Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-533

A nemzetgyűlés 533. ülése 1926. évi április hó 20-án, kedden. 199 Hiánynak kell lennie az országban, amely egy­részt függetleniteni tudja magát a titkos tár­saságoktól (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) függetleniteni ugy saját ma­gát, mint összes közegeit, a másik előfeltétel pedig az, hogy ne használja fel ezeket a titkos társaságokat saját céljaira. (Ugy van! Ugy van! a bal­r és a szélsőbaloldalon") Erre van tehát szükség, erre azonban ez a kormány a legalkalmatlanabb, mert hiszen, amint most bebizonyitottam, nem függetlenítette magát öt éven keresztül a titkos társaságoktól, hanem ellenkezőleg, ezeket saját céljaira mindenütt, a kormányzat minden ágában felhasználta. (Ru­pert, Rezső: Minden ágában!) Én e kérdés felett sokat gondolkoztam és arra a meggyőződésre jutottam, hogy azok a hazafias és abszolút korrekt emberek, akik annakidején a kommunizmus után nem láttak más fegyvert az ország megmentésére, mintáz ilyen szervezkedést, nagyon csalódtak, sőt félre lettek vezetve. Én mindinkább arra a meggyőződésre jutottam, hogy ezek a titkos társaságok tulaj donképen a szabadkőmivesség által lettek beállítva. Nagyon jól tudjuk, akik ezzel a kérdéssel foglalkoztunk, hogy a szabad­kőuiiveisségnek két főcélja van, az egyik az or­szágokban a monarchiák, vagyis a konzer­vatív irányzatok tönkretevése, a másik pedig kíméletlen harc a katholikus vallás ellen. Ez egy másik konzervatív összefoglaló tényező. Méltóztassék megnézni, hogy hová jutott ez az ország az utolsó hat év alatt. (Pikler Emil: Katholikus papok is voltak szabadkőmive­sek!) A monarhia megszűnt és igen erős a nyo­más a katholikus vallás ellen. (Folytonos zaj. — Pikler Emil: A belügyminister ur megbol­dogult édesatyja is szabadkőmives nagymes­ter volt! — Gr. Széchenyi Viktor: Hatvan évvel ezelőtt más volt ám a szabadkőmivesség!) Azokból, amiket a vizsgálóbíró előtt el­mondottam, szükségesnek tartom még meg­emliteni azt, hogy Zadravetz püspök az őt meglátogató és súlyos helyzetében őt vigasz­talni akaró Mikes püspöknek azt a kijelentést, tette: a legjobbhiszemüen cselekedték ezeket, amiket cselekedtek, mert hiszen tudták hogy — ezeket a szavakat használta — István gazda, vagyis Bethlen István velük van. (Nagy zaj és mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon. — Er­délyi Aladár: Nagyon szép! Ha én valakit vi­gasztalok, annak panaszait nem mondom el! — Horváth Zoltán: Igaz, vagy nem igaz? — Erdélyi Aaladár: Az más kérdés! — Horváth Zoltán: Az urakat ugy sem akarja meggyőzni! István gazda és nyája! — Nagy Vince: Az arkangyal és nyája! — Zsirkay János: Egy­más között ilyen kisgazda-terminológiával él­nek. — Derültség.) Hivatkoztam természetsze­i-üleg arra is, amit Sigray Antal t- képviselő­társamtól tudtam, akinek Windischgraetz szil­veszter este megmondotta, hogy igenis a kor­mány tudtával készítették; a frankokat ós hi­vatkoztam gróf Károlyi Imrére is aki szintén azt mondotta, hogy Bethlen István súlyosan kompromittálva van. (Zaj jobbfelől.) Méltóz­tassék gróf Károlyi Imrét megkérdezni, mert többet nem is kérdeztem tőle. (Hajós Kálmán: Minket nem érdekel! — Derültség a szélsőbal­oldalon. — Horváth Zoltán: Vigyázzanak az urak. le vannak f otograf alva ! Nem lehet le­tagadni! — Rupert Rezső: Össze vannak foto­graf alva! — Zsirkay János: De nincs ujjlenyo­mat! — Györki Imre: Majd lesz! — Saly Endre: Franknyomat! — Nagy Vince: István gazda és a nyája! