Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-509
A nemzetgyűlés 509. ülése 1926. évi február hó 18-án, csütörtökön, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fentartásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Felszólaltak : 5. §. Rothenstein Mór, gr. Klebelsberg Kunó vallás- ós közoktatásügyi minister, 6. §. Maday Gyula előadó, Rothenstein Mór, gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister, 10. §. Maday (jyula előadó, Drozdy Győző, gr. Klebelsberg Kunó vallás- ós közoktatásügyi minister 12. §. Drozdy Győző, Barabás Samu, Rothenstein Mór, gr. Klebelsberg Kunó vallás- ós közoktatásügyi minister, Erdélyi Aladár, 13. §. gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister. — A mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása Vanczák János tizenötrendbeli.Lingauer Albin, Várnai Dániel, Szakács Andor és gr. Ráday Gedeon egyrendbeli mentelmi ügyében. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Klebelsberg Kunó, Vass József. Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 55 perckor. Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el. Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Bodó János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Petrovits György jegyző ur. Bemutatom a t. nemzetgyűlésnek Blaha Sándor h. államtitkár ur levelét, melyben köszönetét fejezi ki az édesanyja elhunyta alkalmából a Ház által hozzáintézett részvétnyüvánitásért. Tudomásul vétetik. Napirend szerint következik a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fentartásáról szóló törvényjavaslat (írom. 869, 1012) részletes tárgyalásának folytatása. Soron van az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Petrovits György jegyző: (olvassa az 5. §-t. Elnök: Szólásra következik? Petrovits György jegyző: rothenstein Mór ! Rothenstein Mór: T. Nemzetgyűlés! Az 5. § arról szól, hogyha hivatalból kiszáll egy bizottság a helyszínre, ott az érdekelt felekhez azokat a kérdéseket intézi, amelyek e szakasz 4. pontjában vannak felsorolva, hogy t. i. milyen^ feltételek mellett kivánják az iskola felállítását. A szakasz 1. pontjának szövegezése újra csak azt mutatja nekünk, kik ezekben a padsorokban ülünk, hogy a gyakorlati életben nem igen azok fogják az iskolák felállításának hasznát élvezni, akiknek az iskolára szükségük van, mert itt ismét egy úgynevezett kirakattörvényről van csak szó. Már az 1. §-nál rámutattam, hogy a törvény nem imperative mondja ki, hogy az iskolákat mindenütt, ahol szükséges, fel kell álliNAPLÓ. xxxix. tani, ezen túlmenőleg ebben a szakaszban még az is foglaltatik, hogy a kiszállandó bizottság fogja az érdekelt felekhez az előirt kérdéseket intézni, s e kérdések egyike az: hogy a helyi viszonyok szükségessé teszik-e a megjelölt területen az iskola létesítését ? Kérdem, hogy azok a primitív emberek, akik eddig sem tudták elbírálni, hogy mire való az iskola, kik sem irni, sem olvasni nem tudnak, tulaj donitanak-e annak fontosságot, hogy az ő gyermekeik iskolába járjanak 1 (B. Podmaniczky Endre: Épen azért kell, hogy iskolába járjanak!) Az egyik szempont az, hogy irni-olvasni megtanuljanak, a másik pedig az, hogy vájjon a marojátus gazdája, melynek felelnie kell arra a kérdésre, hogy szükségesnek tartj a-e az iskola felállítását, miután ez reá nézve külön terhet, külön adót és költségeket jelent, fogja-e azt mondani, hogy igenis, már régen várom az urakat, hogy az iskolát felállíthassuk ! (B. Podmaniczky Endre: Mondják is!) Miért kell ilyen kérdést feltenni? Mindenütt, ahol a kiszállandó bizottság iskolát nem talál és annak felállítását szükségesnek tartja, el kell rendelni az iskola felállítását, nem kellene tehát ilyen kérdést intézni. Mi nem vagyunk ellene az iskolák felállításának, (Szabó Imre: Sőt!) ellenkezőleg azt akarjuk, hogy a bizottság minden körülmények között mondja ki az iskola felállítását. De nézetünk szerint az igy megszövegezett rendelkezések nem használnak az ügynek. Legyenek szívesek megérteni bennünket. (Csontos Imre: A kákán is görcsöt keres! Tudjuk, hogy mennyire lelkesednek érte! — B. Podmaniczky Endre: Megértjük mi egész pártjukat!) Elhiszem, hogy az igen t. képviselő ur megérti, de a szavazásnál mindig azt látjuk, hogy még sem tetszik megérteni! (Derültség a jobboldalon.) Ez a kis differencia áll fenn csak közöttünk. (B. Podmaniczky Endre: Ez aztán logika!) Mindezeknél fogva tehát javasolom, hogy az 5. § 1. pontját töröljük, miután erre szükség nincsen. Ha azt akarjuk, hogy e törvény eredményeit a gyakorlati életben lássuk, ugy iskolákat nemcsak itt-ott kell felállítani, hanem mindenütt. 57
