Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-508

374 A nemzetgyűlés 508. ülése 1926. évi február 17-én, szerdán. lyet önök elvetettek! (Peyer Károly: Az ön titkos szervezeteinek, amelyeket ön nevelt nagyi'a! — Urbanics Kálmán: Hiába ordit, 8— <l az igazságot nem nemit ja el!) Éveken keresztül folyt ez a propaganda itt a parla­mentben, a sajtóban és ennek mérges gyü­mölcsei a külföldön most teremnek meg. (Ugy van! Uay van! — taps a jobboldalon és a kö­zépen.) A felelősséget ezért egészen határozot­tan visszahárítom oda és azokra a padokra, ahonnan ezek a gyanúsítások éveken keresztül elhangzottak. (Pikler Emil: Éljen a Pali ba­rátja, meg a többiek!) Hiszen a mai nap folya­mién is egyik képviselő ur azt mondotta, hogy titkos kezek fognák le a vizsgálatot, a másik képviselő ur pedig azt mondja, hogy a szokott módon igyekeztek eljárni. (Urbanics Kálmán: Ez az önök módszere! — Felkiáltások a szélső­baloldalon: C sonarád! Csongrád! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Bethlen István ministerelnök: Ezzel szemben csak megállapitom, hogy semmiféle titkos kezek soha me? nem fogták az igazság­ügyig v, rendőri hatóságot kezeit. (Felkiáltások a, szélsőbaloldalon: Nádosy! Nádosy! — Peyer Károly: Mit csinált Nádosy 1 ?!) Elnök: Peyer képviselő urat kénytelen va­gyok rendreutasítani! (Peyer Károly: Tényeket még sem lehet letagadni! — Zaj a szélsőbalolda­lon. ~ Farkas István közbeszól.) Farkas István képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasí­tani. Gr. Bethlen István miuisterelnök: Kényte­len vagyok megállapítani, hogy soha sem köve­telték azoknak a főtetteseknek lefogását, akik a börtönben ülnek. (Sütő József közbeszól.) Elnök: Sütő József képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Gr. Bethlen István ministerelnök: Ennek folytán ellentétben áll az igazsággal az az állí­tás, amelyet Peyer képviselő ur tett. (Urbanics Kálmán: Sohasem mondott igazat!) Ha tehát a t. képviselő urak azt mondják, hogy senki sem támadta az államfő személyét, én erre vissza­térve csak azt mondom, hogy a külföldön ilyen támadások, igenis, folynak (Ugy van! Uay van! a jobboldalon és a közéven) és a t. képviselő uraknak nagyon könnyű volna — ezt ismétlem — ezeket a támadásokat a külföldi lanokban le­fúvatni. (Peyer Károly: Ez az ön aljassága! — Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon és a kö­zéven: Micsoda beszéd, ez! Hpay mer igy be­,'zélnif — Urbanics Kálmán:* Semmirevaló pi­masz! Piszok csirkefogó! — Hedry Lőrinc: Piszok, gazember! — Schandl Károly: Nem sze­gy eli magát 1 ? — Szűnni nem akaró zaj a Ház minden' oldalán. A képviselők a ter'em közepére tódulnak.) Elnök: Az ülést felfüggesztem. részéről hasonló engedély megadása iránt ad­. tak be kérvényt. (Derültség és felkiáltások a szélsőbaloldalon; Ferdítés! — Peyer Károly: Nem sikerült!) Még kevésbé van arról tudomásom, hogy hivatalos presszióval, szabadjegyek nyújtásá­val, vagy ehhez hasonló eszközökkel bárkire is befolyást akartak volna gyakorolni ilyen tün­tető felvonulás érdekében. Azért mégis azt hi­szem, eltekintve a kérdés aktualitásától, nyi­latkoznom kell a kormány felfogásáról, hogy milyen nézetet vall és milyen határozatot hozna a kormány akkor, ha hozzá ilyen kérés beadatnék. Mindenekelőtt megállapitom, hogy én min­dig ellene voltam és vagyok jelenleg is annak, hosry