Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.
Ülésnapok - 1922-522
À nemzetgyűlés 522. ülése 1926. é fog találni, (Zaj jobbfelöl.) sőt nem is kell • odáig- elmenni. Abban az esetben, ha a belügyminister nr az államrendőrség főkapitányi hivatalában utána fog- nézni, akkor ott szintén fog' neveket találni, amelyek; ismeretesek például Landau meglápiszozása ügyéből is. Ez a kitermelése a bűncselekménynek, s ezért valaki felelősséggel tartozik. Nem azért, mert van egy bűncselekmény, hanem azért, mert annak a bűncselekménynek atmoszférája meglehetett, azért, mert annak t a bűncselekménynek atmoszférája megvolt, azért, mert ebben az országban, sajnos» nem az volt a helyzet, hogy az erény üldözte a bűnt, hanem az volt a helyzet, hogy a bűn üldözte az erényt. (Zaj. — Elnök csenget.) Talán méltóztatott már a belügyminister urnák tudomást szerezni arról, hogy ugyanaz a férfin, akiről a belügyminister ur még most is azt mondja, hogy nem volt kinevezve, — annak a népnek azonban mindegy, hogy valaki ki van-e nevezve, vagy kinevezés nélkül kap fizetést és teljesít közhivatali szolgálatot — még ma is a gödöllői főszolgabírói hivatal bain van alkalmazásban, (Rakovszky Iván belügyminister: Nincs!) sőt veri ott az embereket. A vallatásoknál jelen van, ő maga végzi a vallatásokat. (Rakovszky Iván belügyminister: 5-ike óta nincs ott! Amióta visszajött Pestről, nincs!) Azt hiszem, hogy december 8-áról kelt az a jegyzőkönyv, amelyben egy isaszegi borbély és egy másik ember arról panaszkodik, hogy (Rakovszky Iván belügyminister: Ez december!) a gödöllői főszolgabírói hivatalban Endre főszolgabíró jelenlétében milyen rúgásokat kaptak. (Rakovszky Iván belügyminister: Azt r mondiom, hogy március 5-ike óta nincs ott!) Én március 8-áról mondom ezt. (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Decembert mondott!) Nekem az a véleményem s ez kell, hogy legyen a véleménye minden egyes embernek: nem a bűnökért, amelyek napvilágra kerülnek, hanem azért az atmoszféráért, amely módot nyújtott arra, hogy abban az atmoszférában a bűnök kicsirázzanak, felelős a kormány, felelős azért, mert a legmagasabb állami hivatalokban tartott és tart sokszor a jobb meggyőződése ellenére s a ministerek jobb meggyőződése ellenére oly magasrangu kormányhivatalnokokat, akiknek a bűnözőkkel való, legalábbis együttérzése a kormány tagjai előtt sem kétséges. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Fábián Béla: T. Nemzetgyűlés! Beszédidőm lejárt. Mindazt, amit ezzel az üggyel kapcsolatosan akartam mondani, el fogom mondani a költségvetéssel kapcsolatban (Helyeslés jobbfelől.) azért, mert meg vagyok róla győződve, hogy ezek, ha a kormány tagjai és az egységespárt tagjai komolyan érzik annak szükségességét, hogy a jövő bűnök atmoszférája kiirtassék, hozzá fognak járulni ahhoz ; hogy ebben az országban továbbra hasonló bűncselekmények elkövethetők ne legyenek. A kisebbségi véleményt fogadom el. (Helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Rubinek István kép-viselő ur, mint a mentelmi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Rnbinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém beterjeszteni a mentelmi bizottság jelentését őrgróf Pallavicini Györgynemzetgyűlési képviselő kétrendbeli mentelmi ügyében. Tisztelettel kérem, méltóztassék a n március hó 20-án, szombaton. 4l5 jelentést kinyomatni, szétosztatni és napirendre tüzelni. Elnök: A jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és napirendre tűzésük; iránt annakidején fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Most pedig megteszem előterjesztésemet legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket hétfőn, f. hó 22-én délelőtt 11 órakor tartsuk, és annak napirendjére tűzessék ki a frankhamisitási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött palamenti bizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ká a határozatot. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Az első interpelláló Bajcsy-Zsilinszky Endre^ képviselő ur. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét felolvasni sziveskedjék. Csik József jegyző' (Olvassa): »Interpelláció a t. pénzügyminister úrhoz. A magyar nemzeti közvélemény a legnagyobb nyugtalansággal nézi a Központi Anyagbeszerző Hivatal tervét. Ugy tárgyi, mint személyi okokból. Tárgyi szempontból azért, mert minden anyagbeszerzési koncentrációban a bank-kapitalizmus, a bankipar és nagykeresikedelieni ujabb favorizálását látja az önálló keresztény közép- és kisipar, valamint a szövetkezetek és a keresztény kereskedelem rovására. r Személyi szempontból azért, mert egyre konkrétebb formában tartja magát a hír, hogy az, uj intézmény élére báró Szterényi József kerülne óriási fizetéssel s mellé az ügyvezetésben Ladányi ministeri tanácsos. A keresztény közvélemény nyugtalanságát még fokozza az a hir, hogy eme, már állítólag Genfben is bemutatott terv szerint, melyet egyébként Szterékiyi és Ladányi szerkesztettek volna, az uj intézmény elnökét nem a kormányzó nevezné ki, hanem a ministertanáos. Hajlandó-e a t. pénzügyminister ur megnyugtatni a keresztény közvéleményt: 1. arravonatkozó]ag, hogy ezt a gazdasági életünk egészséges fejlődését károsan befolyásoló tervet elejti;, 2. vagy legalább afelől, hogy nem fogja ezt az uj intézményt a bank-kapitalizmus szolgálatába állítani és gondoskodni fog a központi anyagbeszerzés körül a keresztény ipar, kereskedelem és szövetkezetek érdekeinek intézményes védelméről? 3. Hajlandó-e megnyugtatni a keresztény közvéleményt afelől is, hogy báró Szterényi József nem kerül a hivatal élére ellenkezőleg az ügyvezetés a kormánypárt tiszta keresztény összetételének megfelelően, meggyőződéses és független keresztény magyar egyéniségekből fog összeállittatni; 4. végül afelől, hogy az uj intézmény elnökét, ha már elkerülhetetlen volna a megvalósítása, a magyar alkotmány szellemének és törvényeinek megfelelően nem a kormány, hanem a kormányzó ur fogja kinevezni? Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Bajcsy-Zsilinszky Endre: T. Nemzetgyűlés! A keresztény magyar közgazdasági életet hónapok óta, mondhatnám, félesztendeje egy uj sárkány fenyegeti. A sárkány hangjában egyesek báró Petrichevieh-Horváth Emil ur, mások pedig báró Szterényi József ur hangját vélik felfedezni.
