Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.
Ülésnapok - 1922-525
A nemzetgyűlés 525. ülése 1926. évi március hó 24-én, szerdán. ~ juk a kormány lemondását: ezt igazán mégsem lehetett az ellenzéktől követelni. Az ellenzék, gróf Apponyi Albert nagyon szellemes mejgállapitása szerint, a legkönnyebben határozhatta el magát erre az állásfoglalásra, mert Apponyi kifejezése szerint az elégedetlenségeddigi nagy pakettjéhez semmi mást nem kellett hozzá tennie, mint ezt az egy tényt. Az ellenzék tehát csak kötelességét teljesítette akkor, amikor eddigi meggyőződéséhez konzekvens maradt és az eddigi óriási mulasztások és hibák alapján követelte a kormány lemondását is és követelte már azért is és már akkor is, amikor még semmi más nem derült ki — mint az, hogy a kormány egy olyan faux tirage-t csinált, hogy rendőrministerré egy olyan embert nevezett ki ... Elnök: ? Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy őrgróf Pallavicini György képviselő ur mentelmi ' ügyét tárgyaljuk, tehát méltóztassék lehetőleg ehhez a témához tartani magát. (Hegymegi-Kiss Pál: A hajtóvadászatról van szó! — Zaj a baloldalon.) Baross János: ... akiben a politikai rezon a politikai előrelátás — újra nagyon enyhén akarok disztingválni — csak egy vásott gimnazista Robinson Crusoe elképzelésének mértékéig volt meg. (Helyeslés balról.) Egy olyan kormány, amely rendőrministerré ilyen embert nevez ki és akinek kormányzása alatt olyan gyenge az ellenőrzés, hogy a Térképészeti Intézetben bankót hamisítanak, a világon mindenütt az első órában felajánlja lemondását. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezt követelte az ellenzék. ÍPropper Sándor: r Ehelyett a kormány bizalmat szavaztat magának! — Zaj.) Az ellenzék' évek óta kifejtett kritikája után most már határozottan követelte a kormánytól, hogy eme incidens után mondjon le. Ezt a követelést támasztotta alá az egész akció, mert a kormány ennek a legprimitívebb parlamenti kötelezettségének sem felelt meg! (Helyeslés a, középen és a baloldalon.) Ezért kell ma délelőtt is itt a Pallaviciniféle üggyel foglalkozni. (Fráter Pál: Arról beszéljen!) Feltétlenül arról beszélek. (Zaj.) Betegszobám ablakából meg kell állapítanom azonban, hogy, igekiis, az ellenzék ellen folyt a hajtóvadászat. (Propper Sándor: Ugy van! Folyik állandóan! — Fráter Pál: Kis ártatlanok! — Zaj. —- Elnök csenget.) A hajtóvadászat, ismétlem, folyik attól a kora januári naptól kezdve, amikor mi a kormány távozását követeltük. Tessék csak megnézni a beállítást: közlemények jöttek, hogy az ellenzék a kormányzó ur őfőméltóságát és családját akarja bevonni a vitába. Az ellenzék határozott és kissé goromba nyilatkozata ezt a rágalmat elhallgattatta. Azután jött a hazafiság kérdése, hogy az ellenzék hazafiatlan, mikor ezt a kérdést felveti és feszegeti. A hazafisáíg kérdésében ... Elnök: Újból kénytelen vagyok figyelmeztetni a képviselő urat, hogy semmi körülmények között sem járulhatok hozzá ahhoz, hogy a tegnap lezárt vitát újra egész terjedelmében folytatni méltóztassék. (Zaj a baloldalcn.) Csendet kérek! Ezt más alkalommal megteheti a képviselő ur, de ma egy mentelmi ügyet tárgyalunk és igy méltóztassék szorosan arról beszélni, (Hegymegi-Kiss Pál: Összefügg vele. — Zaj.) Baross János: Csak a politikai miliőt akarom megfesteni, amelybe az