Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.
Ülésnapok - 1922-533
A nemzetgyűlés 533. ülése 1926. évi április hó 20-án, kedden. 219 kos társaságok is lesznek, akár tetszik ez valakinek, akár nem tetszik, mert az olyan uralom, amely nem támaszkodik az .egész dolgozó társadalom széles rétegeire, minthogy a hatalomhoz mégis kell valamilyen bázis, megteremti ezt a bázist vagy megteremtődik ez a titkos, illegális alakulatok alakjában. Demokratizálni kellene a közigazgatást és a t parlamentet. Egy uj szellemű közigazgatási gépezet mellett és egy demokratikus összetételű parlament mellett semmiféle külön rendszabályra nem volna szükség, mert az azokból kisugárzó egészséges közszellem megölné ezeket a bacillusokat, úgyhogy erőművi beavatkozásra nem volna szükség. Én azt hiszem, — és ebben megingathatatlan vagyok — hogy ezt csak egy abszolút erkölcsi alapon álló uj kormány tudná elvégezni, olyan uj kormány, amely egy demokratikus parlamenttől kapja a maga megbízatását, mert az ilyen kormány egy demokratikus parlamentre támaszkodva, ezekkel a titkos társaságokkal játszi módon el tudna bánni. Egy ilyen uj kormány sem alkalmazhatna azonban szerintem erélyesebb és erőszakos eszközöket. Valahogy ugy látom jónak és célravezetőnek a kérdés lebonyolítását, hogy egy demokratizált közigazgatás, egy erősen demokratikus alapra helyezett törvényhozás, egy erkölcsi alapon álló kormány egy egyszakaszos törvényjavaslattal az összes illegális alakulatok és szervezetek tagjainak letett esküit és eskümintáit minden represszália nélkül törvényesen hatálytalanítaná. Van egész sereg olyan ember, aki szivesen menekülne és szabadulna, de nem tud szabadulni, mert köti az eskü és lelke mélyén képtelen az esküszegéssel megbarátkozni. Az ilyen jobbfajta gondolkozású embereknek a törvényhozás segítségére siethetne egy ilyen egyszakaszos törvényjavaslattal, amelyben kimondaná, hogy hivatalos eskükön kivül bárhol és bármikor kivett esküt ez a törvény hatálytalanít, s az illetőre a hatálytalanítás után, ha az esküt meg nem tartja, sem büntetőjogi, sem erkölcsi, sem lelki felelősség nem háramlik. Azt hiszem, hogy egy ilyen hatálytalanító törvény rögtön segítene a bajokon és igen nagy rétegek válnának le rögtön azokról a korpuszokról, amelyeket ma titkos társaságok neve alatt ismerünk. Természetes, — hangsúlyozom — hogy erre a rendszabályra, erre az emberséges rendszabályra ez a kormány képtelen, ezt a kormányt erre nem tartom alkalmasnak. Ezért jelöltem meg azt az utat, hogy a közigazgatás és a parlamentarizmus szellemét kellene demokratikusan megnemesiteni. Ezek azután megfelelő erkölcsi alappal bírnának arra, hogy ilyen előkelő emberi gesztussal felszabadítsák azokat az embereket, akiket zavaros időkben, zavaros fejű emberek megtévesztettek, akik talán jóhiszeműen, vagy esetleg számításból is — végtére a megbocsátás szellemének egyszer el^ kell jönnie — belekeveredtek ezekbe a titkos társaságokba, s akiknek a tisztességes visszavonulás utján biztosítani kell. A titkos társaságokra vonatkozóan rendkívül érdekes tüneteknek és észleleteknek voltunk tanúi. Nagyon érdekes, — és ezt talán előre is lehetett látni — hogy amidőn a »titkos társaság« szóra minden gondolkozó ember meg van győződve arról, hogy csak jobboldali ellenforradalmi titkos szervezetekről lehet szó, mégis azt látjuk, hogy a titkos társaságok elleni felvonulás éle kezd a baloldali nem létező úgynevezett titkos szervezetek ellen fordulni. (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Melyek