Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-497

A nemzetgyűlés 497. ülése 1926. évi január hó 28-án, csütörtökön. 57 vény javaslat tárgyaltassék. Mindenekelőtt örömmel kell megállapítanom, hogy a tegnapi nap folyamán előterjesztett napirendi javas­latunknak mégis némi eredménye lett, t. i. az, hogy az első pontból lett az utolsó. Mi megelé­gedtünk volna, ha az iras másik része is be­vált volna és az utolsóból lett volna az első, mert ha a tegnapi nap folyamán olyan sür­gős volt a francia-magyar kereskedelmi szer­ződés letárgyalása, ha nagyon súlyos érdekkel alátámasztott kéréseinkkel szemben a kormány ragaszkodott volna ahhoz, hogy először a fran­cia-magyar szerződés, utána az indemnitás és csak azután a kincstári házhaszonrészesedés megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tár­p-yaltassék, akkor logikus fővel nem tudjuk megérteni, hogy a francia-magyar szerződés, amely 24 órával azelőtt még annyira sürgős volt, hogy még az indemnitást sem lehetett elébe tenni, a mai napon a kincstári házhaszon­részesedésről szóló törvényjavaslat háta mögé szorult. Keánk nézve ez nem birna különös fontos­sággal, mi a magunk részéről csak örülnénk annak, hogy a jobb belátás, a gazdasági meg­gondolás diadalmaskodott, és egyáltalában nem óhajtanám ezt a magunk sikerének fel­tüntetni, hanem annak, hogy a nénzügyminis­ter ur is, és a kormány is látják, hogy nem helyes az, hogy az adózó polgárság, amely olyan szomorú helyzetben van. február 1-én kénytelen legyen továbbra is kincstári része­sedést fizetni. Az azonban, hogy a kincstári házhaszenrészesedést ne kelljen fizetni, az el­nök ur napirendi javaslata mellett csak akként volna lehetséges, ha az ellenzék vita nélkül engedné át az indemnitási javaslatot. Méltóz­tassék megbocsátani minister ur, én minden ^sbetős^CTe ki fop-ok terjeszkedni éa előter­jesztéseim egyáltalában nem rosszhiszemüeh. A kormány maga sem kivánja, hogy az ellen­zék az indemnitást átengedje, mert hiszen az ország legfontosabb gazdasági érdekei kény­szerítenek arra, hogy azt a rövid rendelkezésre álló időt. amely az indemnitás letárgyalásara a rendelkezésre áll. teljesen kimeritsük. De vita nélkül átengedni az indemnitást teljesen lehetetlenség. Napirendi javaslatomban azt terjesztem elő. hosry a kormány engedje meg, hogy a kincstári házhaszonrészesedés a tárgy­sorozat 1. pontjaként szerepeljen, 2. pontként az indemnités, H. pontként r>edig a francia-ma­gyar kereskedelmi szerződés. Ezzel szemben a pénzügyminister nrnak olvan rjénzügyi meg­gondolásai vannak, hogy ő a kincstári ház­haszonrészesedés elengedését csak akkrr óhajtja törvénybe iktstni, amikor az indemni­tás törvénnvé válik. Mi nem óhajtunk semmi oWp-p iavaslat^t |C lőt,prieszteni„ amelv ne volna kellőképen pénzügyileg megalapozva, de mi igenis, még akkor is látjuk a lehetőségét an­nak, ha az indemnitás első nontként. a kincs­tári házhaszonrészesedés pedis második pont­ként vétetik fel, hogy ne kelljen február 1-én kines+ári házhaszonrészesedést fizetni. Mert azt hiszem arról méltóztatnak meg­győződve lenni, hogy abban az esetben, ha a kincstári házhaszonrészesedést február 1-én befizetik, akkor az ország szegény lakossága járhat Pcntiustól Pilátusig, amig azt vissza­kapja. Semmi körülmények között sem szabad tehát a dolgokat odáig engedni, hogy február 1-én kincstári házhaszonrészesedést kelljen fizetni. Én tehát igenis arra kérem a t. egysé­sespártot és a t. minister urat hogy amennyi­ben már méltóztatnak ragaszkodni ahhoz, hogy az indemnitást elsősorban tárgyaljuk, tegyen a pénzügyminister ur a nemzetgyűlés előtt ki­jelentést -arról, hogy felfüggeszti a kincstári házhaszonrészesedés február elsejei részleté­nek befizetését. (Za,j és felkiáltások jobb felől: Nem lehet! — Roíhenstein Mór: Ez a revolver! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek minden oldalon! (Rothenstem Mór: Zsarolók!) Rothenstein képviselő urat rendreutasítom! Fábián Béla: Hallottam egyes igen t. kép­viselőtársaim közbeszólását, amelvek szerint ezt a nénzügyministor ni- nem teheti meg­(Egy _ hang jobb felől: Persze, hogy nem!) Mondja meg a képviselő ur, hogy miért nem teheti 1 (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Fábián Béla: Az indemnitás február vé­géig tart: abban az esetben, ha mondjuk, le­csapna az éerből valami olyan villám, amelyről nem is tudjuk, hogy mi lehetne az és az esysé­gespárt nem szavazná meg az nj indemnitást, és abban az esetben is, ha a pénzügyminister ur csak felfüggesztett a kincstári házhaszon­részesedésnek február 1-én való befizetését, (BaHhos Andor: Nagyon erőltetett!) semmiféle pénzűsryi oka nem lehet annak, hogy mep- ne engedtessék, bosy a lakók február 5-iar ne fizes­sék be a kincstári házhaszonrészesedést. Azért semmiféle akadálya nines annak, hogy a pénz­üp-vminister ur itt a Házban ugy az ellenzék­nek, mint meg vagyok róla győződve, a kor­mánypárt isen tekintélyes részének moonvug­tatására is egy kijelentést tegyen. (Pnrfhns Andor közbeszól.) A kénviselő ur választói most lelkesedve várják azt a nillanatot. amikor kincstári házhaszonrészesedést fizethetnek! Barthos An^or: Nem arról van szó! — Mándy Sanm: Nincs a minister urnák joga felfüggesz­teni !) Én azért tisztelettel arra kérem a pénzügy­roimster T>rst. legyen szives itt egy olyan mep'­nvnotató kijelentést tenni, amely megnyugtató kijelentés értelmében a pénzügyminister nr a kincstári házhaszonrészesedés befizetését fel­függeszti. .Az elnök ur namrendi javaslatával szem­hpn kérfuu nauirendi javaslatom elfogadásai! (HeTiirslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A pénzügyminister ur kivan nyi­latkozni. Bud János pénzűgyminister : T. Nemzet­gyűlés ! Határozottan ragaszkodnom kell «hhoz. hosy az elnök ur nauirendi indi+vénva f^a-adtassék el. (Helveslés inbbfelől, — Felkiál­tások a szélsőbaloldalon : Gondoltuk!) Én teemar) ecészen határozottan megjelöl­tem azokat az indokokat, amelyeknél fogva ehhez a napirendhez kell ragaszkodnom. Csak megismétlem azt, hogy méltóztassék egy kissé jobban foglalkozni a költségvetés lényegével. Azért kell nekem ez az indemnitás, — amely tulajdonkénen a most megszavazott költség­vetésre támaszkodik —• mert akkor teljesen biztonságban vasvok a továbbiakra nézve : hi­szen e szerint a költségvetés szerint alakulnak a kiadások és bevételek, amelyek megállapí­tása az év veséig szól : iery semmiféle meglepe­tés nem érhet, és nem lehet engem felelősségre vonni az olyan bevételekről való lemondásért, amelyeket ierénvbe kellett volna venni. Nem vagvok tehát hajlandó semmi körülmények között abba, belemenni, hogy a házhaszon­részesedésről szóló törvényjavaslat előbb tár­gyaltassék. CNasry "Ví/nee : De ha el akarják engedni a há/haszonrészesedést, miért nem mesry bele ? — Barthos Andor : Ne tessék tak­tikázni és akkor rendben van ! — Pakofs Jó­zsef : Önök taktikáznak ! — Barfhos Andor :

Next

/
Oldalképek
Tartalom