Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.
Ülésnapok - 1922-528
86 'A nemzetgyűlés 528. ülése 19, tetett, hanem csak elkésetten emeltek ellene vádat bűnpártolás miatt és csak a közvélemény sürgetésére és dörömbölésére voltak végre hajlandók arra, hogy állásától felfüggesszék. (Drozdy Győző: Telekivel szemben még semmit sem tettek! A jó unokatestvér!) T. Nemzetgyűlés! Egy érdekes abnormitása ennek az ügynek, amely szorosan összefügg e kérdéssel az, hogy a vádlottak védelmét igyekeztek egy bizonyos körben megtartani. (Halljuk! a szélsőbaloldalon,) Kiugratták azokat a védőket, akik nem tartoznak ehhez a körhöz. így Gerő védője eredetileg Polónyi Dezső volt. Kiugratták. így ugratták ki a védelemből Györkit; igy ugratták ki Vámbéry Rusztemet és azután bekövetkezett az a sajátszerűség, hogy a felbujtatott Gerőnek ugyanaz lett a védője, aki Windischgraetz Lajosnak harmadik védője. Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, méltóztassék a napirenden levő tárggyal foglalkozni. Vázsonyi Vilmos: Én ezzel az üggyel foglalkozom és nagyon is ezzel foglalkozom. (Drozdy Győző: Nem a kukoricafosztásról beszélt! — Zaj.) Elnök: Drozdy képviselő urat rendreutasitom. Méltóztassék parlamentárisán viselkedni. Vázsonyi Vilmos: Épen azt akarom kifejteni, hogy miért nem lehet ebben az eljárásban őrgróf Pallavicini Györgyöt kiszolgáltatni a kényszernek. Majd méltóztatnak látni, hogy ez nagyon szorosan összefügg a kérdéssel. Különben itt személyes megtámadtatás címén is jogom van szólani, mert képviselő urak aposztrofáltak itt engem, hogy én a parlamenti vizsgálóbizottság tárgyalása alkalmával Windischgraetz védelmét vittem. Elnök: A képviselő urnák okozati összefüggés címén, amire méltóztatott hivatkozni, joga van szólani, ellenben személyes megtámadtatás címén a házszabályok 196. §-ának 3. bekezdése értelmében ez alkalommal nem szólhat. Vázsonyi Vilmos: Akkor majd külön fogok arra engedélyt kérni. Okozati összefüggés alapján rá akarok mutatni egy sajátszerűségre, — és amidőn erre rámutatok, egyúttal ki kell jelentenem a következőket : Windischgraetz Lajos herceg harmadik védője, aki egyúttal Gerőnek, a ielbujtottnak is védője, a másik két védő mellett utólag ugy lett védővé (Zaj. — Halljuk! Halljuk!), hogy Windischgraetz Lajos herceg családjának gróf Teleki Pál és gróf Bethlen István" ministerelnök ajánlották. (Derültség és zaj a szélsőbaloldalon.) Az a körülmény, hogy a harmadik védőt: Csernyánszkyt — hisz az is feltűnő, hogy egyszerre három védője van valakinek — gróf Teleki Pál, akinek Windischgraetz oly kellemetlenségeket csinált, és a ministerelnök uri ajánlják a család figyelmébe, mint kitűnő védőt, azt hiszem, eléggé aggályossá teheti azt, hogy egy ilyen eljárás számára Pallavicini György őrgróf ki legyen szolgáltatva s hogy ellene ebben az ügyben kényszerrendszabályokat lehessen alkalmazni. (ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés! Ezek a vádlottak most már hallgatnak. Azt hiszem, nem kell megmondanom, hogy miért hallgatnak. Hallgatnak azért, mert ők is bizalmat szavaznak a kormánynak, jobban mondva, bizalmat előlep-eznek a kormánynak (Derültség a szélsőhaloldalon.) és várják, hogy hallgatásukért kellő méltánylásban fosnak részesülni. (Saly Endre: Hogy mielőbb kikerülnek a börtönből!) '. évi március hó 29-én, hétfőn. Erre