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Örgr. Pallavieini György: Ma is állom azt a tételemet, amit állottam március 2-án: ha a kormány ellenem rágalmazási pert indit, én ezeket a következtetéseket tanukkal fogom bizonyitani. (Hajós Kálmán: Csak nem lehet következtetéseket tanukkal bizonyitani! — östör József: Tényeket kell bizonyitani! — Hajós Kálmán: Tényeket! — Rupert Rezső: A tényeket bizonyítja, amelyekből ezek a kö­vetkeztetések levonhatók! — Nagy Vince: Tes­sék megpróbálnia sajtópert! -- Klárik Ferenc: Miért fél a kormányi — Hajós Kálmán: Ő esiü alatt vall! Ö elmondja, mit tud! — B. Podmaniezky Endre: Csak a fogadalomról nem beszél! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Örgr. Pallavieini György: A legutóbbi na­pokban egy uj ténykörülmény jutott tudomá­somra, amely szintén abszolúte bizonyítja azt, hogy a kormány egyes tagjai már régen a szo­kolhamisitálsról is tudtak, sőt abba bele voltak keveredve. (Halljuk! Halljunk! balfelől.) Meg­tudtam azt, hogy 1922-ben ... (Meskó Zoltán: Miért nem állott fel akkor? — Nagy zaj. — Propper Sándor: Micsoda rosszhiszemű közbe­szólás! Hiszen azzal kezdte, hogy az utóbbi na­pokban !) Most állok fel, mert most tudtam meg! (Nagy zaj. — Györki Imre: Kabaréfőnök! — Nagy Vince: István gazda legújabb boj­tárja! — Horváth Zoltán: Szintén le van fo­tografálva! — Hajós Kálmán: Miért fáj ez ma­gának? — Propper Sándor: Azért sietett, hogy még rákerüljön a képre!) 1922-ben, amikor a Grátz melletti Wetzels­dorfban készült hamis szokolokat átszállítot­ták Magyarországra, ezeket egy ideiglienes szolgálattal megbízott csendőrfőhadnagy hozta át Nádosy országos főkapitány parancsára. (Horváth Zoltán: Nem sülyednek el, minister ur?! — Nagy zaj jobbfelől.) Eze'knek a szoko­loknak egyrészét a Nemzeti Szövetségbe vit­ték, másik részét pedig Windischgraetz rózsa­dombi villájába. Az akkor még nem belügymi­nister Rakovszky Iván ur — még képviselő sem volt —lett megbízva azzal, (Halljuk! Hall­juk! a szélsőbaloldalon.) hogy az 500 szokoloso­kat Felsőmagyarországon értékesítse. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallat­lan! Szégyelje magát! — Rakovszky Iván bel­ügyminister: Közönséges hazugság! — Élénk felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szokolhami­sitó! Pénzhamisító! — Nagy zaj. — Rakovszky Iván belügyminister: Közönséges hazugság! Egy árva szó sem igaz belőle! — B. Podma­niczky Endre: Hazugság! — Folytonos nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Nagy Vince: A dorogi gummitól a szokolha-­misitásig jutott el! — B. Podmaniczky Endr®: Ilyeneket mond! Hálátlan! Rágalmazni köny­nyü! — Folytonos nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! (Nagy Vince: Pénzhamisítók bűntársa! — Propper Sándor: Közéleti posr­vány! — Nagy zaj. — Halljuk! Halljuk! — Ha­lász Móric: Ilyen vádat nem lehet csak ugy odadobni! — Klárik Ferenc: Szerencsétlenség! — Gr. Hoyos Miksa: Bizony szerencsétlenség!) Őrgr. Pallavieini György: Rakovszky Iván ur ennek a megbízatásnak nem tett eleget, (Rakovszky Iván belügyminister: Mert nem is kaptam ilyen megbízatást! — Derültség a jobb­oldalon. — Szili Bálint: Most miért nem kia­bálnak! — Hajós Kálmán: Mese! — Gr. Hoyos Miksa: Ez nem komoly tárgyaláss! Kabaré! — B. Podmaniczky Endre: Nagy kabaré! — Ru­pert Rezső: Hát amit István gazdáról mon­dott! — Horváth Zoltán: Miért nem vitték a bíróság elé? — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom