Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-509

A nemzetgyűlés 509. ülése 1926. amely sajnos, eltölt bennünket és minden embert, amikor azt látjuk, hogy a Gálócsy Árpádféle emberek próbálják elszakitott véreinket visszaszerezni, holott nagyon jól tudjuk, hogy minden eszköz jó erre. csak a Gálócsy-féle eszközök nem, és végül az a megállapítás, mikor azt mondjuk, hogy, irigyeljük őket, hogy nekik nem jut Gálócsy Árpádból. Ezek mind olyan kitételek, amelyek szerintünk nem lehetnek sértőek valakire, aki a közéletben szerepet akar magának kiverekedni s ismételten meg kell állapitanom, hogy valószínűleg nem is ez itt a baj. Nyilvánvaló, hogy Gálócsy ezekkel a sajtóperekkel azt akarja igazolni az ő kitartói, munkáltatói, a kormányférfiak előtt, (Propper Sándor: Hogy több pénzt kapjon az öreg belügyministeriumtól!) hogy ő egy használható ember s minden körülmények; között alkalmas eszköz a munkásmozgalmak eltiprására, hogy őt tehát még jobban fizessék meg. Mi azonban magunkat még sem adhatjuk oda szó nélkül ilyen játékhoz, mi nem legitimálhatjuk Gálócsy Árpádnak ezeket a kísérletezéseit. Én egyáltalában komolytalannak tartom ezt az egész ügyet és ezért arra kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék a mentelmi bizottság jelentésének visszaadása mellett ebben az ügyben ugy határozni, hogy Vanczák János képviselőtársam mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most tárgyalás alatt levő ügyben a mentelmi bizottság jelentését elfogadni s Vanczák János képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság jelentését elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Megállapíthatom, hogy többség. A Ház a mentelmi bizottság jelentését fogadta el. Következik a mentelmi bizottság jelentése becsületsértés vétsége miatt feljelentett gróf Ráday Gedeon nemzetgyűlési képviselő 973. számú mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: A budapesti kir. főügyészség gróf Ráday Gedeon nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság megkeresése szerint Sugár Géza budapesti lakos feljelentésére ellene büntető eljárás tétetett folyamatba. Ezen feljelentés szerint 1922 július 31-én a feljelentő és Bier Henrik budapesti lakos között keletkezett nézeteltérés alkalmával a nevezett képviselő a feljelentőt szidalmazta s botját is felemelte reá, ezzel a becsületsértés vétségét követte el. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett cselekmény és a képviselő ur személye között kétséges, mert a meghallgatott képviselő kijelentése szerint, de a nyomozati iratok szerint is a feljelentett képviselő csupán erélyesen figyelmeztette a feljelentőt arra, hogy az utón szabályosan vezesse gépkocsiját, zaklatás esetét látja fenforogni, ennélfogva javasolja a t. nemzetgyűlésnek,^ hogy gróf Ráday Gedeon nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. (Esztergályos János: Mentsen Isten egy drága grófot kiadni!) Elnök: Miután feliratkozva senki sincs s szólni senki sem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ebben az ügyben a mentelmi bizottság jelentéHAPLÓ. XXXIX. évi február 18-án, csütörtökön. 399 sét elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság jelentését elfogadja. Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett s felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségével gyanúsított Vanczák János nemzetgyűlési képviselő 887. számú mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: A budapesti királyi főügyészség Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. ügyészség Szentmiklóssy László m. kir. államrendőrkapitány mátyásföldi lakos feljelentésére, továbbá a m< kir. államrendőrség budapestvidéki kerületének főkapitánya felhatalmazása alapján ellene rágalmazás vétsége miatt eljárás indított. A budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint a Népszava című politikai napilap 1924 október 24-én megjelent számában »Ki az a Szentmiklóssy László?« felirat alatt közzétett cikk tartalma az 1914 :XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 1. és 2. pontja szerint minősülő s a 9. § 6. pontja értelmében hivatalból

1 felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségének tényálladékait látszik feltüntetni. A törvényszék megkeresése szerint a cikk a következőkben kifogásoltatik. (Olvassa): »Ki az a Szentmiklóssy?« felirat alatt közzétett cikkben az ismeretlen szerző Szentmiklóssy László m. kir. államrendőrségi kapitányról hivatása gyakorlására vonatkozólag azt állítja, hogy a »proletárdiktatúra lelkes hive volt, azt mindvégig lelkiismeretesen szolgálta, a proletárdiktatúra után dühös ellenforradalmár lett és kegyetlenül üldözte azokat, akikkel együtt szolgálta a diktatúrát. Ő elnökölt az éjjeli különitményi kihallgatásoknál, a^ munkásságot a román katonaság felhasználásával oly brutálisan üldözte, hogy még a románok is meg*sokalták. Erre a románoknak azt mondta, hogy nem tudott a brutális bánásmódról. Később Salgótarjánban fejtett ki eredményes működést a munkások üldözésében.« A cikk szerzőjét a lap szerkesztősége a nyomozás során felhívás dacára sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Vanczák János nemzetgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapitotta, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekményt tartalmazó cikk és nevezett képviselő között nem kétséges, zaklatás esetét nem látja fenforogni, épen azért javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? Perlaki György jegyző: Szabó Imre! Szabó Imre: T. Nemzetgyűlés! Az idő előrehaladt voltára való tekintettel kérem méltóztassék hozzájárulni, hogy beszédemet a holnapi napon mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e. hozzájárulni ahhoz, hogy Szabó Imre képviselő ur beszédét a legközelebbi ülési napon mondhassa el? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 19-én, pénteken délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: 59