Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.
Ülésnapok - 1922-513
Î6 À nemzetgyűlés 513. ülése 1926. rend nagykeresztjét neki!) mert kétségtelen az a körülmény, hogy a bűnügy felderítéséből világbotrány fog származni, hogy a bűnügy az országra nézve ugy bel-, mint külpolitikai szempontból beláthatatlan következményekkel jár. Ezek a kétségtelenül fenforgó és mérlegelendő indokok arra az elhatározásra késztették a ministerelnököt, hogy mielőtt Windischgraetz letartóztatása megtörténik, a sajtót és a pártok vezető egyéneit meghallgassa, őket beavassa a nyomozás addigi eredményeibe és kérje őket, hogy az ország helyzetére és az ügy kül- és belpolitikai vonatkozásaira tekintettel kezeljék az ügyet a jövőben, hogy ennek alapján a magyar közvélemény előkészíttessék és bizonyos nyugalommal fogadhassa már a teendő intézkedéseket. Ilyen előzmények után történt, hogy a belügyminister január 3-án magához rendelte Nádosy Imre országos főkapitányt, akinek elébe tárta a nyomozás során elért bizonyitékokat, amelyek az ő személyével kapcsolatban mindenestre súlyosan gyanút keltők voltak s amely bizonyítékok alapján Nádosy Imre országos főkapitány a belügyminister előtt az ő bűnrészességét be is ismerte. Most már tehát csak arról volt szó, hogy lehetőleg Windischgraetz herceg is beismerésre birassék, hogy ezeknek alapján a bűnügy lehető legkisebb részletekre menőleg is kiderittessék. A belügyministernek Nádosyval történt beszélgetése során Nádosy a belügyminister előtt az ő beismerésének irásba foglalását, miként azt a tényállás ismertetése során kifejtettem, még feltételhez kötötte. A feltétel az volt, hogy ő a jelentését irásba foglalni és átadni csak abban az esetben hajlandó, ha mód adatik arra, hogy Windischgraetzzel előzetesen, tehát még letartóztatása előtt beszélhessen. (Esztergályos János: Ezt az autóban mondta Nádosy a minister urnák?) Az indok erre az volt, hogy Nádosy Imrê a belügyminister előtt tett kijelentése szerint előzőleg Windischgraetz Lajossal abban állapodott meg, hogy ez ügyben vallomást tenni nem fog. Hogy tehát indokait előadhassa, s megindokolhassa Windischgraetz előtt azt a tényt, hogy nem tett vallomást és megindokolja azt, hogy az ország helyzete az ügy felderítését kívánja, hogy Windischgraetz is vallomást tegyen, hogy tehát Windischgraetzet is rábírja az esetleges vallomástételre, megkérte a belügyministert, hogy ebből a célból Windischgraetzet rövid néhány perces megbeszélésre felkereshesse. A belügyminister a ministerelnökkel történt megállapodás alapján az engedélyt Nádosynak erre meg is adta, egyúttal azonban intézkedett arra vonatkozólag, hogy Nádosy Imre ezen beszélgetés után haladéktalanul letartóztassék. Nádosy Imre ezen előzmények után január 4-én reggel felkereste lakásán Windischgraetz herceget, s közölte vele azokat az indokokat (Zaj a szélsőbaloldalon. — Rakovszky Iván belügyminister: A perrendszerü bizonyitékok megszerzése érdekében kötelességem volt! — Esztergályos János: A békéscsabaiaknál is megszerezte a bizonyitékokat?) Megszereztem, igen. (Propper Sándor: Bizonyítékok nélkül tett tönkre családokat!) Elnök: Propper Sándor képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Farkas István közbeszól.) Farkas István képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. Rübinek István előadói Nádosy Imre ezen engedély alapján január 4-én reggel Windischgraetzet