a politika az utcára vitessék. (Helyeslés júbbfelől. — Meskó Zoltán: Helyes!) Az utca nem arra való. hogy a politika oda kivitessék. (Sütő József: Sokáig tűrte az ébredőket!) Sem­miféle olyan tüntetés tehát, amely politikai célzatból tartatnék meg, amely abból a célból tartatnék meg, hogy akár pro, akár kontra a frank-ügyben vélemény nyilvánittassék, semmi körülmények között nem engedélyez­nék. Még kevésbé engedélyeznék pedig bármi­> féle olyan felvonulást, amely a kormány mel­lett kívánna tüntetni a jelenlegi t helyzetben. Én magam is ugy Ítélem meg a kérdést, hogy a kormánynak megvan az ( illetékes bírája: a nemzetgyűlés (Ugy van! jobbfelől.) és hiába tüntetnek akár mellette de akár ellene is a t. képviselő urak (Ugy van! jobbfelől.), ez nem fog változtatni az eredményen, mert a nemzet­gyűlés fog dönteni afölött, hogy terheli-e a kormányt felelőssée 1 ebben az odiózus ügyben, igen vagy nem! (Ugy van! jobbfelől. —• Naa-y Vince: Az egységespárt fogja megmondani!) Egészen másképen állok azzal szemben, ha a magyar társadalom abból az alkalomból, hogy a, külföldön súlyos vádak hangzottak el a leg­felsőbb magyar hellyel szemben (Na?y Vince: De itthon nem hangzottak el!) és ezek a vádak nemcsak a múltban hangzottak el. hanem a mai napon is folytatódnak külföldi sajtóban, nyilatkozatokban stb. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen), nem lehetnék semmi körülmények között az ellen, hogy a magyar társadalom a magyar államfő iránti feltétlen bizalmát és hódolatát (Élénk éljenzés és tans a. jobboldalon és a középen. — Zaj a szélsőbal oldalon. — Peyer Károly: Itt buJik el a kormány!) és azt, hogv esrvüttérez az állam­fővel olvan nercben amikor ilyen vádak hang­zanak el a külföldön, tanúsítsa és bizonvitsa. (Ugv van! Ugy van' a jobboldalon és a közé­pen.) Ezt fsak méltóságteljes formában teheti es a rendről ilv^n esetben B kormány minden kö­rülmények között gondoskodni fog. (Élénk he­lyeslés a jobboldalon és a középen.) Ha az hangzik el a túloldalról, hoo-y nem «zabád a frank-ügybe bevonni az államfő személyét hogv nem szabad az államfő személvét bevonni egváltalában politikai ügyekbe, teljesen egyet­értek a t. képviselő urakkal. (Helyeslés a jobb­oldalon.) De kérdem s magyar közvélemény előtt: mi voltunk-e azok. akik az államfő sze­métét politikai kérdésekbe bevontuk! (Élénk heh'eslés a jobboldalon és a közéven. — FPI­kiáltások a s^élsőbaloldalon: Iaen!) Nem mi voltunk-e azok. akik öt éven keresztül figyel­meztettük a t. túloldalt arra, hogy tartsák tá­vol a vádaskodásoktól, a gyanúsításoktól az államfő magas személyét és nem most terem­nek-e mep" gyümölcsei annak a propagandának (Peyer Károly: A frankhamisításnak!) ame­(Szünet után ) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. A miniszterelnök urat illeti a szó. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nem­zetgyűlés! Megismétlem, mit akartam mon­dani, hogy a külföldi szociáldemokrata pár­tokhoz tartozó lapokban, elsősorban Francia­országban, történnek ezek a támadások és a t. képviselő urak, akik a külföldi szociáldemo­krata pártokkal az összeköttetést fentartják, egy egyszerű dementi útján régen visszautasít­hatták volna eziehet a támadásokat. (Úgy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) Ez a föl­mentő szó a mai napig nem hangzott el a

Next

/
Oldalképek
Tartalom