Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.
Ülésnapok - 1922-516
A nemzetgyűlés 516. ülése 1926. évi március hó 1-én, hétfőn, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. f árgyai : Elnöki előtérjesztósolí. — A írankhamisitási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság jeleatósónek tárgyalása. Felszólaltak: Farkas István, Őrffy Imre, Pikier Emil. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Rakouszky Iván, Pesihy Pál. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 35 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovics György ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Csik József jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Forgács Miklós jegyző ur. Bemutatom Somogy vármegye közönségének feliratát a hadviselt és hadirokkant tisztviselők érdekeinek megvédése tárgyában. A felirat a házszabályok 226. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatiki a kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik a írankhamisitási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság jelentésének (írom. 1028) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik 1 ? Petrovics György jegyző: Farkas István. Farkas István: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A frankhamisítás botránya immár két és fél hónapja foglalkoztatja nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európának közvéleményét. Ez a nagy világbotrány, ez a nagy gazság bűne a'kormánynak, bűne annak a kormányzati rendszernek, amely lehetővé tette, hogy ilyen eset előforduljon. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A kormány kezdettől fogva a titkolódzás álláspontjára helyezkedett, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) alkalmazta önmagára azt, hogy »Akinek vaj van a fején, az ne menjen a napra!« (Ellenmondások jobb felől. — Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Vagy legalább is ne menjen vadászni! — Mozgás jobb felől. — Kabók Lajos: És Genfbe ne menjen!) A kormánypártnak és a kormánynak a felfogása az, hogy a szavazás nyilt legyen, mert itt lehet a terrort alkalmazni, a kormányzati politika tényei pedig maradjanak titokban, mert igy a gazságokat el lehet tussolni. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Mozgás jobbfelől. — Pikier Emil: Ez aztán magyar beszéd!) Láttuk, hogy a kormány már a frankügy fölmerülésénél arra az álláspontra helyezkedett, hogy először nem akart belemenni a vizsNAPLÓ. XL. gálóbizottság kiküldésébe, azután pedig kikötötte, hogy ennek a vizsgálóbizottságnak tárgyalása titkos legyen. Bűnösöket kerestek; ha valami kikerült a bizottság tárgyalásairól, bűnbakot kerestek s mindig arra a kis vicinális vágányra akarták elvezetni az egész ügyet, amelyen haladnak, mert hiszen az egész kormányzati politika, amelyet a kormány folytat, nem más, mint egy nagyon kicsi kaliberű vicinális politika. En mindenekelőtt azt akarom megállapítani, hogy a kormány az egész frankügy kipattanása óta, uev a bűnügyi eljárás során, a hatósági, rendőrségi eljárás során, mint az ügyészségi eljárás során, titkolódzott és ezt a bűncselekményt el aikarta tussolni, mint ahogy eltussolta eddig 1 is mindazokat a bűncselekményeket, amelyek kapcsolatosak azokkal a titkos szervezetekkel^ amelyeket a kormány, nevezetesen elsősorban Bethlen István és gróf Teleki Pál hivtaik életre. (Ellenmondások a jobboldalon.) Korlátozta a többségi párt a bizottság eljárását azzal, hogy az indítványokat elvetette és a bizottságot szűk körre szoritotta. Bár titkosnak jelezték és tartották a tárgyalásokat, de ennek a vizsgálóbizottságnak többségi tagjai arra az álláspontra helyezkedtek, hogyha már muszáj valamit csinálni, akkor minél kevesebbet, mert hiszen,, ismétlem, azok az urak, akik ilyen politikát folytatnak, természetszerűleg félnek a nyilvánosság-tói. Ennek az ügynek tárgyalásánál nemcsak a két jelentésben lefektetett tényeket kell kutatni, hanem kutatni kell azt az atmoszférát is, kutatni keli azt az egész politikai berendezkedést is, amely ma megvan, amely egyáltalában; lehetővé teszi azit, hogy ilyen esetek előfordulhassanak és hogy a megtorlásnak olyan módszere alkalmazást nyerjen, mint amilyen módszer alkalmazást nyert itt is és az előző bűncselekményeknél is. Egy hipothézisen épül fel 1919 óta az egész kormányzás, azon a hipothézisen, hogy itt ellenforradalom van, hogy itt forradalmi állapotok vannak és hogy ezek a forradalmi állapotok szükségessé teszik a terrorcsanatoik fentartását. Meg kivánom állapítani hogy amenynyiben forradalmi állapot van, ezt a kormány és a kormányzat tartja fenn azokkal a szervekkel, amelyeket annak idején életrehivott, amelyeket fentart, amelyektől szabadulni nem tud s amely szervezetek itt mindig puccsokat terveznek, puccsokat csinálnak és ezekkel a 20
