Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-498
70 A nemzetgyűlés 498. ülése 1926. bián Béla: Idehozzuk, ha sokat beszél!) Fábián képviselő urat rendreutasítom! Méltóztassék a szónokot csendben meghallgatni! Farkas István: Ezek az állapotok fokozódtak azzal, hogy a társadalmi egyesületek egy külön szövetséget alkottak és annak idején Albrecht főherceget választották kormányzóelnökül. (Propper Sándor: Te leszel az eljövendő! — Barla-Szabó József: Joguk vo.lt hozzá! Azt választottak, akit akartak!) Tessék várni, nem olyan egyszerű a kérdés, mindjárt ki fog tudódni! Ennek az urnák mondották, hogy: »Te leszel az eljövendő«. (Propper Sándor: Ott volt a kormány tagja!) Ezeknek a társadalmi egyesületeknek közgyűlésén jelen volt Vass József népjóléti minister, az ő kijelentése iszerint: a kormányzó ur megbízásából. (Horváth Zoltán: Hallatlan!) Ott volt gróf Klebelisberg Kumó vallás- és közoktatásügyi minister, (Propper Sándor: Nem lehessen tudni mi lesz, azért volt ott!) aki este a lakomán kijelentette, hogy az, hogy ezeknek a társadalmi egyesületeknek élére Albrecht főherceg került, azt jelenti, hogy a jobboldali erők összefogtak, tömörültek és akcióképesek. (Pikler Emil: Nahát! — Gr Hoyos Miksa: Régi mese, ujabbat! Uj simlit kérünk! — Melezer László; Ez a film már el van romolva! — Gr. Hoyos Miksa: Uj simlit kérünk! — Baross János: Az aradi vértanuk megfordulhatnak a sírjukban!) Ennek a szövetségnek politikai koncepciója az volt, hogy puccs utján Albrechtet kiáltják ki királlyá. Ennek az Albrecht-féle királysági mozgalomnak szálai kétségtelenül elnyúlnak idegen államokba is. Az Ulain-féle puccs Magyarországgal volt kapcsolatos, ez a legutóbbi, Albrecht-féle puccs pedig (Felkiáltások jobbfelől: Nem volt semmiféle puccs!) bizonyos vonatkozásban kapcsolatos volt Németországgal. Ezt a részét én nem akarom kutatni, Németország a maga demokráciájával ellene fog szegülni annak, hogy ott ilyen puccsok érvényesüljenek, meg fogja tudni azokat akadályozni. Magyarországon kell ennek a belpolitikai részét és azt a felelősséget tisztázni, amely itt a kormányt terheli. Nyilvánvaló, hogy a frankhamisítással kapcsolatosan azok a társadalmi egyesületek — amelyeknek ismertetésére különben rá fogok térni, érdekelve vannak — nyilvánvaló, hogy benne vannak, nyilvánvaló, hogy ennek az esetnek az a háttér van a háta mögött, amely itt eddig puccsokkal kísérletezett és puccsokkal akarta némelykor még a Bethlen-kormányt is eltávolítani, és ez dédelgette, termelte ki a Bethlen-féle kormányzati rendszert. (Derültség jobbfelől. — Gr. Bethlen István ministerelnök: Na! Zavaros az előadása!) Amikor Hegymegi-Kiss Pál képviselőtársunk szóvátette itt, hogy a társadalmi egyesületek közgyűlése Albrechtet megválasztotta elnökül, akkor ezt a ministerelnök ur egyszerűen lappáliának nevezte, azt mondta, hogy nem kell ezzel törődni, ezt a sajtó fújja fel és aki nem izgul az eseményeken, az nem tulajdonit ennek fontosságot. A tény azonban az, hogy ez a probléma állandóan itt van; a tény az, hogy ezek a puccslehetőségek ezekben a szervezetekben az állam támogatásán keresztül megvannak, mert hiszen maga a frankhamisítás is csak azért történt, hogy a puccsot keresztülvigyék. Ebben a puccsban a kormány teljesen érdekelve van a maga politikájával, szellemével, elnézésével, (Pakots József: És a szolidaritásával!) de érdekelve vannak különböző állami intézmények is. (B. Podmaniczky Endre: Ugyan! Maga sem hiszi el! — Gr. ' évi január hó 29-én, pénteken. Bethlen István ministerelnök: Párisi lapból olvasta !) December 21-én kapott értesítést a magyar kormány arról, hogy Hágában lefogták Jankó vichékat; ha tehát előbb nem tudott volna róla a kormány, december 21-én tudott róla; Nádosy országos főkapitány azonban január 3-ig hivatalában maradt, Rakovszky belügyministerrel együtt tárgyalt. Rakovszky Iván belügyminis ter és Nádosy Imre tehát, a magyar rendőrségnek, a nyomozó hatóságoknak főnökei, ez a két főnök ur, a legfőbb két rendőr előkészítették szépen a maguk útját, ami megnyilatkozott a nyomozás különböző stádiumaiban. Ki lehet mutatni azt is, hogy Nádosy és Rakovszky együtt eszelték ki az egész eljárást. (Zaj és élénk ellenmondások a jobboldalon és a középen. — Gr. Bethlen István ministerelnök: Ugyan kérem!) Ezen a csapáson indultak el a nyomozó hatóságok és az igazság elkenése a főcél, (Élénk r ellenmondások a jobboldalon. — Zsirkay János Hoffmann meséi!) tehát a belügyi kormányzat teljesen kompromittálva van ebben a kérdésben. (Ellenmondások jobbfelől.) Hogyan lehetséges, ministerelnök ur, hogy az ön kormánya alatt egy főkapitány, aki részese egy esztendeje ennek a dolognak, a helyén van és hogyan tűrhette azt, ministerelnök ur, hogy a helyén üljön, ha pedig tűrte, ép olyan felelős, mint Nádosy, sőt még felelősebb, mert elsősorban ön felelős a kormány politikájáért. (B. Podmaniczky Endre: Ez a sláger! Hogyan lehet ilyet beszélni! Ki van adva a parancs, hogy ilyeneket kell mondania! — Zaj. — Elnök csenget.) Mármost ott van a külügyministerium, amely szintén teljesen kompromittálva van. A külügyiministerium kiállította a kurir-igazolvátnyt. A külügyministerium — bár megmondották neki, hogy hainisbankókról van szó — lepecsételte a csomagot. Természetes is. hogy a külügyministerium ilyen közel állott a frankhamisitáshoz, ha a hamisbankókat meg sem nézte, (Zsirkay János: A gyakorlatból beszél, Kun Béláék idejéből!) hanem egyszerűen lepecsételte a hamisfrankokat és kiállította a kurír-igazolványt. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Farkas István: De ott van a Térképészeti Intézet is, ahol készítették a hamis ezerfrankosokat. Ott egyszerű munkásokat kineveztek főhadnagyokká, századosokká, feleskették és dolgoztatták őket a Térképészeti Intézetben. (Zaj a jobboldalon.) Igenis, kineveztek ipari munkást főhadnaggyá, aki azután, mint munkás, alkalmazásban volt a Térképészeti Intézetben katonai fegyelem alatt. (Felkiáltások a jobboldalon: Hallatlan! Hallatlan! Hogy lehet ilyet mondani!) Hallatlan vagy nem hallatlan, hallatlan disznóság az, hogy a kormány tűri ezt a becstelenséget. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Rendre! Rendre!) Elnök: Csendet kérek! A _ képviselő urat ezért az inpparlamentáris kifejezéséért kénytelen vagyok rendreutasítani. (Kuna P. András közbeszól. — Malasits Géza: Nem iratkoznék be talán a bankóhamisitók szaksizervezetébe. — Zaj.) Csendet kérek! Farkas István: Ott van a postatakarékpénztár Baross Gáborral, a hitelfolyósítással, tehát nem hiányzik egy intézmény sem. Van hozzá rendőr, aki ellenőrzi, hogy a frankhamisitás ki ne tudódjék, van hozzá külügyministerium, amely pénzt ad reá, tehát az állam szervei benne vannak. Ki felelős ezért? És végül jön a püspök, a pap, Zadravetz, aki esküt
