Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-536

A nemzetgyűlés 536. ülése 1926. évi április hó 23-án, pénteken. 333 Ezenkívül itt van a móri járás, ahol a mezőgazdasági munkabéreket a következőkép állapították meg: felnőtt, teljesen munkabíró munkás keres áprilisban 25.000, májusban 25.000, június, július, augusztus, szeptember hónapokban 30.000, október, november hónapokban 25.000, december hónapban pedig 20.000 koronát, ellátás nélkül. A munkabérmegállapitó bizottság megállapította még az aratás alkalmával fizetendő legkisebb napszámbéreket is és ez 30%-kai magasabb a megállapított rendes munkabéreknél. (Kováts-Nagy Sándor: Hiszen ott résziben aratnak!) Az aratási napszám tehát 45.000 koronát ér el — a munkabérmegállapitó bizottság rendelkezése folytán. Ezzel szemben 1913-ban a napszám, a hivatalos kimutatás szerint, tavasszal 14.500, nyáron 33.000, ősszel 27.000, télen 20.300 papirkorona volt átlag, kapálásnál 26-100, aratásnál 57.900, cséplésnél 41.600, kukoricatörésnél pedig 29.600 papirkorona. A sárbogárdi járásban augusztusra 33.800 koronát, szeptemberre 29.000, októberre 21.300, novemberre 18.000 és decemberre 19.250 papirkoronát állapítottak meg. Itt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ezeket a munkabéreket buzaértékben állapították meg és amikor én ezeket az összegeket kiszámítottam, az akkori tőzsdei árat vettem alapul, igy tehát az én számitásom hamis, mert a vidéken, ahol ezeket a munkabéreket fizetik, a tőzsdei árnál kevesebb összeget vesznek alapul, — az ottani napi búzaárat — amely 40—50—60 ezer koronával is kevesebb, mint a tőzsdei ár. Az én adataimnál tehát ez a különbözet szükségképen jelentkezik a munkabérekben. A sárbogárdi járásban 1913-ban r

— mindig csak nagykorú és teljes munkabíró férfimunkásokat értek — tavasszal 31.600, nyáron 52.400, ősszel 33.900, télen 24.600, kapálásnál 31.600, aratásnál 60.400, cséplésnél 54.300, kukoricatörésnél pedig 32.600 papirkoronát kerestek a mezőgazdasági munkások a hivatalos kimutatás szerint. A magyaróvári járásban aranykoronaértékben állapították meg a napszámbéreket: áprilisra, novemberre 1*70, májusra, júniusra, szeptemberre s októberre 2-30, júliusra, augusztusra 3:00 és decemberre 1*40 aranykoronában. Ha papirkoronára átszámítjuk, ugy ez áprilisban, novemberben 24.0000, május, június, szeptember, október hónapokban 33.000, július és augusztus hónapokban 43.000 és decemberben 20.000 papirkoronát jelent. Ezzel szemben 1913-ban az egyes évszakok szerint 30.400,43.400, 32.300 és 24.600 koronát kerestek, a kapálásnál 37.700, aratásnál 59.600, cséplésnél 50.000, kukoricatörésnél pedig 34.800 papirkoronát. (Esztergályos János: Egy napra! És most 1 kg kenyér 6000, 1 kg zsir 32.0000 korona! — Malasiís Géza: Egy pár csizma 400.000 korona! — Csontos Imre: Én a mai napon 30.000 koronát fizetek s ezenkívül kosztot is adok a napszámosnak! így áll a helyzet, tessék megkérdezni! — Zaj.) Nem vonom kétségbe, hogy a képviselő ur ilyen összeget fizet. (Esztergályos János: Ilyennek is kell lenni, mert az apró kisgazdának van szive, de a nagybirtokosnak nincs! — Malasits Géza: Annak a csendőr rendelkezésre áll! