Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-536

A nemzetgyűlés 536. ülése 1926. évi április hó 23-án, pénteken. 33? lyek realitást jelentenének a mezőgazdasági munkások szempontjából. Méltóztassék beterjeszteni a mezőgazdasági munkások betegség és baleset elleni kötelező biztositásáról szóló törvényjavaslatot, mint amely elengedhetetlen feltétele egészséges szociálpolitikai alkotásoknak. Sokszor szóvá tettem itt már és ismételten szóvá teszem azt, bogy az 19007 : XIX. te. alapján az ipari munkások azzal a fényükkel, hogy munkába léptek, köteleztetnek a Pénztár tagjaivá lenni és nagyon helyesen, nagyon okosan: hogyha betegek, ha rászorulnak, ^orvost, gyógykezelést és táppénzt, segélyt kapnak. Méltóztassék olyan egészséges szociálpolitikai alkotásokkal jönni, amelyek nem csak látszatok, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) amelyeket nemcsak azért hozunk, hogy a semmittevéseinket szép szavakba burkolva előadjuk, hanem amelyek gyökerében fogják meg a kérdést; én leszek az, aki ezt a lépést a leghálásabb köszönettel fogadom (Rothenstein Mór: Mi is!) és megszavazom az ez irányú törvényjavaslatot. (Györki Imre: Ne kirakattörvényekkel jöjjenek! — Rothestein Mór: Fokozatos szociálpolitika kell!) De nem vagyok hajlandó és nem leszek hajlandó sohasem arra, hogy pl. az ilyen kijelentéseknek, amilyeneket a földmivelésügyi minister ur is tett Csongrádon, bedűljek és ezt a valójában szociálpolitikai semmit, ezt a szociálpolitikai nullát szociálpolitikai tényként fogjam fel és ilyennek ismerjem el. (Rothenstein Mór: Nesze semmi, fogd meg jól! — Györki Imre: Szociálpolitikai maszlagolás!) < -I A másik az, hogy a földmivelésügyi minister ur be fogja kérni az összes szerződéseket. A földmivelésügyi minister urnák nagyon hálás leszek pusztán adatgyűjtési szempontból is, ha bekéri ezeket a szerződéseket, mert ezekről a szerződésekről én még ez után akarok beszélni. T. i. olyan kuriozum-gyüjteményem van ezekből a munkabér-aratási szerződésekből... (Mayer János földmivelésügyi minister: Hozza hozzám!) Készséggel állok rendelkezésére. (Mayer János földmivelésügyi minister: Én is.) ... olyan gyűjteményem van belőle, amelyből csak néhány adatot olvasok majd fel beszédem későbbi folyamán, amikor erre a kérdésre is kitérek, amely adatok meggyőzik a földmivelésügyi minister urat, hogy itt csakugyan tenni kelelne valamit, ha nem akarunk tovább is patópáloskodni ezen a téren. A földmivelésügyi minister ur kijelenti Csongrádon, hogy milyen nagy ^ tevékenység folyik e téren és hogy be fogják kérni a szerződéseket. Tessék ezt már most hivatalosan! elrendelni, tessék ezt gyorsan, azonnal bekérni és kiállani azzal, hogy megcsináltam. Mert ha a földmivelésügyi minister ur ki is jelentette, hogy meg fogja csinálni, amennyire ismerem a dolgokat, a földmivelésügyi ministerumnak ezirányu ténykedéseit, egészen

t nyugodt vagyok: ha egy év után kérdezem, vájjon bekérte-e az összes idevonatkozó iratokat vagy szieirződéseket, mint ahogy megígérte, akkor negativ választ lesz kénytelen adni a földmivelésügyi minister ur. Elnök: Az ülést félórára felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitóm. A szó folytatólag Szeder Ferenc képviselő urat illeti. Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Az előbb emiitett kérdéseikkel szoros kapcsolatban van a földreform becsületes végrehajtásának kérdése NAPLÓ. XLI. la. A^ földreform megoldása érinek a kormánynak és pártjának vállalt kötelezettsége lett volna, mert nemcsak a legutóbbi választás alkalmával használták harci jelszónak, hanem programmjukba kifejezetten is bevették, ha nem is azt a törekvést, amelyet szegény megboldogult Nagyatádi minister képviselt a forradalmak idején, de mégis egy olyan irányú földreformot, amely lehetővé tette volna ebben az országban a birtoktestek egyenletesebb megoszlását. r De egyébként is az egységespárt kisgazdaszárnyát kitevő csoport a földreform gondolatának leglelkesebb szószólója volt. Citálhatnám még azt a törekvést is, amelyet programmpontokba foglaltak, mint kisgazdapárti programmot, törekvést, ez azonban annyira közismert, hogy ennek citálására alig van szükség. Márpedig Bethlen István gróf ministerelnök ur nyilatkozott abban az irányban, hogy a kisgazdapárti csoport az a szikla, amelyre politikáját fel akarja épiteni. Ismétlem, nemcsak a forradalom ideje alatt, hanem a bolsevizmus bukása utáni időkben is a kisgazdapárti csoport lelkes szószólója, harcosa volt a földreformgondolat becsületes megvalósitásának, ami nagyon is helyes lett volna, mert Európában ma már egyedül állunk azzal a nagybirtokrendszerrel, amely nálunk fennáll. Sajnos, azonban a 16. és 12. pont körül való alkudozás következtében maga a szikla, maga a kisgazdacsoport is cserbenhagyta ezt a választások alkalmával hirdetett és a párt Programm jáb a iktatott követelést is: a földreform gondolatát. Minden szempont amellett szólott, hogy megváltozván az ország helyzete s megváltozván az európai politikai életben elfoglalt helyzete^ is, változzék meg ennek az országnak belső berendezkedése, mégpedig oly képen, hogy ez a széles nagy társadalmi réteg az egyetemesség érdekeit szolgálja és emelje fel. Nem tudunk olyan szempontot felhozni, — akár nemzeti, akár szociális vagy akármilyen más szempontot sorakoztatunk is fel — amelyből kiindulva ne lett volna határozottan jogos és kívánatos egy demokratikus földbirtokreformpolitikának a megvalósítása, végrehajtása. Amennyire megmásíthatatlan igazság ez, annyira biztos ma már, — hiszen kézzelfogható tények igazolják — hogy aki objektiven vizsgálja a földreform végrehajtását, illetőleg megvalósítását, megállapíthatja, hogy a földreform-törvénynek, az 1920: XXXVI. te. intézkedéseinek olyan végrehajtása, mint ahogy ezt a törvényt a gyakorlati életben végrehajtották, nem igen lehetett másra alkalmas, mint ennek a nagy kérdésnek lassanként való elaltatására. Mert ne méltóztassanak eigy pillanatig sem hinni, hogy azok a látszatintézkedések és látszatcselekvések, melyek a földreform kérdése körül jelentkeztek, megoldották! azt a nagy kérdést, amely addig, amíg megoldást nem nyer, Magyarország politikai életének is tengelye lesz, mert ezek az intézkedések nem oldották meg ezt a nagy problémát. Nem akarok jósolni, de én meg vagyok róla győződve, hogy eljön áz az idő, amikor az a nagy probléma, amelyet ez a törvényhozás elhanyagolt, amelyet ez a törvényhozás nem oldott meg, újra jelentkezni fog a nemzetgyűlésen megoldást követelve, és akkor megi is fogják ol'diani ezt a kérdést gyökeresen. Igen t. Nemzetgyűlés! Megvolt magának a törvénynek is a hiányossága, magában r a törvényben gyökerező bajok is akadályozták 49