Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.
Ülésnapok - 1922-531
Á nemzetgyűlés 531. ülése 1926. évi április hó 17-én, szombaton. 155 kritizálni kell, hanem mindenkinek meg kell gondolnia milyen irányban kell keresni a megoldást. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon. : Elsősorban a kormánynak !} A kormány a maga részéről nem mulaszt el erre egy alkalmat sem. [Felkiáltások a szélsőbaloldalon. Sokat igér !) Azt hiszem ebben a tekintetben a legjobban beszélnek azok az adatok, amelyeket idéztem. A kormány mindent megtesz, ami csak lehetséges, ami hatalmában áll, de igenis álljon melléje mindenki egyformán — nem politikailag, ne méltóztassék félreérteni, azt nem kivánom senkitől — hanem a gazdasági és szociális kérdések megoldásában ; (Zaj a szélsőbaloldalon. — Malasits Gréza: Megoldja a kormány a szociális kérdést szuronyokkal !) keressük a helyes utat, sokszorosan gondoljuk meg azt, hogy minden ténykedésünk elsősorban a gazdasági életben érezteti hatását, tehát ugy állitsuk be minden ténykedé sünket, hogy kedvezően befolyásolja a gazdasági életet. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök : Következik az épitkezések előmozdítását célzó intézkedésekről szóló 1925 : XVIII. te. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—6. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak J. Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben letárgyaltatván, harmadszori olvasás iránt napirendi javaslatom során fogok javaslatot tenni. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Minthogy két óra előtt a napirend második pontjának tárgyalását meg nem kezdtük, arra a mai napon már át nem térhetünk. A napirend tárgyalását tehát megszakítom s előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket íolyó hó 19-én, hétfőn délelőtt 11 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki : 1. A ma letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása, 2. az 1926/27. évi állami költségvetés tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig áttérünk Heg3 r megi-Kiss Pál képviselő ur interpellációjának előterjesztésére. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa.): »Interpelláció a belügyminister úrhoz egy különleges moziügy tárgyában : Hajlandó-e a belügyminister ur Debrecen város közönségének a városi mozi ügyében tett előterjesztését teljesiteni? Budapest, Í926. évi április hó 16-án. Hegymegi-Kiss Pál s. k. nemzetgyűlési képviselő.« Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó ! Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk ! — Felkiáltások a baloldalon : Hol a belügyminister ?) Először is bocsánatot kérek az igen t. Nemzetgyűléstől, hogy egy konkrét ügyben bátorkodom a nemzetgyűlés elé jönni, azonban sajnos, ugy Debrecen város közönségének, mint egyáltalán minden kísérletünk meghiúsult a belügyminister urnái. így csupán a közvélemény erejével próbálom orvosoltatni ezt a kérdést, azaz azt a sérelmet, amely Debrecen város közönségét érte. Végtelenül sajnálom, hogy a belügyminister ur interpellációm elmondásakor nincs jelen. (Pikler Emil,: Biztosan Nádosynál van !) Én megértem azt, ha a minister ur interpellációm elmondásakor nincs jelen, csak arra kérem a belügyminister urat, hogy amikor választ ad, méltóztassék azt olyan időben megadni, hugy válaszára reflektálhassak is. Röviden annyit bocsátok előre, hogy a belügyminister a legfőbb közrendészeti és egyúttal a legfőbb vagyon felügyeleti hatóság is. Anno kurzus Viczián István helyettes államtitkár urnák vezetése mellett a moziengedélyeket bevonták és újra kiosztották, A szerzett jogok elve mellőztetett ; sok keserű könny hullott e miatt. De hát azzal indokolták, hogy ezeket a hasznot hajtó jogokat a nemzet nyomorultjainak kell a vílágháboru után szétosztani. (Propper Sándor: Becker Bébinek !) Ezen a címen Debrecen városában is szétosztottak négy mozit. Egyet kapott Szabó József nyugalmazott alispán ur, a másikat a Keresztény Nemzeti Liga, a harmadikat pedig az Ébredő Magyarok Egyesülete. (Sütő József: Szép társasai!) A negyedik eg3 r munkásmozi volt, csekély jövedelemmel, azt megkapta egy szegén} 7 ember. A három első mozgó egységes üzemvezetés alá került Szabó alispán ur személyében. E három közül az övében állandóan vannak előadások, a másik két mozgóban csak időnkónt. Méltóztatnak tudni, hogy a vidéki színházak helyzete évek óta válságban van. Tudott dolog, hogy a kultúra papjai igen szegények. Ebben a tekintetben minden követ megmozgattak. Egyesületük, az Országos Színész Egyesület is megkereste az önkormányzati közületeket, az államot is, mások a kultuszminister urat is, és felhivták a városokat is a városi színházak támogatására. Debrecen városában is van egy városi szinház, a Csokonai Szinház és Debrecen városa e színházának érdekében mindig teljesítette kötelességét. Most legutóbb is húszezer aranykorona szubvenciót ad, száz öl fát s egyszersmindenkorra száz millió papirkoronát, de ezenkívül több alkalmazott fizetését is elvállalta, szóval a város a kultúráért és a színészetért, amit lehet, megtesz. Sajnos azonban, a mai gazdasági viszonyok olyanok, hogy mindez nem elégséges. A debreceni szinház rendkívül nagy válságban van, segíteni kellene és ekkor a mi városunk gondolt egy nagyot és merészet. Miután három kedvezményezett mozgó közül csak egyben van állandó előadás, Debrecen város közönsége felterjesztést intézett a belügyministerhez, hogy adjon a városnak egy jogot azokéból, akik nem játszhatnak.állandóan s a város e mozgót a színigazgató kezelésére bizván, jövedelmét a szinház, a kultúra céljaira fordítaná, kellőkép ellenőriztetné, mint ahogy a színházat is ellenőrizteti, mert hiszen Debrecen város legelőkelőbb polgáraiból egy állandó színházi bizottság dolgozik és munkálkodik a színészet érdekében. Ez volt Debrecen város kérése. Ezt a kérést felterjesztette a belügyminister úrhoz, mint a legfőbb vagyonfelügyeleti és egyszersmind a legfőbb közrendészeti hatósághoz is. (Pikler Emil : Jó kezekben van 1) Most Debrecen város közönsége megkapta a belügyminister ur válaszát. (Halljuk ! Halljuk !) Csodálatosképen, jóllehet a törvényhatóságoknak közvetlen levelezési joguk van a ministerekkel — s ez alkotmánybiztositék is — a belügyminister ur nem közvetlenül értesítette a várost, hanem az államrendőrség utján küldött Debrecen városának ériesitést. (Pikler Emil: Nem minden rendőri ügy !) Ebben a válaszban a belügyminister ur, mint a szerzett jogok védelmezője jelentkezett. Azt mondotta a belügyminister ur, hogy csakis 23*