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Szeder Ferenc: Nem vonom kétségbe, hogy Csontos képviselőtársam ilyen munkabéreket fizet, de ón nem az ilyen eseteket hozom ide, hanem azokat, amelyek azt bizonyítják, hogy nem fizetnek ennyit. Nagyon örülnék, ha nem ilyen számadatokkal kellene idejönnöm. Én volnék a legboldogabb, ha itt a számadatok alapján meg tudnám állapítani, hogy a magyar földmunkásság rendezett viszonyok között él. Én volnék a legboldogabb, ha erről a kérdésről nem kellene beszélni, de amikor itt van előttem a hivatalos kimutatás és ezek számszerűleg igazolják, amiket én állítok, akkor kötelességemnek tartom idehozni a kérdést s megfelelő cselekvésre ösztökélni ezen a téren a földmivelésügyi kormányzatot. Épen ezért dolgoztam ezen a számrengetegen olyan sokat. Itt van például Hajdúszoboszló városa, ahol márciustól kezdve hónaponkint egészen decemberig aranyértékben a következő munkabéreket állapították meg: 1-80, 2, 2-50, 3, 4-50, 4-50, 3, 3, 2-60 és 1-50 korona. Itt a mezőgazdasági munkabérek kezdődnek januárban 18.000 koronáin és végződnek decemberben 21.000 koronán. Közbeesőleg két hónap van, tehát az aratási munkálatoknál felemelkednek 65.000 és 25.000 koronára. Ezzel szemben azonban 1913-ban a rendes munkabér, a napi kereset tavasszal 29.000, nyáron 43.000, ősszel 37.000, télen 23.000 korona volt, de aratásnál, amikor az itteni kimutatás szerint 65.000 korona munkabér állapíttatott meg, 72.000 és 80.000 koronás napszámbéreket fizettek ezekért a munkákért. (Esztergályos János: Húszezer koronába belekerül egy mágnás földbirtokos agárkutyája naponta, az agár kutyáért többet fizetnek! — Csontos Imre: Mikor a munka bejön, senki sem tudja betartani ezt a megállapodást, annyit fizetnek, amennyit kérnek, mert dolgozni kell!) Elnök: Csendet kérek, Csontos képviselő ur. Szeder Ferenc: Például á hevesi járásban papír koronában állapította misig a munkabéimegállapitó-bizottság a munkabéreket s csak annyit mondott 'ki, hogy ezek a munkabérek 1925 március 9-től érvényesek. Ezek a munkabérek pedig á következők: teljes munkabírású férfi 35.000 korona, teljes munkabírású nő 25.000 korona, korlátolt munkabírású férfi 25.000 korona, korlátolt munkabírású nő 20.000 korona, gyermek vagy fiu 15.000 'korona, gyermek vagy leány ugyancsak 15.000 korona. Ezzel szemben tavasszal 24.600, nyálron 44.100 korona, ősszel 27.800 és télen 18.800 volt az átlagos napi kereset, de kapálásnál 21.600, aratásnál 59.800, cséplésnél 48.500, kukoricatörésnél 28.000 korona napszámbért fizettek, tehát kukoricatörésnél körülbelül azokat az összegeket fizették munkabérekben, amelyeket a munkabérmegállapitó bizottság legmagasabb napszámbérként megállapított. Sopron vármegye kapuvári járásában például a teljes munkabírású férfiak napszámbérét 35.000 koronában, másodosztályú munkaerőét 25.000 koronában, nőkét 25.000 koronában, a fiatalabb munkaerőkét pedig 20.000 koronában állapították meg naponta, amikor ott aratás alkalmával 77.000, cséplés alkalmával 49.000 és kükorieatörés alkalmával 30.000 koronát fizettek 1923-ban. A csornai járásban 40.000 koronától le egé szén 15.000 koronáig állapították meg a napszámbéréket. Itt pedig felemelkedett a munkabér aratásnál 63.000, cséplésnél 53.000 koronára. Szabolcs vármegye dadái járásában pedig buzaértékben állapították meg a munkabéreket, kezdve 4 kiló napibéren és felemelkedve nyáron a hetedik, nyolcadik és kilencedik hónapban 8 kilogrammra, decemberben újra csak 4 kilogramm a munkabér. Én utána számítottam ugyancsak a tőzsdei árfolyam alapján, mert ki-