nézve semmi sem jellemzőbb, mint az — bár azt mondták, hogy én védtem Windischgraetz Lajos herceget, amit nem tettem, mert nem védtem cselekedetét, csak annyit mondtam, hogy sajnálom őt, régi baráti érzésnél fogva, a sajnálkozás pedig más, mint a védelem —, hogy sajátszerű módon nem hozzám fordult jogi védelemért, hanem csak egy üzenetet kaptam tőle a vádtanács tárgyalásáról, hogy nagvnn szeretne velem beszélni és tőlem jogi véleményt kérni, de ezt nem meri megtenni. Vájjon, miért nem merte ezt megtenni? (Felkiáltások a baloldalon: Halljuk! Halljuk!) Ez az üzenet, melyben egy vádlott azt mondja, hogy ezt nem meri megtenni, is hatással van reám, hogy egy ilyen eljárás számára egy képviselőtársamat nem szolgálhatom ki, egy olyan eljárás számára, amely vele szemben indokolatlanul a fogságbüntetést is kimondhatja. Ebbe a körbe tartozik az; is, hogy a titkos társaságok ügye, ami ujabban kedvenc témája a ministerelnök urnák, belejátszik ebbe a kérdésbe. Sajátszerű véletlen folytán t. i. egy és ugyanazon titkos társaságnak volt tagja a ministerelnök ur, Baross Gábor és Pallavicini György őrgróf (Derültség a baloldalon), amely titkos társaság a hires Etelközi Szövetséggel, az EX-szel teljes testvériségben állott fenn és, amely titkos társaság az EX-szel közös vezérkart tartott fenn. Ezek után, amikor sajátszerű véletlen folytán (Baross Gábor és a ministerelnök ur ugyanazon titkos társaságnak voltak tagjai, természetes, hogy nem szolgáltathatok ki egy képviselőt egy ilyen eljárás számára, mert hiszen ebben a titkos társaságban magasrangu főtisztviselők és magasrangu birák is voltak és minhogy Pallavicini György őrgróf a társaságból kilépett, nem tudom milyen tagtársaknak szolgáltatom ki ezáltal Pallavicini György őrgróf urat 1 ? (Zaj.) A titkos társaságok kéridése különben is nem azon fordul meg, hogy azok titkosaknak nevezik-e magukat továbbra is vagy sem, (Fábián Béla: Lesznek majd fedőszervezetek! — Zaj.) mert át fognak alakulni és alapszabályokkal fognak működni, ellenben ugyanazok, akik a régi titkos társaságban összeállottak és hatalmat gyakoroltak, most ezekben a társaságokban fognak továbbra is fenmaradni és igy a helyzet semmiesetre sem változott meg. (Ugy van! a baloldalon.) Nagyon jellemzőnek tartom, hogy a ministerelnök ur a kisebbségi véleményt elf érdit ve azzal vádolt meg engem, hogy egy fennálló titkos társaságnak tulajdonítottam a frankhamisítást és miután ezt a vádját a többség nagy helyeslése mellett megtette, akkor azután gróf Armonyi Albert beszéde után a frankhamisitási ügyet egyszerre egy titkos társaság ügyének kezdi nyilvánitani és nagy harcot hirdet a titkos társaságok ellen és tuiünk kér adatokat. (Derültség a baloldalon.) Én nem voltam tagja egy titkos társaságnak sem, de ő ig*en, kérjen tehát önmagától adatokat, ő nagyon jól tudja, kik voltak a titkos társaságok tagjai, távolítsa el őket a vezető pozíciókból, akár titkosan, akár nem titkosan gyakorolják is hatalmukat. (Pikler Emil: Az orszáar népét szavaztassa meg titkosan! — Farkas István: Azt nem teszi! — Klárik Ferenc: Neki ilyen titkosság nem kell! — Zaj.) Az igazságúe-yminister. ur azt a büszke álláspontot foglalta el, hogy őt egyáltalán nem érdekli az a kérdés, vájjon a vádlottak mit fognak mondani a kormány részessége tekintetében. Nagyon szeretem ezt a büszke álláspontot,