azok?) Én azt mondom, hogy nincsenek. Ön ezt NAPLÓ. XLI. jobban meg tudná mondani, mert az önök pártjának vezetője — ugy tudom — a csonka pártközi konferencián ilyen allúziókat tett. (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Meg is mondom: a szabadkőműves páholyok és a zsidó faj!) Legyen szives álljon fel a képviselő ur és mondja meg; nagyon lekötelezne vele. (Zaj.) Merem állítani, hogy baloldali titkos társaságok, titkos szervezetek és alakulatok nincsenek. (Malasits Géza: Majd szervez Hetényi! — Graeffl Jenő: Csak a szabadkőművesek!) Graeffl képviselő ur nagyon jól tudja, hogy a szabadkőműveseket feloszlatták, házukat elkobozták. (Zaj a jobboldalon. — Perlak'i György: Tovább működnek!) és működésüket beszüntették, lehetetlenné tették. (Ellenmondások a jobboldalon.) Hogy szabadkőművesek egyénileg, szabadkőműves érzelmű emberek vannak még, azt nem tudom, de azt tudom, hogy szervezeteik nincsenek, mert hiszen azokat feloszlatták. (Kumi P. András: Vágiék itthon vannak! — Zaj és élénk derültség a szélsőbaloldalon. — Saly Endre; Ez a hét legjobb vicce!) Önök kötelezve vannak arra, hogy miután a kormány iránt bizalommal viseltetnek, a kormány intézkedéseit tiszteletbe ti tartsák, (Kuna P. András: Ugy is van!) kijelentéseit elfogadják. Kormánykijelentések szóltak arról,- hogy szabadkőmüvespáholyok nincsenek, ilyenek nem működnek, ezt lehetetlenné tették, vagyonukat elkobozták, szervezeteiket feloszlatták. Az önök kormánya mondja, tehát higyjék el, ha nekem nem hiszik. Én azt mondom, ilyen alakulatok ma nincsenek, nem is lehetnek, mert hiszen Kakovszky belügyminister ur — aki, amint már délelőtt megállapítottam, balra nemcsak erős, hanem erőszakos is tud lenni, aki balra megílehetősen szigorúan kezeli a dolgokat, — azt mondta önöknek, hogy a szabadkőműves páhol7» T okat feloszlatta és kiirtotta, neki tehát ezt egészen nyugodtan elhihetik. (Pikler Emil: Az édesapja egészen mást csinált! Szabadkőműves nagymester volt! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Egy szóval sem akarom védelmezni a szabadkőmiveseket, nem beszélek erről, mert én nem vagyok szabadkőmives. nem is voltam soha életemben. Olvastam azonban eg*y könyvet, amelyből igen sok mai ellenforradalmár úrról tudnám kimutatni, hogy ők_ igenis, voltak szabadkőművesek. (Malasits Géza: Nagyszájuak!) Ha azonban politikai bölcsességről van szó, nem tartottam volna célszerűnek a szabadkőmives páholyok túlságos üldözését. Nem azért, mert szimpatizálok velük, hiszen én szociáldemokrata vagyok, ugyebár, tehát semmi egyéb alakulatra szükségem nincs. (Viczián István: Nagyon közel állnak egymáshoz! — BajcsyZsilinszky Endre: Az is titkos alakulat! — Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem titkos!) De a helyzet ma_ az, hogy igen sok^ olyan világpolitikus és kiváló férfiú szabadkőmives, akire Magyarország igen sokszor és igen nagyon rá van szorulva. Azt beszélik többek között, hogy az angol király is szabadkőmives, az angol ministerelnök is szabadkőmives, és az angol államférfiak túlnyomó részben szabadlkőmivesek. (Pikler Emil: Az Egyesült Államok elnöke is! — Viczián István: Ott nemzeti alapom állnak!) Ugyanez a helyzet a nyugati és az északi államokban is. (Pikler Emil: Becker Béby semállt nemzeti alapon, mégis kapott mozit! — Zaj.^ — Elnök csenact.) Sőt azt mondják, hogy Sir William Good is szabadkőmives, akivel pedig a kormány igen jó barátságban van és akinek jó szolgálatait — iigaz, hogy meglehetősen drágán — a kormány gyakran igénybeveszi. De — 33
