Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-534

 nemzetgyűlés 534. ülése Ï926. évi április hó 21-én, szerdán. 245 Ernszt Sándor: T. Nemzetgyűlés! Kábák és Proppier Sándor t. képviselőtársaim költségvetési beszédükben Szovjet-Oroszországról Is beszéltek és azt kivánták, hogy Magyarország minél előbb lépjen kereskedelmi összeköttetésbe ezzel az országgal. Elismerem és meltánylom, hogy az ő álláspontjuk egészen jogos, mivel azonban összefüggés látható a két beszéd közt, mégsem szeretném, hogyha a ml magyar munkásköreinkben némi félreértések keletkeznének erziel az orosz összeköttetéssel kapcsolatban. Ha a magyar munkásság: azt hinné, hogy az orosz gazdasági összeköttetés léfayegesen vá,l

L toztat a mi ipari és egyéb nagy bajainkon, nagy tévedésben volna. Vannak államok, amelyek összeköttetésben vannak a nagy orosz állammal. Ezek az egyes ipari nagy államok is azt gondolták, hogy az Oroszországgal való összeköttetés rendkivül befolyásolja majd az állam életét, ez azonban nem következett be. Az utolsó adatok, amelyek rendelkezésünkre állanak, a Statesman Yearbook utolsó londoni kimutatása szerint azt mutatják, hogy az egész orosz állam külföldi importja összesen 144 millió rubelt tett ki. Ezzel a 144 millió rubellel különbözőképen gazdálkodik a szovjetkormány. Attól, hogy most Magyarországra vonatkozólag^ valami lényeges ipari javulás következhetnék ue, épen «éggel nem várok semmit. Ugyanabban az esztendőben átszámítva koronára, a magyar állam importja tetemesen nagyobb volt, mint az egész óriási orosz állam importja. A magyar állam importja abban az esztendőben az utolsó adatok szerint 148 millió aranykoronával felülhaladja az egész orosz állam importját. Ne méltóztassanak gondolni, hogy az orosz állammal való összeköttetés olyan rendkivül sokat jelentene gazdásági szempontból. Ha pedig a moszkvai propagandát méltóztatnak venni, az egy egészen külön nagy fejezet, amelyről beszélni lehet és arról tárgyalni a legnagyobb objektivitással, nyugalommal és hidegvérrel hajlandók is vagyunk. Én azonban azt gondolom, hogy ezt most ne tegyük,későbbi alkalommal majd megtehetjük. Az a felfogásom, hogy várjunk az egész dologgjal. Látom, hogy Oroszország nemcsak gazdaságilag, de érzelmileg is a javulás utján van. Most már azt látjuk, hogy Oroszország bejárja Európa és Amerika összes nagy államait és pénzügyi segítséget kér azok nagytőkéseitől. T. Nemzetgyűlés! Pártunk időszerűnek látta, hogy kiáltvánnyal forduljon a nemzethez. Mi ezt a tényt az idők parancsának vettük. Pártunk a mai körülmények között roppant fontosnak tartja, hogy ma, amikor már több, mint félesztendeje semmi sem történik eben az országban s amikor azt látjuk, hogy országunk állapota rendkivül nehéz, választóinkhoz és elvbarátainkhoz kiáltvánnyal fordultunk, mert azt látjuk, hogy a mostani állapotok semmiképen sem maradhatnak meg. Ha azt méltóztatnak gonídolni, hogy feltétlenül szükséges egy kormányváltozás, a magam részéről is azt tartom, hogy egy kormányváltozás nem szokott nemzeti szerencsétlenség lenni, azonban a kormányváltozásoknak ugy kell megtörténniük, hogy azzal kapcsolatban semmiféle személyes hajsza ne legTen, (Ügy van! a középen.) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Január 4-én résztvettünk a ministerelnöknél egy pártközi konferencián. Akkor én azt mondtam, hogy az a párt, amelyhez én tartozom, biztosan meg fog tenni mindent a frankügyben az igazság kiderítésére, ebben biztosan támogatni fog mindenkit. De már akkor kértem minden ellenzéki embert, hogy személyes momentumokat ne zavarjanak bele ebbe a dologba és hogy személyes hajszákat — amint azelőtt egy esztendővel vagy másfél esztendővél volt rá eset — ne zavarjanak bele, mert különben teljes képtelenség Jesz objektívnek maradni és teljes képtelenség lesz ebben a parlamentben beszélni akkor, ha itt teljesen felfordul minden. És akkor ki lesz leginkább a vesztes? Épen azok, akik a parlamentarizmus dicsőségét és erejét leginkább hangoztatják. (Ugy van! a középen.) Ez az idő olyan, hogy mi legnagyobb szükségnek tartjuk, hogy foglalkozzunk az ország nemzetközi viszonyaival és gazdasági életével. Lehetséges, hogy a frankvitában csütörtököt mond minden törekvés arra vonatkozólag, hogy az ország gazdasági viszonyaival komolyan foglalkozzunk. Lehetséges, hogy minden jóakarat semmivé lesz. Mi azonban kötelességet teljesítünk, midőn a jelen momentumban elsősorban a gazdasági viszonyokkal foglalkozunk. T. Uraim! Ha azt a haladást tekintem, amelyen a forradalom óta a mai napig végigmentünk, elsősorban látom, hogy volt egy korszak mindjárt a forradalom után, amely általános káosznak nevezhető, nemcsak itt az Országban, hanem az egész világon. Abban az időben Lloyd George az angol választásokat azzal a jelszóval csinálta, hogy Németország fizetni fog. Azóta Lloyd George megváltoztatta a maga véleményét. És nem volt Európában semminemű talentum és semminemű nagy képzettségű és nagy tájékozottságu gazdasági elem és ember, aki képes lett volna válaszolni az egyes kérdésekre és arra, hogy mi lesz a menete és fejlődése a gazdasági életnek, Az emberi észnek korlátai vannak; az emberi ész a legnagyobb problémákkal akárhányszor képtelen tisztába jönni. S amint a szakemberek közül senki sem tudta a háború elején megmondani, hogy a háború miképen fejlődik, mi lesz a háborúval és milyen mélységekbe fogja rántani az emberiséget a háború és a katasztrófa, ugy az egész világon az öszszes államférfiak közül senki sem tudott rámutatni a fejlődés további menetére és később a gazdasági fejlődés tekintetében rengeteg sok ellentmondó és ingadozó vélemény volt a legelsőrangu tekintélyek részéről. Azok az államférfiak, akiknek módjukban volt rátekinteni az összes gazdasági tényezőkre és mindent szem előtt tartani, tévedtek r és tévedhettek; egészen világos, hogy az az óriási jelentőségű tény, hogy miképen fejlődjék a gazdasági élet, roppant sok titkot rejtett magái) an s az emberi szem és ész nem tudta teljesen kiszámítani a gazdasági élet utait. Itt Magyarországon bizonyos káoszból kellett kezdeni mindent, hiszen azok a férfiak, akik akkor Magyarország élén állottak, akiket akkor a nemezis állitott Magyarország élére, nagyon jól tudják, hogy rom- és törmelék volt minden, teljesen üres államkassza ós teljesen lehetetlen viszonyok voltak. Csupa romból és törmelékből kellett kiindulni és lépésről-lépésre kellett haladni. Akkor láttuk, hogy a nép rendkivül széles rétegei elkezdtek dőzsölni és szinte őrjöngve dőzsöltek. Bizonyos pszihózis lepte meg akkor az embereket és azok, akik végigmentek a rettenetes szenvedéseken és keserűségeken, akik a lövészárokban hónapokat töltöttek és visszajöttek ide, nem törődtek semmivel a föld hátán, egyedül a dőzsölóssel, a vakmerő élettel. Ez farsang volt; mi tudtuk, hogy ennek a farsangnak roppant hosszú böjtje lesz és roppant sok 36*