felkereste lakásán, közölte vele azoévi február hó 25-én, csütörtökön. kat az indokokat, amelyek őt arra birták, hogy ez ügyben vallomást tegyen, s egyúttal közölte, hogy mi volt a z eredmény, hogy reá birja Windischgraetzet magát is arra, hogy az ügyben, ha részben is, beismerő vallomást tegyen. Ezen beismerő vallomás alapján haladéktalanul megtörtént herceg Windischgraetz és Náaosy Imre letartóztatása. A bizottság a belügyministernek ezt az eljárását, amelyet a nyomozás során tanúsított, vizsgálatai sorába vonta a nyomozás érdekei szempontjából. (Sütő József: Nádosyt gyógykurára küldték először!) Elnök: Sütő képviselő urat kérem, méltóztassék az állandó közbeszólásoktól tartózkodni! Rubinek István előadó: Megállapította, hogy Nádosy beismerő vallomása előtt Nádosyval szemben gyanuokok merültek fel, amelyek igazolni látszottak, hogy ő a bűncselekményről már előzetesen tudott, s hogy vannak gyanuokok Windischgraetz Lajos bűnrészessége mellett is, azonban ezek a gyanuokok pozitív bizonyitéku tényekkel alátámasztva nem voltak. A belügyministernek Nádosyval történt megbeszélése kapcsán lehetősége merült fel annak, hogy a belügyminister ezen gyanuokok során pozitív bizonyítékokhoz fog jutni, amelyeknek alapján a gyanú tényleg annyira alá fog támasztatni tényekkel és pozitív bizonyítékokkal, hogy ennek alapján a rendőri nyomozás munkáját tovább folytatni, tudja. Kétségtelen, hogy a belügyministernek ez az eljárása a nyomozás akkori során indokolt volt. Indokolja ezt maga az eredmény, amely Nádosy beismerő vallomásával járt, és indokolja az eredmény Windischgraetznél is, aki ugyancsak beismerő vallomást tett. Mérlegelés tárgyává tette a bizottság ezzel kapcsolatban tehát ezen nyert előnyökkel, az eredmény előnyeivel kapcsolatban azon hátrányokat is, amelyek Nádosy Imrének a házi őrizetben levő Windischgraetz herceggel folytatandó megbeszéléséből származtak. Az első hátrány az lehetett, hogy nevezettek összebeszélnek a bűncselekményt és a védekezés módját illetőleg. (Reisinger Ferenc: És a nem nevezettek!) Windischgraetz és Nádosy, ha jobban tetszik. Ennek a gyanúnak, feltevésnek és aggálynak azonban semmi alapja nem volt, mert hisz a tetteseknek már megfelelő idejük volt előzőleg erre a beszélgetésre, a védekezés módjának előkészítésére, ugy hogy attól a pár perces beszélgetéstől, amely rendelkezésükre állott s engedélyeztetett számukra, ezt a hátrányt, és ezeknek az aggályoknak bekövetkezését várni egyállalában nem lehetett. (Propper Sándor: Ez perrendszerü volt?) A másik aggály, amely ezzel kapcsolatban felmerülhetett, a bűnjelek esetleges megsemmisítési lehetősége volt. Eltekintve attól, hogy erre egy rövid beszélgetés, amely számukra engedélyeztetett, alkalmatlan volt.! s eltekintve attól, hogy erre ugyancsak megfelelő idejük lehetett a tetteseknek már megelőzőleg is, abból a tényből, hogy maga herceg Windischgraetz már december 31-étől kezdve rendőri őrizet alatt állott, tehát a bűnjelek megsemmisitése ilymódon reá nézve lehetetlenné tétetett és a bűnjelek megsemmisítésének aggálya is eliminálódott. Végül a harmadik perrendszerü aggály volt a beszélgetéssel szemben a szökés esete. A szökés esete a jelen esetben már a jelzett okoknál fogva fenn nem foroghatott, ilymódon tehát egyetlenegy perrendszerü aggály sem foroghatott fenn ezen beszélgetéssel szemben a belügyminister eljárásával kapcsolatban. Ha már
