Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.

Ülésnapok - 1922-513

62 A nemzetgyűlés 513. ülése 1926. zése és kifejezett hozzájárulása is szükséges volt. (Esztergályos János: Felsőbb helyről való beleegyezés és parancs!) Ez nem áll t. képviselő ur, amint azt a későbbiek során tényekkel be tudom bizonyítani. Ez minden alapot nélkülöző inszinuáeió. (Esztergályos János: Benne van a jegyzőkönyvben! Tudatosan félrevezeti a nyilvánosságot. — Mozgás és zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rubinek István előadó: Miként az ugy Windischgraetz, mint Gerő, mint pedig Haits Lajos kihallgatása során tett vallomásokból megállapítható, Haits a maga részéről igen erős aggályokat táplált az ellen, hogy a Térképészeti Intézet ebbe az akcióba ténylegesen is bevonassék. Amidőn azonban Windischgraetz az ő hazafias jelszavaival Haits Lajost némiképen megingatta állásfoglalásában, Haits az ő saját előadása és vallomása szerint az ügyhöz hozzájárulását adta. Ilyen módon a Térképészeti intézetben a munkálatok 1924 júniusa körül, illetőleg mint Windischgraetz vallomásában előadja, 1924 nyarán megkezdődtek; ekkor már Gerőnek bevonásával és Haits Lajosnak, az intézet vezetőjének hozzájárulásával és természetesen felelősségével. Tudott a munkálatokról Kurtz Sándor főtanácsnok is. Amiként Haits Lajos és Windischgraetz Lajos herceg, továbbá Gerő László előadták a birósági előtt tett vallomásukban, Kurtzot körülbelül 1924 őszén avatták bele a dologba. Ö kezdetben szintén aggályoskodott, később azonban belement az ügybe, anélkül azonban, hogy abban kezdetben tevékenyen részt vett volna. E megbeszélésekre és hozzájárulásra vonatkozólag Kurtz Sándor maga a következőket mondja vallomásában (Olvassa): »1924 őszén lehetett, amidőn egy alkalommal Haits Lajos vezértanáesnok, a Térképészeti Intézet akkori vezetője magához kérette és előadta, hogy felsőbb helyről kapott direktiva értelmében az intézet hamis ezerfrankosokat fog gyártani. Megkért még arra, hogy ne érdeklődjem a részletek iránt, hanem legyek meggyőződve, hogy ez az egész akció egy igen komoly hátterű hazafias cél szolgálatában áll. (Esztergályos János: Ki tévedett tudatosan?) Ön, t. képviselő ur. A herceg megbizása alapján a pénzgyártással kapcsolatban Gerő László a pénzhamisítás technikájának tanulmányozása céljából ismételten járt külföldön, tanulmányutakat tett. Németországban is járt, a közelebbi helyeket azonban, hogy hol végezte a tanulmányokat, megállapítani nem lehetett. (Rothenstein Mór: Hogy hogy lehet hamisitani!) A bűnügy egyes részeseinek vallomásaiban szerepel dr. Mészáros Gyulának neve is, (Pikier Emil: Jó cég!) mint aki a bűnügy kezdetleges megbeszéléseiben résztvett, (Propper Sándor: Jó gyakorlata volt a szokolhamisitásból!) Kába Dezső Mészáros személyével kapcsolatban a következőket mondja (Olvassa): »Mészáros Gyula többször járt a hercegnél és folyatott vele tárgyalásokat, amelyekbe azonban őt nem avatták be, mert a tárgyalások zárt ajtók mögött folytak. Hogy ezen megbeszélések mikor voltak, arra nem emlékszik«. Herceg Windischgraetz Lajos Mészáros személyével kapcsolatban annyit ad elő, hogy Mészáros ugyan résztyett az akció elején a megbeszélésekben, de később kikapcsolódott az akcióból. Nádosy Imre Mészáros szerepével kapcsolatban ugyancsak azt mondja, hogy a kezdeti megbeszélési stádiumban résztvett, később azonban azokból kikapcsolódott. Hogy meddig tartottak a megbeszélések és hogy Méévi február hó 25-én, csütörtökön. szaros Gyula mikor kapcsolódott ki a bűnügyből, errevonatkozólag pozitiv adatokat szolgáltatni nem tudtak. (Propper Sándor: Nem akartak!) Lehet. Mészáros személyével kapcsolatban a bizottság csak annyit állapított meg, hogy ő a kezdeti stádiumban résztvett, de hogy az ügygyei később is kapcsolatban volt-e vagy nem, az a történtekből megállapítható nem volt. Ugyancsak felmerült a részesek vallomásában egy Schulze nevű egyén szerepe is. {Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Chaimf) Ez a Schulze nevű egyén állitólag a bűnügy kezdetleges stádiumában, 1924-ben résztvett a megbeszéléseken, sőt a Térképészeti Intézetben bizonyos munkálatokat is teljesített. Az ő személyével kapcsolatban Windischgraetz azt mondja, hogy (Olvassa): »Ez a Schulze egy litván-orosznémet ember, aki különben dolgozott a francia államnyomdában, az orosz államnyomdában és nem egy politikai személy, egy technikus, egy művezető, a németországi szocialista párthoz tartozik«. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nagyon jó! — Propper Sándor: Ez mentség a kormánynak» ugy-el — Malasits Géza: Ha zsidót nem lehet belekeverni, legalább szocialistát kevernek bele! — Urbanics Kálmán: Rába micsoda?) Windischgraetz Schulze személyével kapcsolatban kijelenti, hogy Schulzenak a munkájával nem volt megelégedve, őt végkielégítéssel elbocsátotta és akkor hirtelen eltűnt a fővárosból. Gerő László Schulze-ra vonatkozólag a következőket mondja (Olvassa): »Schulze nevű embert ismerek, őt a herceg mutatta be nekem a megismerkedésünket követő napon és arra kért, adjak neki alkalmat, hogy az intézetben kísérleteket végezhessen. Járt is az intézetbe körülbelül két héten keresztül és ott inkább általános reprodukciókat, technikai kísérleteket végzett, melyek azonban ezzel a frankhamisítással szoros összefüggésben nem állottak. Nem biztam benne. Ebben a hamisításban lényeges része nem volt, mert sem munkáinak, sem tanácsainak hasznát nem vettük. Nekem az volt a benyomásom, hogy csak azért jött az intézetbe, hogy ott szerzett tapasztalatait gyümölcsöztesse. Szerepére visszagondolva, ugy vélem, hogy kém lehetett és meggyőződésein, hogy alighanem ő árulta el a hamisítást. Rövid ittlét után megszökött«. Ilyen vallomások alapján és egyéb rendelkezésre álló adatok szerint a bizottság csak annyit állapithatott meg Schultze személyével kapcsolatban, hogy tényleg résztvett a dologban, (Propper Sándor: Végelbánásban részesítették! — Saly Endre: Talán nyugdíjat is kap! — Halljuk! Halljuk!) de hogy milyen része volt a munkálatokban, erre vonatkozólag pozitiv megállapítást szerezni nem tudott. A gépek eredetére ugyancsak kitért a bizottság és ezzel kapcsolatosan megállapította, hogy azok nagyrészt Németországból, részben Bécsből származnak. Vannak adatok arra vonatkozóan is a bűnügyi iratokban, hogy bizonyos gépek vagy géprészek Angliából származnak. Megállapítható a tényállás szerint, hogy az 1924. év nmnkálatai tulaj donképen hasznavehető papíranyag gyártásának, előállításának munkálataival teltek el. A papíranyaghoz a nyersanyag Gerő vallomása szerint ugyancsak Németországban szereztetett be. Hosszas kísérletezések és megfelelő papir gyártása után végre 1925. év közepe táján sikerült jó, megfelelő papíranyagot találni és ettől kezdve, körülbelül 1925 áprilisának végétől kezdve