Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.
Ülésnapok - 1922-526
A nemzetgyűlés 526. ülése 1926. évi március hó 26-án, pénteken, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Elnöki megemlókezós Rákóczi Ferenc születésének 250-ik évfordulójáról. — A mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása őrgróf Paliavicioi György mentelmi ügyében. — Felszólaltak: Maday Gyula, Kiss Menyhért, Erdélyi Aladár, Horváth Zoltán, báró Kaas Albert, Pikier Emil. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az indítvány- ós interpellációs-könyvek felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. (Az ülés kezdődik d. e. 11 óra 35 perckor). (Az elnöki székei Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Láng János jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak a II. Rákóczi Ferenc Emlékünnepély Rendező Bizottság meghívóját, amellyel II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 250-ik évfordulója alkalmából az 1926. évi március hó 27-én, szombaton délelőtt 10 órakor a budavári Koronázó templomban tartandó ünnepi hálaadó istentiszteletre, valamint a március 28-án vasárnap délelőtt V 2 11 órakof a fővárosi Vigadó termében rendezendő országos Rákóczi ünnepélyre a nemzetgyűlés tagjait meghívja. Ugy az ünnepi istentiszteleten, mint az országos ünnepélyen a nemzetgyűlés képviseletében magam fogok részt venni és felkérem a t. Ház tagjait is, hogy az emiitett ünnepségeken minél számosabban résztvenni szíveskedjenek. Egyben felhívom a képviselő urak figyelmét arra, hogy az ünnepségeken a képviselő urak részére megfelelő helyek fentartásáról gondoskodás történt. Tudomásul vétetik. T. Nemzetgyűlés ! E bejelentésemmel kapcsolatban el nem mulaszthatom, hogy meg ne emlékezzem a március 27-én bekövetkező évfordulóról, mely nemzeti Pantheonunk egyik legfényesebb alakjának, Rákóczi Ferencnek halhatatlan emlékét ragj^ogtatja felénk. Az az életpálya, melynek csillaga a borsii kastély bölcsője fölött 250 évvel ezelőtt gyuit ki, hogy 59 évvel később Rodostónál a Marmora zúgó habjaiban hunyjon le, nemcsak nemzeti létünk és alkotmányos szabadságunk védelmében évszázadokon át folytatott küzdelmeink egyik tragikusan dicsőséges korszakát töltötte be, hanem az ideális hazaszeretetben tündöklő emberi nagyságnak, a közügyért mindent feláldozó önzetlenségnek olyan fenséges példáját is szolgáltatja, amelyhez foghatót keveset mutat föl a világtörténelem. Mithikus varázs őrizte meg ennek a küzdelemnek és vezéralakjának emlékét a magyar néplélek költészetének, zenéjének legszivhezszólóbb hagyományaiban, mintegy ezzel engesztelve ki a nemzeti hálátlanság példátlan megnyilatkozását, mely az 1715-iki XL. tcikkel Rákóczit és száműzött társait hazaárulóknak bélyegezte. Közel két századon át kellett a nemzetnek ezt a szégyenlapot megtűrnie törvénykönyvében, mig végre az 1906. évi XX. te. kitörölte onnan s helyébe kapcsolatban a fejedelem hamvainak hazahozatalával az emlékét híven őrző nemzeti kegyelet háláját iktatta. De mintha a tragikus végzet árnya ebben a visszatérésben is ott borongana szent emiéke fölött : néhány esztendő multán a haza testéből elszakított területté tette ezt a pihenőhelyét is a világtörténelem legkegyetlenebb hálátlansága, mellyel a nyugati civilizáció Rákóczi nemzetének egy évezreden át teljesített szolgálataiért fizetett. »Recrudescunt vulnera« —• igy újulnak meg az ő manifesztumának kezdő szavai a magyar nemzet lelkében ezen az évfordulón is, amikor áldást mondva halhatalan emlékére, az erős hit türelmével várjuk az igazságosztó idő teljességét, mely ezt a hálátlanságot is jóvá fogja tenni. Bemutatom a t. Háznak Erődi-Harrach Tihamér képviselő ur levelét, amelyben egészsége helyreállítása céljából folyó évi május hó l-ig szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot megadni méltóztassék. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a kért szabadságot engedélyezi. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének (íróm. 1045) tárgyalása őrgróf Pallavicini György képviselő ur mentelmi ügyében. Szólásra következik ? Forgács Miklós Jegyző : Maday Gyula ! Maday Gyula : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk i) -A frankvitát, hála Istennek, bezártuk és igazán nem kívánatos, hogy az újra meginduljon. Bár az előttünk fekvő mentelmi ügy meglehetős szoros vonatkozásban van a franküggyel, mondhatnám, hogy annak egy mellékhajtása, úgy hogy meglehetősen nehéz a két ügy között a szükséges demarkációs vonalat megvonni, mindamellett minden igyekezetemmel azon leszek, hogy részint a házszabályok, részint az elnökség intencóinak megfelelően, mindaz, amit mondok, még azok is, amelyek kikerülhetetlenül a frankügyre vonatkozó reflexiók, szoros kontaktusban legyenek a szőnyegen forgó mentelmi kérdéssel. Rupert Rezső képviselőtársam tegnapelőtti beszédében igen lendületes szavakkal emlékezett meg a mentelmi jogról. Azt mondotta, hogy a NAPLÓ. XLÏ. 6
