Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-510

A nemzetgyűlés 510. ülése 1926. Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! T. Nemzetgyűlés Î Azokra a felszólalásokra vonatkozólag, amelyek engem, mint elnököt érin­tettek, kívánom a magam reflexióit megtenni. Azokra a felszólalásokra, amelyek Huszár Károly alelnök ur elnöklésére vonatkoztak, ő fogja meg­tenni a maga észrevételeit. Elsősorban kötelességem kijelenteni a követ­kezőket: Mindazokkal a felszólalásokkal szemben, amelyek az elnökséget abban a tekintetben érin tették, mintha nem pártatlanul kezelnék a ház­szabályokat, kénytelen vagyok megállapítani, hogy minden igyekezetünk eddig odairányult, hogy a házszabályokat ugy a jobb, mint a baloldallal szemben kellő igazsággal, méltányossággal és ha kell, szigorral alkalmazzuk. Megtörténhetik az, hogy a nagy zajban nem halljuk meg az egyes közbeszólásokat, ez magától értetődik, de ameny­nyiben tudomásunkra jutott ilyen eset, — akár hibából akár elnézésből történt, — sohasem kés­tünk, hogy a mulasztást pótoljuk. Ennek nem egy, hanem több esetben is tanújelét adtuk. Ezek után Farkas képviselő urnák kívánom válaszomat megadni. A képviselő urnák hozzám intézett kérdésére szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a most működő parlamenti bizottságot nem tartom a ház­szabályok 120. §-ában felsorolt törvényelőkészitő, állandó, vagy a Ház szervezetével és szorosan vett törvényhozási működésével kapcsolatban működő ad hoc bizottságokkal egyenlőnek, hanem pártközi megállapodással létrejött és a nemzetgyűlés által szorosan meghatározott speciális feladattal és hatáskörrel felruházott olyan vizsgáló-bizottság­nak, amelynek tagjaira a házszabályok 240. §-a 15. bekezdésének rendelkezéseit nem tartom alkal­mazandónak. Ennélfogva módot fogok adni arra, hogy Peyer képviselő ur a vizsgáló-bizottság mű­ködésének tartama alatt kizárólag a bizottság helyiségeiben megjelenhessék s annak ülésein résztvehessen. (Nagy Vince : Ha kéri ! — Halász Móric : Semmiféle feltétel nincs !) Én a képviselő ur felszólalásával ellentétben liberálisabban értelmezem a házszabályokat, amennyiben nem tartom az elnök engedélyébe utalhatónak ezt a kérdést, hanem speciális ad hoc bizottságról lévén szó, nem akarom a kitiltó rendelkezést erre a bizottságra is alkalmazni. Azt hiszem, Rakovszky István és Hegymegi­Kiss Pál képviselő urak hivatkoztak velem szem­ben a házszabályok 240. §-a 18. pontjának alkal­mazására. Erre csak annyit jelentek ki, hogy teljesen az elnök diszkrecionális joga, hogy ilyen esetekben indokoltnak látja-e annak alkalmazását és épen azért ezt a jogot magamnak tartom fenn. Következik az inditványkönyv felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző : Az inditványkönyv­ben ujabb bejegyzés nincs. Elnök : Holnap ülés nem lévén, az interpel­lációs-könyv felolvasása mellőztetik. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) T. Nemzetgyűlés ! Minthogy a képviselő urak felszólalása következtében az elnök ur átvette tőlem az emoklést abból a célból, hogy nyilat­kozzék Peyer képviselő urnák a bizottságban való megjelenésére vonatkozólag, nem voltam abban a helyzetben, hogy abban a pillanatban nyilatkoz­hassam, amikor meg méltóztattak interpellálni. Méltóztassanak megengedni, hogy tegnapi elnök­lésem dolgában most nyilatkozhassam. évi február hó 19-én, pénteken, 427 A tényállás a következő. Kénytelen voltam az ülés folyama alatt kétszer egymásután rendre­utasitani Peyer képviselő urat. (Zaj a szélsőbal­oldalon.) Kérem méltóztassanak abba a helyzetbe hozni, hogy összefüggően mondhassam el a dol­gokat. Peyer képviselő ur a kétszeri rendreutasitás után imparlamentáris kifejezést használt és ezért a mentelmi bizottsághoz utasítottam. Másodízben, amikor ugyanilyen kifejezést használt, feltettem a kérdést a képviselő úrhoz, hogy kire értette a sértő kifejezést. Amikor a választ megadta, másodízben utasítottam a képviselő urat a men­telmi bizottsághoz. Ebben a tekintetben ugy érzem, hogy teljesen a házszabályok értelmében jártam el és azok ellen nem vétettem. Ünnepélyesen tiltakozom az ellen, hogy ami­kor az elnöki székben ülök, bármely párt szem­pontjait képviselném. Ezt senkitől kétségbevonni nem engedem. Elkövettem ma tényleg azt a hibát, hogy ami­kor beültem az elnöki székbe, rosszul informálva ültem be. Arról volt t. i. szó, hogy a minister­elnök ur beszéde közben használt egy kifejezést, amit itt most ismételni nem akarok. Utána nézet­tein a dolognak, nem volt időm átolvasni a naplót, de nekem ugy referálták — természe­tesen magam vállalom ezért a felelősséget — hogy a ministerelnök ur beszéde közben azt a kifejezést, amelyet a képviselő urak privátim velem közöltek, nem használta. Én tehát ebben a tekintetben nem jártam el, mert megnyugodtam ebben. Most előttem fekszik a gyorsirói jegyzetekből két dolog. Az első az, hogy a ministerelnök ur tényleg használta azt a kifejezést »hazugság«. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezt a kifejezést ezelőtt 10 perc­cel egy másik képviselő ur is használta ugyan­csak itt a Házban. A »hazugság« szó egy tény­állításnak (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk !) kétségbevonása és nem annak a másik képviselő urnák személyes megsértése. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János : Miért kaptam ezért néhányszor rendreutasitást ! — Szabó Imre : Beiktatják a hazugság szót a házszabályokba ! — Halljuk ! Halljuk ! — Nagy Vince : Ezért a mentelmi bizottsághoz utasítot­tak engem ! — Rothenstein Mór: Engem is !) Ha akkor a miniszterelnök ur azt a kifejezést hasz­nálta volna, amelyet a képviselő urak mondottak, rendreutasítottam volna, dacára annak, hogy ministerelnök. (Folytonos zaj a bal- és a szélső­baloldalon. — Nagy Vince : Mentelmi elé küld­tek engem érte ! — Propper Sándor: »Hazug­ság«^ szabad mondani ezentúl ! Rendben van Ï — Halász Móric : Feltéve, ha csakugyan az !) Azt hiszem, hogy a képviselő ur legalább ötvenszer lett volna a mentelmi bizottság előtt, ha ezért a szóért minden egyes esetben a mentelmi bizott­ság elé küldtem volna. (Propper Sándor : Téve­dés ! — Nagy zaj.) A naplóból továbbá meggyőződtem arról, hogy Urbanics Kálmán képviselő ur — a naplóban legalább ez áll — a következő kifejezést hasz­nálta : »Semmirevaló pimasz, piszok, csirkefogó«. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Nagy Vince : A kormánypárt szótára !) Ezért a sértésért a kép­viselő urat rendreutasítom és a mentelmi bizott­sághoz utasítom. {Folytonos zaj. — Saly Endre : Fel fogják menteni ! Megjósolom, — Halász Móric : Mert nem visszaeső, mint Peyer !) Hedry Lőrinc képviselő ur ugyancsak a napló tanúsága szerint azt mondta : »piszok gazembert«. A képviselő ui at ezért a kifejezéséért rendreutasítom és szintén a m

Next

/
Oldalképek
Tartalom