Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.

Ülésnapok - 1922-512

A nemzetgyűlés 512. ülése 1926. évi február hó 24-én, szerdán. mindegy! Ha kevesen vannak, csengetnek, bejönnek!) A nemzetgyűlés a Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 904. számú jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene, Pintér János budapesti lakos feljelentésére büntető eljárás tétetett folyamatba, mivel a »Népszava« című politikai napilap 1924. évi szeptember hó 2-iki számában a »Nyomorúság láncszedői« felirat alatt megjelent cikk tartalma az 1914. évi XLI. te. í. §-ába ütköző és a 3. § 1. pontja szerint minősülő rágalmazás vétségét látszik feltüntetni. A nyomozás során a cikk szerzőjét Vanczák János nemzetgyűlési képviselő, felelős szerkesztő felhivás dacára sem nevezte meg, azonban közölte a nyomozó hatóságokkal azt, hogy a cikkre vonatkozó adatokat Bakó Károly alagi lakos szolgáltatta, aki azt a Népszava szerkesztőségéhez küldött s a vonatkozó lapban közzétett nyilatkozatában maga is elismeri. A bizottság megállapitotta, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett nemzetgyűlési képviselő személye között vitás, zaklatás esetét látja fenforogni, tehát javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben ne függessze fel. (Rothenstein Mór: Nem tévedés ez?) Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát, mely szerint Vanczák János képviselő ur mentelmi joga ez ügyben ne függesztessék fel, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, tehát Vanczák János képviselő mentelmi jogát ez ügyben nem függesztette fel. Következik Lendvai István képviselő ur mentelmi ügye a mentelmi bizottság 978. számú jelentése alapján. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A győri kir. főügyészség Lendvai István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a győri kir. törvényszék megkeresése szerint ellene Magyar óvárott 1923. évi december 10-én az ottani képviselőválasztás alkalmával a Feketesas-szálloda előtt az utcán tartózkodó közönség előtt nyilvánosan tett kijelentései miatt büntető eljárást indított. Kijelentései a következők voltak: »A kormány hazaáruló, bitang«, továbbá ugyanezen a napon a Központi kávéházban az ott tartózkodó közönség előtt: »A ministereliiök egy csirkefogó és mindenki csirkefogó, aki a ministerelnök elveit vallja.« Ezzel a becsületvédő törvény 2. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő, 8. %-&, szerint felhatalmazásra hivatalból üldözendő becsületsértés vétségét követte el. A bizottság megállapitotta, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Kétezer korona pénzbüntetés! — Malasits Géza: Az Ítéletet három évre felfüggesztik! Az egységespárt kedvence!) Zaklatás esete nem forog fenn, ennélfogja javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Lendvai István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben függessze fel. (Saly Endre: Úgysem Ítélik el, olyan mindegy! — Zaj. — Propper Sándor: Azóta összebarátkozott a kormánnyal Lendvai ur!) Elnök: Kivan valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e ebben az ügyben a mentelmi bizottság azon javaslatát, melyben Lendvai István képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kéri, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat akik a mentelmi bizottság jelentését elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség! A Ház a mentelmi bizottság jelentését elfogadta. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom! Következik a mentelmi bizottság 914. számú jelentése alapján Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó! Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A budapesti királyi főügyészség 4682/1925. számú átiratában a budapesti királyi büntetőtörvényszék megkeresése alapján Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A tényállás szerint a Budapesten, a Világosság Bt. nyomdában megjelenő Népszava címü^ politikai napilap 1924. évi november 1. napján, továbbá a november 4-én, november 5-én és november 7-én kiadott számaiban »A gyilkosok munkája és mosd at á sa« felirat alatt cikket tett közé, amelyet az ügyészség kifogásolt. A mentelmi bizottság az ügyet vizsgálat alá véve, megállapitotta, hogy az inkriminált cikkeket Fényes László irta, aki azonban a cikk szerzőségét később nem vállalta el, hanem kérte, hogy a cikk szerzője a törvényes utou, a lap felelős szerkesztője révén, állapittassék meg. Mivel a lap felelős szerkesztője a cikk szerzőjét megjelölni hajlandó nem volt, a felelősség a sajtótörvény értelmében őt terheli. A cikkeknek különösen a következő kitételei inkriminál tatnak: »A m. kir. csendőrség felügyelőjének ügyésze K. 72/1921. számú határozatát, amelyben hét» helyesebben kilenc, mártírhalált halt áldozat gyilkosait mosdatja meg« stb., továbbá »hiszen elképzelhetetlennek tűnik fel előttem, hogy olyan ügyész még a katonaságnál is a helyén maradhasson, aki tudva ugy hazudik hivatalosan, hogy az előbb mondottra már nem emlékszik«, »a többi ellentmondás és liazudozás már nem érdekel Vitriol Ádám eseténél; aki a fenti tényállás után azt állitja, hogy Vitriol Ádám halálának öngyilkosság is lehet az oka, az vagy őrült, vagy gonosztevő, mert eltakarja az igazságszolgáltatás útjából a gyilkosok nyomait«. Ettől eltekintve, a cikkek egész tartalma is kifogás tárgyává tétetett. Mivel ezek az ismertetett ténykörülmények a rágalmazás tényálladékának ismérveit ki-