Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.

Ülésnapok - 1922-523

4.34 À nemzetgyűlés 523. ülése 192i vásni. Kijelentem, — azért, hogy megkiméljem a t. túloldalt attól, hogy közbeszólásokkal fáradozzék — hogy ezek a lapok, amelyekből olvasni fogok, nem a szélsőséges pártok lapjai, hanem részint a kormány félhivatalosai, részint a haute bourgeoisienak lapjai, részben a középosztály hírmondói. Ezek a lapok: a Journal des Débats, a Le Temps és a jLe Matin. (Felkiáltások jobbfelől: Vázsonyi barátai! Sauerwein! Radikális lapok!) Kérem, önöknek nagyon sok radikális, ami előttem még konzervatív felfogás. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A Journal des Débats »A magyar botrány« cím alatt a következőket irja (Olvassa): »A kés kiesett Bethlen gróf kezeiből. Még az utolsó napokban mindenfelé villogtatta és élesítette, hogy a következő héten a Népszövetség asztalára letegye. »Európai módon« akart beszélni Briand úrral és Sir Chamberlain-nel. De Briand ur semmikép, még »európai módon« sem akart konverzáliii. Ő tehát Clinchant urat megbizta, hogy Bethlen gróftól bizonyos felvilágosításokat kérjen a parlamenti bizottsági többségi és kisebbségi jelentéseknek bizonyos pontjairól. Azon pontok, amelyekre felvilágosiíiások (szükségesek, számosak. Például azt kérdezzük, miért nem találja gróf Bethlen Perényi báró november 27-én írt levelét, amelyben figyelmeztette a hamisítók vállalkozásaira! Legelőször, amidőn kérdés volt e levélről, Bethlen gróf pontatlannak mondotta a közzétett szöveget és egy más szöveggel helyesbítette. De amikor a bizottság a levél bemutatását követelte, azt felelte, hogy elkallódott. Egy másik felderítendő körülmény: Prónay báró értesiti báró Perényit, hogy Nádosy főkapitány az ügyet ismeri: hogy utazhatott el a kormányelnök Genfbe, megbízva Nádosyt, — akiről előre tudta, hogy bűnrészes ez ügyben — hogy figyelemmel kísérje az ügyet!« (Felkiáltások jobbfelől: Dehogy! Be van bizonyítva!) Kérem, én nem azt állítom, hogy nincs bebizonyítva, vagy be van bizonyítva, én csak a külföldi presztízsről olvasok most! (Szomjas Gusztáv: Minket nem érdekel, hogy hogyan írnak!—Zaj a, bal- és szélsőbaloldalon. — Szomjas Gusztáv: Az a kérdés, hogy informálták?) Kérem, t. Szomjas képviselő ur, én nem akartam ezt felolvasni, de most fel fogom olvasni (Zaj.); hogy ezt megteszera, önnek köszönhetik! Csak ügyeskedjék igy tovább! (Tovább olvas): »Rakovszky belügvminister december 25-én, tehát amikor mar a bűntett be volt fejezve, hogy hívhatta meg barátilag magához Windischgraetzet és Nádosyt 1 (Szabóky Jenő: Borzasztó! — Pakots József: Borzasztó is! Borzalmas! Micsoda cinizmus ez, kérem 1! — Drozdy Győző: Jó, hogy Okoliesányit és Pödört nem hivták meg!) Az a Bethlen gróf által nyugaton elterjeseztett mese (fable), hogy ő képezi az egyetlen védgátat Magyarországon a bolsevizmus ellen, groteszk. (Drozdy Győző: Csinálja a bolsevizmus!!) A magyarok nem bolsevisták. Valójában a Bethlen-klikk képviseli Európában egy felfordulásnak a legnagyobb veszélyét.« (Ugy vam! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon. — Derültség és felkiáltások jobbfelől: Ez az! — Zaj. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Igaza van!) Elnök: Csendet kérek,, képviselő urak! Rakovszky István (Tovább olvas): »Semmitől se riad vissza, hogy vádjait és gyűlölködését kielégítse. Ha bizonyos angolok továbbra is megmaradnak amellett, hogy ezeket az urakat, mint gentlemanek-et kezelik, figyelmeztetjük őket, hogy módszerük a locarnói szerződés ??