egész kérdés be van állítva: enélkül képtelen vagyok erről az ügyről beszélni. Kérem az elnök urat, szíveskedjék nekem módot adni arra, hogy az ezzel a tárggyal szorosan összefüggő politikai miliőt meg tudjam festeni. (Fráter Pál: Ez szimpla jogi kérdés, nem pedig politikai kérdés! — Hegymegi-Kiss Pál: És politikai kérdés! — Zaj.) Elnök: Én a szólásszabadságot itt, ezen a helyen és ezenkívül is, teljes mértékben respektálom, azonban megengedhetetlen dolog, hogy a képviselő ur egy második frankvitát próbáljon csinálni egy mentelmi ügy kapcsán. (Szakács Andor: A szónok kérte a tárgytól való eltérésre az engedélyt!) Ha a Ház az engedélyt erre megadja, az más kérdés. (Hegymegi-Kiss Pál: Tessék feltenni szavazásra a kérdést! — Felkiáltások a baloldalon: Kérd a tárgytól való eltérésre az engedélyt! — Zaj.) Baross János: Én nem is akarom kérni az engedélyt, annyira összefügg a tárggyal az, amiről beszélek. Itt az ellenzéket Pallavicini őrgróf tol kezdve végig üldözőbe fogták. (Fráter Pál: Szegények! — Zaj.) Ha az ellenzékről azt irják és a túloldalról azt mondják, hogy hazafiatlan, képzelhető-e ennél nagyobb inszinuáció 1 ? Vájjon az országnak érdekében áll-e, hogy a magyar pártok egymásra a hazafia tlanság bélyegét igyekezzenek sütni? Vájjon ellenségeink e rágalomra bazirozva nem spekulálhatnak-e arra, hogy itt esetleg lehetnek hazafiatlan pártok? Nem! Ebben a parlamentbén vannak egymással elkeseredetten szembenálló pártok, de hazafiatlan pártok nincsenek. (Zaj a jobboldalon. — Esztergályos János: Miért zajonganak önök! A tegnapi vacsora hatása! —- Klárik Fe<renc: Nyugalom! Nyugalom! — Propper Sándor: Jön a leltár befelé! — Zaj.) Azután jött a társadalmi és felekezeti gyűlölség felszitása. Azt mondták, hogy az ellenzék zsidóbérenc társaság. (Fráter Pál: Komoly ember ezt nem mondja!) Jöttek azzal a témával, hogy az ellenzékben véletlenül Vázsonyi Vilmos, a legkiválóbb kriminalista, zsidó. (Kováts-Nagy Sándor: Most itt van! — Rupert Rezső: Ő hamisitott frankot! — Zaj.) Ezzel a fáradsággal az ellenzék legprimitívebb, legelemibb követelésére is rá lehet fogni, hogy az egész csak zsidó akció, s hogy csak azért követeli az ellenzék a jelen esetből és a kormány előző hibáiból kifolyólag is, a kormány lemondását. Csak annyit mondok, hogy ezzel az állítással szemben könnyű volna egy kis analógiát szembehelyezni. (Horváth Zoltán: A szózatot aláírók között 25 a zsidó! — Zaj.) A földreformvitában velünk, agrárdemokratá'kkal szemben, az agrár -konzervatív álláspontot egy, a túlsó oldalon ülő képviselőtársunk képviseli, (Ellenmondások a jobboldalon.), aki szintén zsidószármazásu. Miért nem mondják az urak ugyanezzel a logikával, hogy a latifundia!is érdek képviselete szinték zsidóérdekí (Helyeslés balról. — Zaj, — Elnök csenget.) A gazdag zsidók odaát ülnek, a mi táborunkban azok a zsidó rétegek vannak, akik május elsején a boltbért sem fogják tudni megfizetni. (Zaj. — Igaz! Uay van! a középen.) Elnök: Immár harmadszor vagyok kénytelen figyelmeztetni a képviselő urat hogy ne méltóztassék a tárgytól eltérni. Most nem a zsidókérdés van napirenden, hanem őrgróf Pallavicini képviselő ur mentelmi ügye. Erről méltóztassék beszélni. Baross János: Ismétlem, hogy ezek a politikai megfigyelések a mai szőnyegen forgó eset hátterének megfestéséhez tartoznak. Ez tiszta
