Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.
Ülésnapok - 1922-522
424 A nemzetgyűlés 522. ülése 1926. érteni ezeket a nehéz időket, hogy itt cselekedni kell, és merem állítani, hogy igen t. képviselőtársam beszél, de nem tud cselekedni. (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Én nem cselekedhetem mint pénaügy minister! — Zaj. — Erdélyi Aladár: Jobb is, hogy nem cselekszel, mert akkor baj volna! — Folytonos zaj. — BajcsyZsilinszky Endre: Egy képviselő nem cselekedhetik a pénziig'yminister helyett! A magam munkájában cselekszem. Mint képviselő teljesitem a kötelességemet!) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne kíözbeszóliásokat méltóztassék cselefkedni. (Zaj. — Derültség. — Bajcsy-Zsilinszky Endre közbeszól.) Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Bud János pénzügyminister : Azt hiszem, azt méltóztatott mondatai, hogy a bankok szolgálatában állok. (Bajcsy-Zsilinszky Endret Ezt nem mondtam. Azt mondtam, hogy r gyenge a bankok'kal szemben!) Bocsánatot kérek, vegye kezébe az igen t. képviselő ur a statisztikai adatokat, hogy mikor pónzü'gyminister voltam, 60% mellett adták a hitelt és hol ail ma a kamatláb? Azért, mert nem jöttem mibdig a nyilvánosság elé, azt hiszi hogy a háttérben nem érvényesitettem minden irányban befolyásomat ennek a kérdésnek a megoldására; azt hiszi, hogy nem használtam fel minden eszközt arra, hogy a hiteléletnek ezek az anomáliái megszűnjenek? Hát azt hiszi, igen t. képviselőtársam, hogy csak az az eredmény, amit folytonosa?! hirdetnek? (Ugy van! jobb felől.) Azt is méltóztatott szóvá tenni, hogy bennem nincs szociális érzék. Kérdem, t. képviselőtársamat és az egész Házat nyiltan és őszintén, hogy nem valósitottam-e meg mindent, — természetesen azon határok] között, ameddig meg tudtam valósitani — amivel bebizonyitottam szociálpolitikai gondolkozásomat? Kérem t. képviselőtársamat, menjen végig* pénzügyi politikámon — én megengedem ezt a tanulmányt — és nézze meg, hogy a kisemberek érdekeit szolgáló szövetkezetek ügyében ki tett annyit, mint ék? (Ugy van! jobbfelöl.) Tessék a tényeket figyelembe venni és tessék a tényekből kiindulva kritizálni, ha már a kritika jogával akar élni. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Azt méltóztatott mondani, hogy semmit sem tettem a mezőgazdaság és a kisipar érdekében. Maga a t. képviselőtársam sem hiszi ezt. A megfelelő szövetkezeteket megerősítettem s sok egyéb formában is segítségére jöttem a kisebb exisztenciáknak. Hogy nem teljes az eredmény, az magyarázatát leli a viszonyokban. Minden kérdést nem lehet egyszerre megoldani. Bocsánatot kérek, egy év alatt három költségvetést elkésziteni, három költségvetést letárgyalni és képviselni s emellett a problémák tömegével szembenállani: ez végeredményben mégis csak igénybe veszi kissé egy ember erejét. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Méltóztatott igen tisztelt képviselőtársamnak az adóigazgatásról is beszélni. Hát a képviselő ur talán álomvilágban él? Nem veszi észre, hogy az egész adóigazgatás teljes reform alatt áll? (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Gyönyörű reform alatt áll! ... A zsellér fizeti az adót! — Zaj.) Elnök (Csenget): Csendet kérek! Bud János pénzügymiiiister: Amikor ilyen nehéz időket él az ország és az esész állami és társadalmi élet reorganizációja következett be, azt mondom: mindig büszkék lehetünk H7okra az eredményekre, amelyeket elértünk. (BajcsyZsiJ'nszkv Endre közbeszól.) Elnök: Zsilinszky képviselő urat utoljára évi március hó 20-án, szombaton. figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni! Bud János »énzügyminister: A magyar szanálásról megjelent egy hatalmas francia munka, minden könyvkirakatban meg lehet találni. Ezt még a külföld is elismeri, csak épen a képviselő ur nem. (Zaj.) Méltóztatott foglalkozni azzal is, hogy az adópolitikát sem tartja helyesnek és különösen a jövedelemadót kifogásolta. Azt is mondotta, hogy nem kérdeztem meg az érdekeltségeket. Bocsánatot kérek, én az érdekeltségekkel szoktam érintkezni, de nem szoktam egyoldalúan dönteni. (Bajcsy-Zsilinszky Endre: A földadót is az érdekeltségekkel tárgyalta meg a minister ur?) Ezekben a kérdésekben soha sem szoktam szubjektív lenni. (Bajcsy-Zsilinszky Endre közbeszól.) Elnök: Zsilinszky képviselő urat utoljára figyelmeztetem, hogy méltóztassék csendben lenni (Fábián Béla: Az előbb már utoljára figyelmeztette!), különben kénytelen leszek a a képvi selő r urat rendreutasitani. Bud János pénzügyminister: Itt még panasz hangzott el, hogy az érdekeltségeket mellőztük a kérdések megoldásánál. Az egész vonalon folytonosan ezt az érvet hangoztatták a kormányok ellen. Én igenis meghallgatom az érdekeltségeket és méltóztassék szemrehányást tenni akkor, ha igen t. képviselőtársam meg tudja állapítani, hogy én egyoldalulag foglaltam állást bármely érdekeltségre vonatkozólag. Én hiszem és merem állítani, hogy igen t. képviselőtársam ezt nem fogja tudni bebizonyítani. (Zaj.) Méltóztatott megint a földadó felemelésének kérdésével foglalkozni. Én egész határozottan megmondtam, — méltóztatik tudni — hogy a korona nem azon a színvonalon stabilizálódott, amint annakidején gondoltuk, hanem tizenhétezer helyett tizennégyeizerötszázon. Mikor átmentünk a papirkoíonára, a Népszövetség kimondotta,, hogy ehhez hozzájárul, de ezen az alapon a bevételeknek csökkenniük nem szabad. Mivel a többi adónemeknél maga az élet oldotta meg a kérdést, a földadónál a kérdés máskép nem volt megoldható, amint történt. Én nem emeltem egy fillér adót sem, csak megtartottam az eddigi szinvonalat, mert azt meg kellett tartanom. Kérem igen t. képviselőtársamat, legyen annyira tárgyilagos, hogy vegye figyelembe a tényekét, és itassák a tények szemüvegén átnézni a dolgokat. Bizonyára más volna a véleménye, ha résztvett volna azokban a tárgyalásókban, amelyekben én több, mint egy éven át résztvettem, a mezőgazdasági hosszúlejáratú hitel megoldása céljából. Ezt mindig érdememnek fogom tartani s ezt sem ön, sem más nem vitathatja el tőlem. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Érdememnek tartom azt is, hogy olyan piacokon oldottam meg ezt a kérdést, ahol nem ismierték azelőtt a zálogleveleket. Pedig hol A r olnánk, ha ezt meg nem oldottuk volna? Megoldottam a városok kölcsönügyét; ma ott állok, hogy valószínűleg meg tudom oldani a középipar s a községek hitelügyét Azt mondom tehát, hogy a képviselő ur kritikája lehetett szubjektív, de abszolúte nem volt objektív. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a pénzügyminister urnák Zsilinszky képviselő t ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a kép-
