Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-508

o64 A nemzetgyűlés 508. ülése 1926. évi február Í7-én, szerdán. nikj Többség. Az eredeti szöveg fogadtat vám el, Propper képviselő ur inditványa elesik. Kérdem most már a t. Nemzetgyűlést, mél­íoztatik-e a 4. § harmadik bekezdésének máso­dik részét eredeti szövegezésében, szemben Propper Sándor képviselő ur niódositó indítvá­nyával elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az ere­det szöveget fogadják &% szíveskedjenek fel­állani. (Megtörténik.) Többség. A JSIemzetgyü­lás az eredeti szöveget fogadván el, Propper Sándor képviselő ur inditványa elesik. Az idő előrehaladván, a vitát megszakitoan. Megteszem előterjesztéseimet a legköze­lebbi ülésünk idejének és napirendjére vonat­kozóan. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket hol­nap, folyó hó 18-án. csütörtökön délelőtt 10 óra­kor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: A mezőgazdasági népesség érdekeit szol­gáló népiskolák létesítéséről és fentartásáról szóló törvényjavaslat, továbbá a mai napról visszamaradt s le nem tárgyalt mentelmi ügyek tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelem­ben mondom ki a határozatot. A mentelmi bizottság előadója kivan jelen­tést tenni. Halász Mórié előadó: T. Nemzetgyűlés! A tegnapi nap folyamán Rassay Károly t. kép­viselőtársam felszólalása következtében a nemzetgyűlés utasitotta a mentelmi bizottsá­got, hogy 24 órán belül tegyen jelentést Vázso­nyi Vilmos képviselőtársunk mentelmi jogá­nak megsértése tárgyában. Az idő rövidsége miatt a tényállást máskép kideríteni nem tud­tuk, mint ugy, hogy egyrészt Vázsonyi képvi­selőtársunkat kihallgattuk, másrészt a rendőr­főkapitányságtól beszereztük a szükséges ira­tokat. A tényállás a következő: (Halljuk! Hall­juk!) Vannay László és Molnár Ferenc nevű egyének a Teróz-körut 40-es számú ház előtt Vázsonyi képviselőtársunkat megtámadták és kézzel bántalmazták, miközben Molnár Ferenc a kapu alól kilépve, egy pisztolyt vett elő hátsó zsebéből és ezzel a Vázsonyi képviselő­társunk körül gyűrűt képező közönséget fe­nyegette. (Drozdy Győző: Merénylet a közön­ség ellen! — Rothenstein Mór: Már kitaláltak valamit! — Propper Sándor: Kakaó-pisztoly volt valószínűleg!) Vázsonyi képviselőtársun­kat kétségtelenül inzultus érte s ő maga is el­mondotta és megállapítottuk azt, hogy ez az Inzultus tényleg alkalmas volt arra, hogy őt esetleg megfélemlítse. Ezen tényállás megismerése után a men­telmi bizottság ezt az eseményt alkalmasnak látta arra, hogy Vázsonyi képviselőtársunkat képviselői illetőleg frankbizottsági tagsági működésében a jövőre nézve megfélemlítse, illetve befolyásolja. Megállapította tehát a bi­zottság azt, hogy Vázsonyi képviselőtársunk mentelmi jogát Vannay László és Molnár Fe­renc megsértették, de-megállapította ugy az ügyiratokból, mint Vázsonyinak a bizottság .előtt tett nyilatkozatából is, hogy alapos gyanú forog fenn aziránt, hogy nevezettek a Vázsonyi Vilmos elleni támadásukkal az 1914 : XL. te. második szakaszába ütköző bűn­cselekményt követtek el, miért is a bizottság javasolja a nemzetgyűlésnek, utasítsa az igaz­ságügy minis ter urat, hogy az esetleg fenfo­rogni látszó bűncselekmény megtorlása iránt saját hatásköréhen intézkedjék és az ügy bírói befejezése után a Háznak jelentést tegyen. Ezekben van szerencsém a bizottság jelen* tését előterjeszteni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A bizottság előadója nemcsak a je­lentést terjesztette be, hanem azt részletesen is ismertette. Amennyiben azonban a jelentés közvetlenül nem tárgyalható, az ki fog nyo­matni, szét fog osztatni és napirendre tűzése iránt legközelebbi napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. T. Nemzetgyűlés! A tegnapi ülésen tett be­jelentés értelmében fel fog olvastatni a nép­jóléti és munkaügyi minister ur írásbeli vá­lasza Kiss Menyhért képviselő urnák a mun­kanélküliség megakadályozása tárgyában fo­lyó évi január 20-án előterjesztett interpellá­ciójára. Kérem a jegyző urat, hogy a ministeri vá­laszt felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (Olvassa): »T. Nem­zetgyűlés! Kiss Menyhért nemzetgyűlési kép­viselő ur 1926. évi január hó 20-án a következő interpellációt intézte hozzám: »Van-e tudomása a minister urnák a foly­ton fokozódó rendkívüli arányú munkanélküli­ségről, amely százezreket kerget a halálba? Ha van tudomása, milyen intézkedéseket szán­dékozik e tekintetben tenni?« A gazdasági válsággal összefüggő s a téli időszak folytán nagyobb arányban jelentkező munkanélküliség enyhítésének kétségkívül leg­helyesebb módja megfelelő munkaalkalmak teremtése. A kormány által tervbe vett s a pénzügyminister ur által ismertetett beruhá­zási programm egyik legfőbb célja az, hogy a gazdasági életnek petyhüdt érhálózatába friss vért bocsásson s ezzel minél több munkást munkához juttasson. De e mellett a munkanélküliséggel sújtott munkások intézményes támogatásáról^ is gon­doskodni kívánok a munkahiány esetére szóló biztosítás megvalósításával. Remélem, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot az illetékes érdekképviseletekkel való letárgyalás után rö­videsen a t. Nemzetgyűlés elé terjeszthetem. Kérem válaszom tudomásul vételét. Budapest, 1926. évi február hó 8-án. Vass s. k.« Elnök: Kiss Menyhért képviselő urat a vi­szonválasz joga megilleti, azonban a képviselő ur nincsen jelen. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a nép­jóléti és munkaügyi minister urnák az inter­pellációra adott írásbeli válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!} Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tu­domásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Az első interpelláló Rassay Károly kép­viselő ur. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (Olvassa): »Inter­pelláció az összkormányhoz: Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy 1. Budapest utcáin tüntető felvonulások ké­szülnek, részben az államfő elé, részben a mi­nisterelnök elé? 2. Megengedhetőnek tartja-e azt, hogy a frankhamisítás bűnügyét bármiféle jogcímen elvonva az illetékes alkotmányos fórumtól, az utcára kivigyék? 3. Megengedhetőnek tartja-e a kormány, hogy az államfő személyét, akit az egész frank-

Next

/
Oldalképek
Tartalom