& '. évi március hó 22-én, hétfon. lemével ellenekezik és nem felel meg- a francia nép nézetének.« (Felkiáltások jobbfelől: Tudjuk, nem vagyunk kíváncsiak rá! — Barthos Andor: Trianonnak felel meg! — Farkas István: Mire kíváncsiak maguk! Kijárásra, útlevélre, hamis útlevélre!!) A második lap a Le Temps. (Egy hang jobbfelöl: Na, most jön Sauerwein! — Lendvai István: Nagyon jó újság! — Malasits Géza: Ez is kommunista újság, ugy-e? — Kiss Menyhárt: A francia kormány hivatalos lapja! — Derültség jobbfelől. — Olvassa): »A magyar hamis frankok botnáinya uj meglepetéseket hozott, amelyek esszenciálisán politikai jelleget adnak ennek az ügynek. Az. ami az atmoszférát elmérgesiti, nem annyira maga az a tény, hogy e'gy magyar hereiéig (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Osztrák! — Malasits Géza: Már megint megtagadtak egyet! Azelőtt a keblükre ölelték!) és hogy a közigazgatás és a kormányzat soriából valók; hamisították a francia bank jegyeit, de az, hogy erőlködések történtek a bűntettesek megbüntetésére és az elkövetett bűntény súlyának enyhitésére. Üldözik őket, mert ahogy a tények voltak, lehetetlen volt máskép cselekedni. Bethleni kormánya Franciaország képviselői jogos követeléseinek eleget tett, de sziabad ignorálni, hogy azon pretexus alatt, hogy őrködnek a magyar birói függetlenség" fölött, a birói vizsg akként folyt, hogy annak nem lehetett más eredménye, mint az, hogy fölötte gyanússá lett. (Mozgás jobbfelől.) A parlamenti bizottság sem volt szerencsésebb a bizalom helyreállítása tekintetében. A többség jelentése erőltetve akarja mindenki ártatlanságát bizonyitani és ezáltal oda lyukadt ki, hogy ez nem egyéb, mint egy szívességi szolgálat.« (Zaj jobbfelől.) T. túloldal, én átlátok az önök taktikáján! Egy órát szabad beszélni ós önök belém alkarjaik folytam a szót! (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. eltnök ur! Vagy méltóztassék részemre rneghosszabbitaini a beszéd idejét, vagy méltóztassék rendet csinálni. Mégsem járja, hogy itt is ki akarják az embert játszani! (Ugy van! Ugy van! a hal- és a szélsőbtiloldalon.) — Zaj jobbfelől.) Én nem vagyok képes önöket túlkiabálni! Ezzel is leplezni aklarják ezt a bűntényt, az időt át akarják kiabálni! (Zaj jobbfelől.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Szabóky Jenő: Az elvtársai ne dirigáljanak! — Malasits Géza: Parancsoljon odahaza a cselédeinek, ne nekünk!) Rakovszky István: Kérem, legyenek egés.zten nyugodtak, én majd fel fogom olvasni a francia közvélemény megnyilatkozását a t. többség felől és a szocialisták felől is. (Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Tovább olvas): »Szemben ezzel a kisebbségi vélemény, preciz tényekre alapitva, szomorú egy kormányra nézve, amely tudva 1922 végétől kezdve hagyta a dolgokat folyni és állásaiban meghagyott a rendőrség által elkövetett hibák dacára egy alanyira kompromittált embert, mint amilyen Nádosy főkapitány volt. Ma gróf f Károlyi beavatkozik egy rettenetes váíddal gróf Teleki volt ministereliiok és gróf Bethlen unokatestvére ellen.« Elmondja itt, hogy miként hozta össze Windisehgraetz-cel Gerőt, majd igy folytatja (Olvassa): »Ha ez bebizonyosodik, akkor nagyon nehezen lehet továbbra is tagadni a magyar kormány felelősségét, Hatván a tettek láncolatát és ^ezáltal a felelősségi láncolatát is.« (Drozdy Győző: Teleki még mindig szabadon jár! — Zaj.) Ha nem csalódom, lesz majd itt a többségi párt magatartásáról és a szocialisták maga-