Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-509

388 A nemzetgyűlés 509. ülése 1926. vényjavaslat 12. §-a tényleg" azt intencionálja, amit Drozdy képviselőtársam fejtegetett, hogy az állam át akarja hárítani ezeknek az iskoláknak a költségeit az érdekelt községekre. Ha ez a szakasz arról szólana, amit Drozdy képviselőtársam módositó javaslatával el akar érni, hogy t. i. ezeket a költségeket az illető érdekeltségek, például a majorátus gazdája vagy hasonló, az illető körzetbe eső tényezők viseljék, akkor én a magam részéről ezzel a módositással el tudnám fogadni a 12. §-t Más felszólalásaim alkalmával ennél a törvényjavaslatnál mindig a mellett exponáltam magamat pártom nevében, hogy a legnagyobb súlyt helyezzük az állami iskolákra és nem akarjuk azt, amit elődeink ebben a tekintetben megteremtettek és ami az egész világon fennáll, fejlődésben van és nagyszerűen bevált, azt épen ebben az országban ne akarják elismerni, ne akarják elismerni azokat az érdemeket, amelyeket elődeink e körül fel tudnak mutatni, hanem felelkezeti, községi és más ilyen természetű iskolákat akarnak létesiteni. A községiekről nem akarom azt mondani, hogy azok rossz iskolák, ha Budapestről van szó. Budapest, amely gazdag város, tud jó iskolákat fentartani, Szeged és a hasonló nagy vidéki városok szintén. De most, amikor tanyai iskolák felállításáról van szó, — tehát kis, szegény, inkább közösségekről, mint községekről — azt mondani, hogy a kultuszminister felhatalmazást nyer arra, hogy azokat a terheket, amelyeket az államnak kellene viselnie, áthárítsa a községekre, bocsánatot kérek, ez tényleg azt jelenti, hogy itt Magyarországon az állami iskolák szarna, az iskoláknak az a típusa, amely a népnek leginkább megfelel és amely mindenütt leginkább bevált, mindig kevesebb és kevesebb lesz, úgyhogy egyszer csak egyáltalában szó sem lehet majd arról, hogy Magyarországon állami iskolák vannak. Mindezeknél fogva én a magam részéről csatlakozom Drozdy t. képviselőtársam módosításához. Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A kultuszminister ur kivan nyilatkozni. Gr. Klebelsberg Kimó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Drozdy igen t. képviselő ur felszólalására válaszolva, határozottan kijelentem, hogy mi sem áll tőlem távolabb, mint az, hogy egy ilyen becsempészett szakasszal megszüntessük Magyarországon az állami iskolák típusát. Hiszen éppen az előbb járultam hozzá Rothenstein t. képviselő ur javaslatára ahhoz, hogy a felállítandó uj iskolák közé is kifejezetten felvétessék az állami iskolák típusa. Egészen másról van itt szó. A múltban ugyanis, amikor el akartak államosítani egyegy felekezeti iskolát, azzal vették rá az iskolaszékeket arra, hogy iskoláikat adják át állami kezelésbe, hogy minden terhet levettek a helyi iskolafentartó vállairól és minden terhet áthárítottak az állam vállaira. Ebben óriási igazságtalanság van, mert egyes helyeken a felekezetek vagy a. polgári községek csakúgy roskadoznak a teher alatt, más helyeken pedig tisztán azért, mert ott annakidején kedvező államosítási szerződést kötöttek, a helyi érdekeltség minden teher alól mentesítve van. Ezek az államosítási szerződések sem egyenlők. Például vannak állami iskolák, amelyeknél a községre a szerződés kedvezőtlen, ahol tehát az állami iskola terheihez _is a községek nagyon számottevő összegekkel járulnak hozzá, máshol pedig gazdag községek semmit sem fizetnek. évi február 18-án, csütörtökön. Ez az osztó igazság szempontjából helytelen, ugy hogy ezeket az államosítási szerződéseket, amelyek a legkülönfélébb okokból jöttek létre kedvezően vagy kedvezőtlenül, revizió alá kell vennünk. (Helyeslés jobbfelől.) Ezt követeli az egyenlő teherviselés eszméje is. Mert hol van szükség elsősorban állami iskolákra? Ahol nem pótadóképes népesség lakik együtt. Például itt vannak a pestkörnyéki községek, ahol csupa tisztviselőből. csupa vasúti alkalmazottból és hasonló egyénekből tízezernyi lakosságú községek alakultak. Itt pótadóban beszedni jóformán semmit sem lehet. Ilyen helyeken tényleg az állami iskolatípus a legmegfelelőbb és itt az államnak a költségek igen számottevő részét, sok helyen az egész költséget vállalnia kell. De hogyan jöjjenek hozzá a multakban privilegizált községek, amelyek módosak, hogy semmit sem fizessenek, szegény községek pedig csak azért, mert községi vagy felekezeti iskolát tartanak fenn, összeroskadjanak a teher alatt! Ezt én nem tudom átlátni. Épen ezért ezt a revíziós szakaszt nemcsak szükségesnek, hanem az egyenlő teherviselés szempontjából is indokoltnak és nélkülözhetetlennek tartom és kérem annak elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Önként értetődik, hogy ezt a revíziót nem ugy fogom végrehajtani, hogy ezzel az állami iskolák megszűnjenek. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 12. §-szal szemben Drozdy képviselő ur módositó indítványt terjesztett be, amely az eredeti szöveggel ellentétes. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a 12. $-t eredeti szövegezésében, szemben Drozdy képviselő ur módosító indítványával^ elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Me ff történik.) Többség! A Ház az eredeti szöveget fogadta el s így Drozdy képviselő ur indítványa elesik. (Drozdy Győző: Csendben eltemették az állami iskolát!) Következik Barabás képviselő ur felszólalása, aki uj 13. $-t kíván indítványozni. Barabás Samu: T. Nemzetgyűlés! Drozdy Győző képviselőtársam felszólalására van szerencsém megjegyezni, hogy amiket mondottam ami semmi összefüggésben nincs az általa mondottakkal és vele nem akartam polemizálni. Én egy általános nagy bajt akartam felszólalásommal és akarok határozati javaslatommal orvosolni. Az argumentumokat már elmondottam, most tisztán csak indítványom benyújtására szorítkozom. (Olvassa):^ »13. §. Hozzájárulás felekezeti iskolák költségeihez. Olyan községben, amelyben a népoktatást — állami vagy községi elemi népiskola hiányában — egy vagy több hitfelekezeti iskola látja el, ezeknek törvényszerű költségeihez a községnek más hitfelekezetü (ideértve a felekezeten kivülieket is) adófizetői, valamint a jogi személyek is kötelesek hozzájárulni. Azt. hogy ilyen felekezeti iskola költségeihez a másvallásuak és a jogi személyek mennyiben és milyen arányban járulnak hozzá, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister állapítja meg. Hozzájárulásban nem részesülhet az a hitfelekezeti iskola, amelynek fentartója saját hitfelekezetének tagjaitól sem szed iskolai adót. A hitfelekezeti iskolák költségeihez való hozzájárulásnak az egyes iskolák között való megosztása és egyéni kivetése kérdésében a községi képviselőtestület határoz. Határozata ellen felebbezésnek van helye a közigazgatási bizottsághoz, illetőleg ennek adóügyi bizottsá-