Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-535

''À nemzetgyűlés 63Ô. ülése 1926. ník, akik mindennapi kenyerüket nehéz mun­kával keresik meg, vannak az adóval sokkal jobban megterhelve, mint azok, akik nem va­gyontalanok és mindennapi kenyerüket nem ke­serves fizikai munkával keresik meg. A mi adó­rendszerünk inkább a fogyasztási adókra van bazirozva, mint az egyenes adókra. A mi adórendszerünkben hivatalos kimuta­tás szerint, amelyet a népbiztos ur hozott nyil­vánosságra, ez a következőkben jelentkezik. (Felkiáltások jobbfelöl: Micsoda népbiztos? Nem népbiztos az!) A népszövetségi főbiztos ur. (Szeder Ferenc: Az sem jobb a másik népbiz­tosnál !) - Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóz­tassék senkit sértegetni, aki itt magát nem védheti. (Zaj.) Klárik Ferenc: Magyarországon a jelenlegi adózási rendszer szerint a fejenként befizetett adó évenikint 72 aranykoronára becsülhető. A háború előtt, amikor még nem voltunk csonka Magyarország, amikor még' osztrák-magyar monarchia voltunk, amikor egy hatalmas nagy hadsereget kellett eltartanunk, fegyverrel el­látnunk, ruháznunk, improduktiv emberek töm­kelegét élelemmel ellátnunk, azokban az idők­ben Magyarországon 45 aranykorona esett min­den adóalanyra. (Herezegh Béla: Melyik kimu­tatás szerint?) A népszövetségi főbiztos ur egyik kimutatása szerint. Hogy melyikben je­lent meg, arra igazán nem emlékszem, méltóz­tassék utána nézni. (Walko Lajos kereskede­lemügyi minister: Az egész esztendőt összefog­laló jelentésben van!) A 72 aranykorona fejen­kénti adóból 15 aranykorona esik egyenesadóra, a többi fogyasztási adó, kincstári részesedés, forgalmi adó, községi pótadó, egyházi adó, szó­val olyan adók, amelyek óriási nagy részben a nagy tömegeiket, a fogyasztókat sújtják. Ne tessék azt gondolni, hogy én nem tudom, hogy nemcsak a szegény ember, hanem a gazdag is fogyaszt. (Pataesi Dénes: A pártadó benne van-e ebben 1) Elnök: Pataesi Dénes képviselő urat ké­rem, méltóztassék csendben maradni! Klárik Ferenc: Én sohasem kérdeztem sem öntől, sem a többi tisztelt egységespárti tagok­tól, hogy mennyi pártadót fizet. Én mindig annyi pártadót fizetek, amennyit jónak látok, ehhez sem az uraknak!, sem másnak abszolúte semmi köze. Én állami adózásról beszélek, ami­kor erről az adózási rendszerről szólok. (He­lyeslés a jobboldalon.) Amit én pártomnak adok, azt önként adom, ezt pedig azért adom, mert muszáj. Ez igen nagy különbség. (Pataesi Dénes közbeszól.) Elnök: Pataesi képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni! (Reisinger Fe­renc: Kérdeznetnők talán azt is, hogy egyik­másik ur a szokolból mennyit vágott zsebre?) Klárik Ferenc: Ha tehát 72 koronából 15 korona az egyenes^ adó, be tetszik látni, hogy fogyasztási és egyéb ilyen adókban az egyenes adót milyen borzalmasan meghaladó összeget kell fizetni a népnek, azoknak, akik nagy tö­megekben mégis csak többet fogyasztanak, mint a gazdagok. (Upy van! a jobboldalon.) Mióta ennek a nemzetgyűlésnek egyik sze­rény tagja vagyok, nem először szólalok fel és minden felszólalásomban követelésszerüen ál­litom fel azt a tételt, hogy ha venni akar az ál­lam, ne azoktól vegyen, akiknek ugy sincs, (Szomjas Gusztáv: Azoktól nem lehet! — De­rül tsé ff a jobboldalon. — Früh wir th Mátyás: Azoktól se, akiknek kevés van!) hanem azok­tól, akik azt minden megrázkódtatás nélkül be tudják fizetni az állam kasszájába. (Pataesi évi április hó 22-én, csütörtökön. 311 Dénes: Arányosan a jöA^edelemből!) Helyes, progresszív adózási rendszer legyen. Ezt köve­teltem és követelem ez alkalommal is. (B. Pod­maniczky Endre: Megvan az! — Hegymegi­Kiss Pál: Lefelé? — Reisinger Ferenc: Meg­fordítva, az eizerholdas semmit sem fizet!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Klárik Ferenc: E követelésem mellé oda­sorakoztatom azt is, hogy épen megérett már ez az ország arra, hogy a forgalmi adót, a kincstári haszonrészesedést és mindazokat az adónemeket, amelyek 'különösen Magyar­ország fogyasztóközönségét sújtják, egyszer már szüntessék meg, szab aditsa meg már _ a kormány ezektől az ország népét. (Szomjas Gusztáv: Mi is ezért rágjuk a fülét a minister­nek! — Graeffl Jenő: Nagyon kedves volna, csak a segitőf orrások hiányzanak, ez a baj!) A főbiztos ur jelentése szerint, amely szin­tén hivatalos jelentés, 165.000 aranykoronával több bevétele volt az országnak az 1925. évben, mint amennyi elő volt irányozva. Ez tehát azt jelenti, hogy ez az ország nem dolgozik deficit­tel, hanem az államkasszában vannak felesle­ges összegek. Ezzel párhuzamosan a következőket kell kijelentenem. A kereseti adó mellett megcsinál­ták nálunk a jövedelemadó-rendszert is, nem­csak azokra, akik a jövedelmükből élnek, ha­nem azokra is, akik a keresetükből élnek. De nézzük, milyen ez a kereseti adó más államok­ban. Amerikában 3300 dollár évi kereset adó­mentes, az után nem kell kereseti adót fizetni. Angliában 45 millió papírkorona évi kereset adómentes. Négytagú családdal biró munkás­nál vagy hivatalnoknál még a 97 millió papir­korona évi kereset is adómentes. (B. Podma­niczky Endre: Ha mi olyan gazdagok volnánk, mint Amerika és Anglia, itt sem kellene fizetni! Mi szegények vagyunk! — Zaj.) Mond­tam én, hogy gazdagok vagyunk? Nem mond­tam én egy szóval sem. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Klárik Ferenc: Tessék szives lenni meg­hallgatni engem. Most adatokat sorolok fel. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben maradni! (Graeffl Jenő: Ne zavarjátok!) Klárik Ferenc: Svédországban 18 millió évi kereset adómentes az egyénnél, a négytagú családnál pedig 30 millió korona évi kereset. Ausztriában 18 millió, Németországban 12 mil­lió papirkorona az egyéni adómentes kereseti összeg. Ezzel szemben azt látjuk, hogy nálunk a kereseti adó alól mentes a heti 10 aranykoro­nán aluli összeg. (Felkiáltások a jobboldalon: Téved!) Nem tévedek. Aki ezenfelül keres, az már az egész összeg után fizeti a kereseti adó­ját. Ha pedig valamivel többet keres, akkor a kereseti adó mellett még jövedelemadót is fizet. Ugy gondolom, hogy az az adózási rend­szer, amely ma Maigíyar országon divik, akkor, amikor Magyarország kormánya! az ország pénzügyi viszonyait ennyire szanálta, már ide­jét multa. Végre elérkezett az ideje annak, hogy ezeket az adóalanyokat ne préseljék any­nyira, amennyire idáig préselték. (Pataesi Dénes: Ez igaz! — Kabók Lajos: Teljesen tönkre vannak téve. — Zaj. — Elnök csenget.) Én már régen árra az álláspontra helyezked­tem és ma is arra az álláspontra helyezkedem, hogy az államnak, mint ilyennek 1 , az ország iránti "végtelen nagy érdeke, hogy az ország lakosai, akik akár fizikai munkát, akár szel­lemi munkát végeznek az ország érdekében,

Next

/
Oldalképek
Tartalom