Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-497
À nemzetgyűlés 497. ülése 1926. nép érdekében akar cselekedni, nem lehet a magyar-francia szerződés helyett ezt a törvényjavaslatot kitűzni tárgyalásra. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez is bizonyitja, hogy a kormány nem akarja a nép érdekét szolgálni és valósággal gúnyt üz az ország lakosságának nyomorúságából ! (ügy van ! a szélsőbaloldalon. — Zaj és ellenmondások jobbfelől.) Ha nem igy volna, akkor néhány órát szentelne a holnapi napon a házhaszonrészesedési törvényjavaslat letárgyalására és akkor abba a helyzetbe jutna, hogy az indemnitás tárgyalása következhetnék. (Temesváry Imre : Hol a garancia 1 — Fábián Béla : Mi adjuk ! — Temesváry Imre : Arra nem lehet adni semmit ! — Fábián Béla : Ugyan ! Az urak nem mondhatják el ezt az ellenzékről, mi mindig megtartottuk szavunkat! «— Zaj a szélsőbaloldalon) Fel sem lehet tételezni az ellenzékről, hogy ilyen törvényjavaslatot, mint ez, amely a kincstári házhaszonrészesedés megszüntetéséről szól, megakadályozzon. Az ellenzék elő akarja segiteni, hogy ez mielőbb törvényerőre emelkedjék, hogy az ország lakossága megszabaduljon egy gondtól, egy tehertől és február 1-én kevesebb házbért fizessen. Ha a t. túloldal és a kormány nem járul hozzá, hogy a napirend ilyen célból állapittassék meg, akkor azt kell gondolnom, hogy az erdőben vagyunk (Zaj és ellenmondások jobbfelől.) és revolvert szegeznek nekünk s feltételeket szabnak elénk. (Zaj.) Tényleg nem tudok egyebet gondolni, mert nincs semmi komoly alapja, semmi komoly indoka annak, hogy az indemnitási törvényjavaslat első napirendi pontként kitüzessék. Tisztelettel csatlakozom Fábián Béla képviselő ur napirendi indítványához. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Graeffl Jenő! Graeffi Jenő: T. Nemzetgyűlés! A minister ur őexcellenciája olyan tárgyilagosan mondotta el az okokat és Urbanics Kálmán t. képviselőtársam olyan nyomós érvekkel támasztotta azokat alá, hogy azt tartom, felesleges minden szó. Egyszerűen kijelentem tehát, hogy az elnöki napirendet fogadom el. (Helyeslés jobbfelől. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólani. Bud János pénzügyminister: T. Ház! A felhozott vádakat visszautasítom. A helyzet az volt, hogy igenis, kedden beterjesztettem az indemnitási javaslatot és az volt a véleményem, hogy a bizottság még a keddi ülés folyamán beterjesztheti az erről szóló jelentését, úgyhogy a javaslatot szerdán már tárgyalni is lehet. (Pikler Emil: Miért hozta akkor ide a francia javaslatot!) A pénzügyi bizottság tárgyalása azonban közel három óráig tartott, úgyhogy a nemzetgyűlés 12 óra után, amikor az ülés már véget ért, már nem volt abban a helyzetben, hogy a következő napra tűzethesse a javaslat tárgyalását. Ez indokolta meg, hogy az indemnitás helyett a francia kereskedelmi szerződést vettük elő. Ha a javaslat a pénzügyi bizottságon kellő időben ment volna keresztül, akkor talán ki lehetett volna tűzni. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Propper képviselő ur már elmondta a beszédét, méltóztassék most csendben maradni. Bud János pénzügyminister: Én csak egyre akarom felhivni az igen t. túloldal figyelmét. Méltóztassanak végignézni a parlament történetében, de méltóztassanak csak a legközeévi január hó 28-án, csütörtökön. 59 lebbi időt a külföldi törvényhozás terén megnézni: amikor olyan törvényjavaslatokról van szó, amelyek az ország érdekeit a legközelebbről erintiK, nem arról szók tan vitatkozni, hogy hány napig lehet kihúzni a vitát, hanem pl. a francia parlamentben ott voltak a képviselők Szilveszter éjszakáján is, hogy a költségvetést megszavazzák. iverem a nemzetgyűlést, méltóztassék az elnöki napirendet elfogadni. (Taps jobbfelől.) iülnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. (Zaj a szélsöbatoldalon.) (Jsendet kérek. Következik a határozathozatal. Az elnöki napirendi inditvánnyai szemben... (Állandó zaj a szélsobaloldalon.) Csendet kérek. Pakots képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni, mert kénytelen volnék rendreutasítani. Kérem a képviselő urakat minden oldalról, hogy különösen az elnöki enunciáció közben méltóztassanak teljes csendben maradni. Az elnöki napirendi inditvánnyai szemben, amely első helyen az indemnitásról szóló törvényjavaslatot, második helyen a kincstári házhaszonrészesedésről szóló törvényjavaslatot és harmadsorban a francia szerződésről szóló javaslatot kivánja letárgyal tatni, Fábián riéla képviselő ur azt az indítványt terjesztette elő, hogy elsősorban a kincstári házhaszonrósizesedésről szóló törvényjavaslat, másodsorban pedig az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyaitassek, és ebben az indítványban egyidejűleg a francia szerződésről szóló javaslatnak a napirendről való levétele foglaltatik. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnök napirendi indítványát fogadják el, szíveskedjenek felállani. (MegtörténiK.) Többség. A Ház az elnök napirendi inditványát elfogadja. Pakots József képviselő ur a házszabály 205. §-a alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Pakots József: T. Nemzetgyűlés! A pénzügyminister ur a napirendi vita során utalt arra, hogy azon a pártközi konferencián, amely az appropriációs törvényjavaslatnak a napirendre leendő tűzésével foglalkozott, résztvettem és az elfogadandó költségvetés alapján kérendő kéthónapos indemnitás napirendre tűzését elfogadtam. Legyen szabad a t. minister úr memóriáját felfrissítenem. A pártközi konferencián végig az a gondolat érvényesült, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az appropriációban bizalmunkat nyilvánitsuk a kormány iránt. Egyik ellenzéki képviselőtársunk volt az, aki azt a propoziciót tette, hogy az appropriációs törvényjavaslat osztassék ketté, az egyik része tisztán azokat a pénzügyi intézkedéseket tartalmazza, amelyeknek sürgős tető alá hozása az ország lakosságának érdekében van, a másik, a politikai része pedig majd később tűzessék napirendre. Ez az indítvány nem talált a minister ur részéről honorálásra. Ekkor ugyanez a t. képviselőtársam, Rupert Rezső, az,t indítványozta, hogy indemnitási javaslat formájában méltóztassék a kérdést megoldani, de nem az volt az intenció, hogy a mostani, az akkor még „argyalás alatt levő költségvetés alapján kérendő indemnitás tűzessék napirendre, hanem ő abban a suppositióban élt, hogy a már meglevő indemnitás — amelynek különben február végéig megvan az érvénye — hosszabbittassék meg. A félreértés ekkor csak a pártközi értekezlet végén derült ki. A pártközi értekezlet végén, amikor a ministerelnök ur határozottan kijelentette, hogy
