Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-525

vu A nemzetgyűlés 525. illése 1926. évi március hó 24-én, szerdán. handicapelése a kormánynak, hogy nem is állott elő ezzel a követeléssel, vagy kéréssel, amelynek márciusban való aktualitását már decemberben bejelentette. (Horváth Zoltán : Tehát az ország károsodott! — Kiss Menyhért: Fizetjük tovább! — Barabás Samu : Elérte a célját! — Zaj balt elöl.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy Vince : A. harmadik kérdés, a nyugdíjaknak kérdése is oly súlyos és közérdekű, hogy annak megoldását az ország már régen várta és ennek megoldását, illetve legalább felvetését is márciusra jelezte a ministerelnök ur ebben a december ]5-iki beszédében, mert megmondotta akkor, hogy (olvassa): »A nyugdíjak kérdésétől eltekinteni nem vagyok hajlandó, mert a magyar állani oly terhet visel e téren, amelyet viselni nem köteles. Újból felvetettük tehát a kérdést és nem fogunk szűnni felvetni, mert ez a magyar államnak oly sérelme, amelyet orvosolni kell.« (Gróf Bethlen Isiván ministerelnök : Ez a menekültek nyugdíjára vonatkozik !) Nem tudom, hogy kétfelé méltóztatott-e választani e tekintetben a nyugdíjak kérdését ... (Barabás Samu : Aki interpellálni akar, annak mindent tudni kell !) Én nagyon komoly és objektiv svájci lapnak, a Neue Zürcher Zeitungnak tudósítására hivatkoztam (Zaj.) a frankvitában elhangzott beszédemben. Ebben az újságban fel van sorolva, hogy a magyar kormány négy kéréssel járult a Népszövetség elé. Az egyik a kontroll megszüntetése, a másik a kölcsön ujabb rátáinak felszabadítása, a harmadik nyugdíjkérdés rendezése és a negyedik volt az anyagbeszerzési központ felállítása. Azt állitja a Neue Zürcher Zeitung, hogy a Népszövetség az első három kérési kategorikusan elutasította. Interpellációmnak már ebben a beszédemben elmondott részét ezek szerint bátor vagyok megismételni és megnyugtató választ kérek a ministerelnök úrtól arra nézve, méltóztatott-e ezeket az ügyeket kérés formájában tényleg felvetni ugy, amint decemberben az egységes pártnak bejelentette, ahol ezeknek elintézését halaszthatatlannak és a Népszövetség márciusi ülésén aktuálisnak mondotta ; amennyiben méltóztatott felvetni, milyen választ kapott erre a Magyarország képviseletében eljárt igen t. kormány, elutasitották-e a kérést, vagy pedig ők halasztották-e el a döntést, amennyiben pedig nem méltóztatott felvetni ezeket a kérdéseket, mi okozta azt, hogy elállott attól a szándékától, amely decemberben meg volt ? A ministerelnök ur tegnapi beszédében volt egy rész, amelyben Rakovszky István képviselő urnák az angol, francia és svájci lapokból vett idézeteit difflkulálni méltóztatott és egyúttal^ azt mondotta (olvassa) : »Rakovszky István képviselőtársam arról szólott és hírlapi idézeteket olvasott fel, hogy engem Genfben hidegen fogadtak.« stb. Erre a ministerelnök ur az felelte (olvassa) : »Én csak annyit mondok, hogy pozitív tudomással birok arról, hogy ezek a hirek milyen forrásból kerültek ki. Egy előkelő francia újság Genfben nem adta le ezeket a hireket és utána jártain, ki adta le ezeket« és egyúttal négyszemközti felvilágosítást ígért be Rakovszky képviselő urnák. Bennünket nem érdekelnek a négyszemközti felvilágosítások, azonban ha egy csomó angol, francia, belga és svájci újságnak Genfből származó tudósításai, amelyeket a kormány nem cáfolt meg, kőnyomatosa utján a külföldön, tényleg arról szóltak, hogy a ministerelnök urat jéghidegen fogadták — mint ahogyan beszédéből az idézetet veszem — sőt azt is megírták, hogy a szokásos európai és diplomáciai formáknak meg nem felelő hidegséget