag­jai, akkor a múltra vonatkozóan, ha még tagjai, akkor a jelenre vonatkozóan tiszta vizet kell önte­ni a pohárba. (Zaj a jobboldalon. ~ Héjj Imre : Beöntötte a tiszta vizet !) Nem látjuk az erélyes kezet. (Héjj Imre : Aki nem akar látni, az nem lát!) Elnök: Csendet kérek ! Nagy Vince: Ha kell, törvényhozási intézke­déssel vagy pedig — azt hiszem, annyi is elég — kormányzati intézkedéssel kell a titkos társasá­gokat véglegesen likvidálni. (Folytonos zaj. — Héjj Imre: De a baloldalon is !) Mert hogy vol­tak titkos társaságok, annak ellenkezőjét senki sem állitja önök közül sem. (Zaj. — Rupert Rezső: Jöjjenek tiszta emberek, akkor nem kell titkos társaság ! — Zaj a jobb- és a baloldalon. — Héjj Imre: A háború előtt is voltak titkos társasá­gok ! — Felkiáltások : A szabadkőművesek ! — Pakots József : A belügyminister édesapja volt egyik nagymesterük ! — Héjj Imre: Az független ettől ! — Nagy zaj.) Elnök: Héjj Imre képviselő urat és Pakots József képviselő urat kérem, méltóztassanak csendben maradni. (Folytonos nagy zaj. — Szabóky Jenő: Amiben zsidó van, arról nem szabad be­szélni ? — Rupert Rezső : Maguknak barátja a Bacher, maguk adtak neki 200 milliárdot ! — Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Rupert Rezső képviselő urat harmadszor figyelmeztetem, méltóz­tassék csendben maradni ! (Szabóky Jenő: Annyit kapjon maga a zsidóktól, amennyit mi adtunk nekik ! - Zaj.) Nagy Vince: Hogy voltak titkos társaságok, azt senki sem tagadja, sőt nyilatkozatok hang­zottak el a túlsó oldalról, hogy igenis, voltak titkos alakulatok. Akkor azonban tessék meg­mondani, mikor oszlottak fel ezek! A saját jó­szántukból szűntek meg, vagy a kormány oszlatta fel őket ? A feloszlatásuk is valószinüleg titkosan történt, mert feloszlatásukról és megszűnésükről egyáltalán nem tudunk. (Zaj. — Bottlik József : A megváltozott viszonyok oszlatták fel !) Ha pedig nem oszlatták fel ezeket, akkor törvénnyel, hatalmi kézzel kell belenyúlni az ügybe és szét kell dobálni ezeket a fertőző gócokat. (Zaj a jobb­oldalon. — Héjj Imre közbeszól. — Rei singer Ferenc: Ugy látszik, Héjj Imrének külön fáj ez a kérdés !) A franküggyel és a titkos társulatok ügyé­vel, — mert nagyon is összefügg ez a kettő — szoros logikai nexusban áll a súlyos nyilatkozat, amely a napokban a francia ministerelnök részé­ről elhangzott. Briand ministerelnök ur, akitől mostanában sem a magyar, sem a francia köz­vélemény nem várt megnyilatkozást ebben az ügyben, mert hiszen azt olvastuk, hogy a birói eredményt akarja bevárni, egészen váratlanul megint megnyilatkozott. (Bottlik József: Kény­telen volt, mert meginterpellálták. Nem sua sponte nyilatkozott. — Horváth Zoltán : Milyen okos ember ! Óriási, hogy ezt felfedezte, képviselő ur. — Bottlik József : Ez a tény ! — Nag(J zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! (Eszter­gályos János : Kérdezze meg a belügyministerét, hány interpellációra nem válaszolt !) Esztergályos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni 1 Nagy Vince : A francia ministerelnököt már meginterpellálták azelőtt is ebben az ügyben s akkor is elhalasztotta azzal, amivel most is el­halaszthatta volna, hogy t. i. be akarja várni a magyarországi eljárások végleges lefolytatását. Ehelyett azonban mégis oly súlyos kijelentést tett, amelyről szinte gondolkozni kell ; meditálni kell róla, hogy mi értelme van, mert hiszen a francia ministerelnök ur azt' mondotta, hogy amennyiben az eljárás és a végső megtorlás Franciaországnak és a francia banknak erkölcsi és anyagi igényeit nem elégitené ki, ha látszat­itéletet hoznának, kénytelen volna nemzetközi törvényszék elé vinni az ügyet. (Zaj jobbfelől.) Akik a nemzetközi jogot ismerjük, e pilla­natban még nem ismerünk a nemzetközi jog­alkotás terén olyan nemzetközi törvényszéket, amely elé egy ilyen bűnper odavihető volna. (Bottlik József : Nem is igy mondta ! — Zaj. Elnök csenget.) Hogy lehet nemzetközi törvény­székről beszélni, amikor egy államban folyamat­ban lévő bűnperről van szó! Hogyan lehetne nemzetközi törvényszék elé vinni ezt az ügyet, amikor idáig csak magánjogi kérdésekben való döntő bíráskodást ismer a nemzetközi jog? Ami­kor tehát egy büntető eljárásnak esetleg Francia­országra ki nem elégítő végső befejezéséről és arról szól a francia ministerelnök ur, hogy ebben az esetben az ügyet nemzetközi biróság vagy nemzetközi törvényszék elé viszi, akkor az előtt a kérdőjel előtt állunk — és szeretnénk erre fel­világosítást kapni: — hát csak nem az fenyeget, hogy Magyarországot azzal akarják meghurcolni, hogy ennek az ügynek minden fázisát és egész bűnügyi komplexumát azért, mert itt hiányokat, defektusokat látnak, alkalmasnak tartják nem­zetközi büntetőtörvényszék felállítására ! (Halász Móric: Mások is odakerülhetnek!) Igen, ha ezt felálli tanák, odakerül betűének más nemzetbeliek is, de a legborzasztóbb vesszőfutás az volna, ha Magyarország kerülne először a vádlottak pad­jára egy büntető perben. fBottlik József: Ne fél­jen tőle — Nagy zaj. — Elnök csenget.) T. Nemzetgyűlés! Hogy a birói itélét mit hoz, milyen mértékben osztja ki a büntetéseket a mai vádlottakra, azt nem tudhatjuk, nem is rám tartozik; mindenki nyugodtan megvárhatja. De igenis, nyugtalanságot keltenek bennünk, magyar ellenzékben is az igazságügyi eljárásnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom