Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-510
416 A nemzetgyűlés 510. ülése 1926, igyekezzék magát kivonni az illetékes bíróság itélethozása alól, mert ez semmi egyéb, mint játék a mentelmi joggal. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen. — Propper Sándor: Ami nincs! — Zaj.) Igenis, megvan a mentelmi jog, (Ellenmondások a szélsőbaloldalon) hiszen a mentelmi bizottság 670 esetben tárgyalta ezeket a dolgokat. A képviselőnek, illetőleg a nemzetgyűlés tagjainak van mentelmi joga, nines azonban Fényes Lászlónak. Én csodálkozom azon, hogy épen a szociáldemokrata párt az, amely kifogásolja azt, hogy immár úgyszólván hetek óta mentelmi ügyeket tárgyalunk. (Rothenstein Mór: Mert nincs más munkaanyag! — Szabó Imre: Harminc év óta nem volt annyi sajtóper, mint a legutóbbi két esztendő alatt!) Miért! Mert akkor nem volt olyan szerkesztő, aki munkatársát meg ne nevezte volna. Ha Vanczák János megnevezte volna a cikkek szerzőit, akkor nem szerepelne itt Vanczák Jánosnak olyan sok mentelmi ügye a nemzetgyűlés előtt. Ő azonban nem nevezte meg a cikkek szerzőit, ellenben minden esetben a lapnál stereotip módon azt a kijelentést teszik, hogy nem hajlandók a cikk Íróját megnevezni s majd annakidején, a bíróság előtt fogják ezt megtenni. (Rothenstein Mór: Ez törvényadta jog!) Ez nem törvény adta jog, ez visszaélés a joggal. (Ugy van! jobb felől. — Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Erre akartam rámutatni. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget); Csendet kérek! Halász Móric: Nagyon csodálkozom, hogy épen a szociáldemokrata párt, amely a nevében a demokratikus jelzőt viseli, amely folyton súlyt helyez arra, hogy a törvény előtti egyenlőséget kidomborítsa, (Propper Sándor: Ami szintén nincs meg!) épen képviselőtársainknak ezzel az itt folytatott — hog'y ugy mondjam — mentő akciójával segédkezet nyújt arra, hogy olyan egyének számára is indirekte életbeléphessen a mentelmi jog, akik a nemzetgyűlésnek nem tagjai. Tisztelettel javaslom tehát, hogy a mentelmi bizottság javaslatát méltóztassanak elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Nemzetg3 7 ülós! Érdemben ezúttal ezzel a ikjérdésseii nem foglalkozom! csupán feloilvasom azt a törvényhelyet, amelyet a jelentés citál, és amelynek alapján a cikk szerzőjét, illetőleg felelős szerkesztőjét kikéri. A jelentés ellső bekezdésének utolsó sorai szerint (Olvassa): »... a Népszava politikai napilap felelő« szerkesztője ellen eljárást inditott, mivel a »Népszava« politikai napilap 1924 október 7-ik napján megjelent számában »Flórián vitéz ügye« felirat alatt közzétett cikk tartalma az 1912. évi XIV. tcikk 96. §-ába ütköző tiltott közlés vétségének jelenségeit tünteti fel.« Engem érdekelt az, hogy milyen törvényes alapja van a kikérésnek és a bűntető eljárás meginditásáuak, s a Törvénytárban a következőket találtam: az 1912. évi XIV. tcikk a duna— szava—vukovár—rácai h. é. vasút engedélyezéséről szól, ennek azonban nincsen 96, §-a, mert összesen csak 3 szakasza van. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) ugy hogy f én ezen az alapon az ügyhöz érdemben hozzászólni nem tudok. Tisztelettel kérem tehát, méltóztassék az ügyet alaposabh megvizsgálás végett a mentelmi bizottsághoz visszautasítani. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Kováts-Nagy Sándor:; Nyomdahiba az egész!) . évi február hó 19-én] pénteken. Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: -Senki sincs feliratkozva! Elnök: Kérdem, kiván-e még valaki szólni! (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Fábián Bé*a: 1912 :X1V. te! — Kováts-Nagy Sándor: Nyomdahiba!) Csendet kérek! (Piopper Sándor: Emberek szabadságánál nincs nyomdahiba!) Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést... (Propper Sándor: Ez nem lehet!) Én mint a Ház elnöke, másként el nem járhatok. A képviselő urakat felszólítottam, kiván-e még valaki szólni, és nem jelentkezett senki. Ebben az esetben mint elnöknek kötelességem a vitát bezárni, a vita bezárása után pedig következik a határozathozatal. Felteszem tehát a kérdést: méltóztatnak-e ebben az ügyben a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat,, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Jászai Samu: Törvénytelenség!) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, (Propper Sándor: A házszabályokhoz kérek szót!) Méltóztassék! Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Ebben az esetben a jogerős házhatározat szerint az történt, hogy Vanczák Jánost, a Népszava felelős szerkesztőjét, a duna—szava—vukovár—rácai helyiérdekű vasút engedélyezése tárgyában hozott törvény alapján adták ki tiltott közlés miatt. (Fáy Gyula: Az eredeti példányban nem igy van!) Én a nemzetgyűlés komolyságát óhajtottam megóvni, amikor felhívtam a figyelmet arra, hogy itt valami súlyos tévedés vagy félreértés történt, mert nem tudom, mi köze van a duna—szava—vukovár—rácai helyiérdekű vasút engedélyezésének a tiltott közléshez. Ha a t. Nemzetgyűlés megkapja az iratokat, lelkiisnieretbeli kötelessége, hogy az ügyet az előadmány alapján bírálja és alkosson magának foglamat. Ha ezt megtesszük és előveszszük a törvénykönyvet, súlyos, sajnálatos tévedésekre bukkanunk. Erre kötelességem figyelmeztetni a nemzetgyűlést és azt hiszem, a legkevesebb, amivel a nemzetgyűlés önmagának tartozik, az, hogy a duna—szava—vukovár—rácai helyiérdekű vasút engedélyezése tárgyában kibocsátott törvény alapján tiltott közlés miatt egy képviselőt ne adjon ki, hanem utasítsa a mentelmi bizottságot, hogy alaposabban nézze meg a kérdést és tegyen uj előterjesztést, Én azt hiszem, hogy az elnök ur helytelenül járt el, amikor az én javaslatomat nem tette fel szavazásra, illetőleg amikor nem konstatálta hivatalból, hogy az előadmányban súlyos félreértés van és nem gondoskodott arról, hogy ezt az ügyet a mentelmi bizottságnak visszaadják. Ez a hiba tehát határozat formájában belekerült a Ház határozatai közé. Én még most is a nemzetgyűlés komolysága érdekében és a jövő szempontjából — mert ha valaki majd egyszer 50 esztendő után megirja a magyar törvényhozás történetét, akkor itt nagy rébusz előtt fog állani és nem fogja tudni, mit jelent az, hogy egy vicinális vasúti törvény alapján adtak ki valakit tiltott sajtóközéls miatt — intézkedést kérek arra nézve, hogy ez az előbb meghozott határozat hatályon kivül helyeztessék és a mentelmi bizottság uj javaslattételre utasittassék. Elnök: A vitának abban a stádiumában,
