Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-534

A nemzetgyűlés 534. ülése 1926. Ekkor már a lapokban olvastam volt, hogy Kovács Gáspár, a herceg* komornyikja le van tartóztatva. Az estélyre odaérkezve, tényleg* láttam, hogy Kovács Gáspár nincs ott. Ekkor kérdést intéztem ezirányban Windischgraetz Lajoshoz, mire ő engem félrevont, sőt kivitt az előszobába és a következőket mondotta: Kovács Gáspár le van tartóztatva, mert ezerfrankosokat lopott. Elmondotta továbbá, hogy ezerfrankosokat irredenta céljára haimisitottak s hogy épen aznap este volt lakásán két detektiv, akik házkutatást tartottak, sőt most is van lent egy detektiv. Kérdeztem, hogy nem lesz-e ebből neki is valami baja, mire azt felelte, hogy benne van a kormány és benne vannak a szervezetek. Erre én kérdeztem, hogy Bethlen István benne van-e, mire Windisehgraietz azt felelte, hogy Bethlen tudott róla, de az igazat meg kell mondania, hogy Bethlen ellene volt« (Derültség és taps a jobboldalon. — Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Miért tapsolnak? — Elnök csenget.) Ez Sigray depoziciója őrgróf Pallavicini javára — állitólag. Bocsánatot kérek, Pallavicini és Sigray depoziciója között mégis igen nagy ellenmondást látok. (Györki Imre: Tudott róla, az a fontos! — Horváth Zoltán: Miért nem tartóztatta le!) Pallavicini elhallgatja a második részt és nem mondja meg, hogy Bethlen ellene volt, csak azt mondja, hogy Bethlen tudott a dologról és Rakovszky is tudott. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Elég az! — Zaj és ellenmondlások a jobboldalon.) Álljunk meg itt és vegyük kicsit közelebbről szemügyre, hogy mit jelent ez a kifejezés, hogy Bethlen tudott róla. (Várnai Dániel: Ezek nagyon súlyos vádak!) Ez sok mindenfélét jelent. Ezek az urak abban az értelemben használják ezt a kifejezést, hogy »Bethlen tudott róla«, hogy tudott róla, elnézte fedte, hogy ez egy félhivatalos akció volt. Ebben az állításban az van, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) ez van benne Pallavicini vádjában. De ahogy hozzáteszem azt a kis mellékmondatot, amelyet talán véletlenül csúsztatott be oda Sigray, mint információt Windischgraetz részéről, hogy »Bethlen ellene volt«, akkor már nem lehet ez az értelme ennek a vádnak. (Ugy van! Ugy van! jobb felől. — Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Mert kérdezem, mi az, hogy »ellene volt?« (Esztergályos János: Lebeszélte!) Hogy lebeszélte! Bocsánatot kérek, ez nem jelenthette azt, mert én Windischgraetz-cei soha sem beszéltem és ezt sem őrgróf Pallavicini György, sem egyik vagy másik a tanuk közül soha sem áliitotta. (Györki Imre: Ott volt a kormány megbizásából Nádosy!) Ez csak annyit jelentett hogy Bethlen ezt nem helyeselte. (Horváth Zoltán: Miért nem tett intézkedést? — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Ez a depozició teljesen összeegyeztethető azzal a depozicióval, amelyet én a parlamenti bizottság előtt tettem. (Ugy van! jobbfelől.) amelyben azt mondtam, hogy igenis, tudomást szereztem erről a dologról. Nádosy jelenlétében Telekitől és Nádosynak a magam részéről az instrukciókat meg is adtam. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Erről Windischgraetz igenis, esetleg tudhatott és mondhatta, hogy Bethlen tud a dologról de ellene volt. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ez — természetesen — teljesen fedi a dolgot. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) így felvilágosodik az, amit őrgróf Pallavicini képviselő ur és sokan mások mondanak állandóan, hogy Bethlen tnévi április hó 21-én, szerdán. 