gyakoroltak vele szemben, akkor nem tudom, milyen névnélküli tudósításokra méltóztatik gondolni, hiszen ezeknek a lapoknak kiküldött szerkesztői vettek részt a genfi értekezleten. De itt van a kezemben a Berliner Tageblattnak egy cikke, amely szintén nem névtelen tudósítás, hanem dr. Michael Beermann képet közöl a Népszövetség genfi üléséről és ebben egész hasábot szentel a ministerelnök urnák. Összefoglalva megerősíti mindazokat a külföldi egyéb laptudósitásokat, amelyeket a ministerelnök urnák nem méltóztatott megcáfolni. Én igazán nem akarok itt felolvasást tartani arról, hogy milyen részletei voltak annak a hideg és negativ fogadtatásnak, amiben a ministerelnök urat részesítették, de felolvasok a cikk végéből egy sort, mert jellemző arra, hogy a ministerelnök ur erről az ülésről a melyen oly hideg fogadtatásban részesült, hogyan távozott szállására a magára erőltetett nyugalom látszatával. Azt irja (olvassa) : »Auf seiner kalten Stirne sitzt die Ruhe des grossen Hazardörs.« (Derültség és mozgás jobbfelől.) Azt jelenti magyarul (olvassa): »Hideg homlokán ül a nagy hazardőrnek a nyugalma.« Én tisztelettel arra kérem a ministerelnök urat, hogy interpellációm érdemi részére érdemi választ adni méltóztassék ! (Élénk helyeslés a, bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : A ministerelnök ur kivan szólani. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Én tulaj donképen a t. képviselő urnák már tegnap megadtam válaszomat, akkor, amikor beszámoltam azokról a tárgyalásokról, amelyeket Genfben folytattunk és beszámoltam arról is, hogy bizonyos kérdéseket miért nem hoztam elő. Ha tehát a t. képviselő ur ezeket a kérdéseket újból előhozza, erre egyszerűen utalhatnék a tegnap már megadott felvilágosításokra. De miután, úgy látszik, a t. képviselő urnák mindez még mindig nem elég, ennek folytán még egyszer el kell, hogy mondjam válaszképen az ő interpellációjára azokat az okokat, amelyek arra indítottak, hogy bizonyos kérdéseket, amelyekre a t. képviselő ur utalt, elő ne hozzak. Ö azt mondja, hogy december 15-iki egységespárti beszédemben én azt mondtam volna, hogy majd a kontroll kérdését márciusban fogjuk a Népszövetség előtt hivatalos formában tárgyalni. Hát kérem, méltóztassék először elolvasni azt az ismertetést, amelyet a genfi decemberi tárgyalásokról a pénzügyminister ur hivatalosan itt a Házban mondott el. (Nagy Vince : De a ministerelnök ur mást mondott !) Kérem szépen, hivatalosan a Házban nem a ministerelnök, hanem a pénzügyminister számolt itt be akkor a nemzetgyűlés előtt. (Nagy Vince: Szóval, azt nem kell komolyan venni, amit a Házon kivül tetszik mondani?) Majd erre is rátérek, tessék kivárni. (Hováth Zoltán: Vacsora előtt vagy vacsora után,?) Nem vacsora előtt vagy vacsora után, hanem hivatalos alakban itt a Házban számolt be a pénzügyminister ur a kormány nevében, és ha van egy deklaráció, amely a hitelességre számot tarthat, deklaráció, amelyet a kormány hivatalosan a nemzetgyűlésen tesz. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Tehát nem vacsorán ! Most már tudjuk, hogy az egységespártban elhangzó kijelentéseket hogyan vegyük!) A pénzügyminister ur megmondta, hogy a kontrol kérdése júniusban lesz aktuális és júniusban fog hivatalosan tárgyaltatni a Népszövetség előtt. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : A tényleges megszüntetés !) Kérem, bizonyára itt egy ellentét látszik az én nyilatkozatom és a pénzügyminister ur akkori nyilatkozata közt. Amit én az egységespártban mondtam márciusra nézve, vonatkozott, hogy bizonyos előkészítő kérdéseket nem hivatalos formában már márciusban