241 dott a dologról, ami alatt azt értik, hogy fedte, mellette volt, ez hivatalos akció volt, az nem igaz. az hazugság, még pedig éppen ama tanúvallomás révén, amelyre a t. őrgróf ur hivatkozik. (Ugy van! Ugy van! Éljenzés a jobboldalon. — Szabó Sándor: Céltaidatos ferdités!) Most jön egy apró kis politikai intrika, (Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) amelyet Vass József népjóléti minister urnáig próbál Pallavicini őrgróf ur, de amely természetesen épen olyan kudarcba fúlt, mint a többi állitása, (Meskó Zoltán: Az őrgróf a vizbe fúlt!) Pallavicini őrgróf ur azt mondja (olvassa): »1926 január 6-án felkértem gróf Mikes János püspököt, hogy hozzon össze eng*em Vass József ministerrel, mert már akkor ugy láttam, hogy gróf Bethlen István nem alkalmas arra, hogy a frankügyet likvidálja.« Tehát már január 6-án, amikor még semmit sem tudott, csak azután kezdte adatait gyűjteni, hiszen látjuk, hogy azok a beszélgetések sokkal később folytak le. »Ugyanis meggyőződést szereztem arról, hogy Vass József a frankhamisitási ügyről semmi előzetes tudomással nem birt s igy őt tartottam legalkalmasabbnak arra, hogy vele ez ügyben beszéljek. Beszélgetés közben Vass József elmondotta, hogy egészen 1926 január l-ig többszöri kisérletei dacára az illetékes faktoroktól, Rakovszkytól és Nádosytól a frankügyre vonatkozólag semmiféle felvilágosítást nem kapott. Vass azt is elmondta nekem, hogy tudta ugyan hallomásból, hogy vannak titkos társaságok, ezek öszszeállitásáról, szereplőiről és működéséről azonban nem birt tudomással, dacára annak, hogy több izben hetekig* helyettesitette gróf Bethlen István ministerelnököt. Én ezt nagy nagy mulasztásnak tartom gróf Bethlen István, részéről, hogy helyettesét ezen titkos alakulatról nem informálta.« Hogy ez a politikai rész hogy kerül be egy birói vallomási jegyzőkönyvbe, azt igazán nem tudom megérteni. (Zaj és derültség a jobboldalon. — Horváth Zoltán: Miért vették bele! — Felkiáltások a jobboldalon: Miért mondta! — B. Podmaniczky Endre: Amit mond, azt felveszik a jegyzőkönyvbe!) »Elmondotta Vass azt is, hogy a frankhamisitási ügyről az első információt 1926 január elsején kapta gróf Bethlen Istvántól, aki elmondotta neki, (Halljuk! Halljuk!) hogy a kész hamis ezerfrankosokról genfi útja előtt szerzett tudomást, ekkor elküldötte Prónay államtitkárt Nádosyhoz azzal az üzenettel, hogy genfi útja alatt ne merjenek semmit csinálni.« Ez az a bizonyos verzió, amelybe mindig beleütközöm és amelyhez a legtmakacsabbul méltóztatnak ragaszkodni, mert ez is egy pillére annak a vádnak, amelyet ellenem hangoztatnak. »Vass József egész beszélgetésünk alatt a ministerelnökről a leglojálisabban nyilatkozott.« Ez természetesen azért van benne, hogy ha majd én olvasom a jegyzőkönyvet, ne tegyek fel rosszat Vass minister úrról. (Derültség jobbfelől.) »Azon nézetemre, hogy Bethlen István a frankügy miatt nem tarthatja tovább magát a kormány élén, azt felelte, hogy amennyiben látni fogja, hogy Bethlen Istvánnak külföldi pozíciója tarthatalanná válik, akkor közölni fogyja vele a közöttünk lefolyt ezen beszélgetést.« Már most hallgassuk meg először gróf Mikes János tanuvallomási jegyzőkönyvének errevonatkozó részét és azután Vass József minister urnák errevonatkozó der-ozieióját. vajjen igazat adnak-e ennek! A vád lényege itt ugyanis az, hogy én Prónay utján azt üzentem Nádosynak, hogy amig én Genfben vagyok, azsur-