Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-491

270 A nemzetgyűlés 491. ülése 1926. évi január hó 19-én, kedden. E nehéz helyzetben, amelynél súpyosabb megpróbáltatás Trianon óta aligha jutott osz­tályrészünkül, (ügy van! Ugy van!) a nemzeti szuverenitás letéteményesére, a törvényhozó hatalomra minden igaz hazafiúi sugallat sze­rint csak egy feladat várhat: az, amelynek át­érzése viszontagságokkal teljes történelmünk sorsdöntő pillanataiban mindig meg tudta ta­lálni a nemzeti szuverenitás méltó kifejezését a helyzet által megkívánt egyértelmű akarat­nyilvánításban. (Ügy van! Vgy van! a jobb­oldalon és a középen.) Ennek az akaratnyilvánításnak vezető gon­dolatát a jelenlegi helyzetben, azt hiszem, a Ház minden pártjának, sőt minden tagjának hozzájárulásával jelölhetem meg abban az egy­szerű mondatban, hogy a frankhamisitás bűn­ügyének mielőbbi elintézésére történjék meg minden, (Általános helyeslés.) amit törvény, erkölcs és nemzeti becsület megkívánnak s a haza mindenek fölött álló érdeke parancsol. (Zajos helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) A t. Nemzetgyűlésnek jelentem, hogy Kú­pért Rezső, Hegymegi-Kiss Pál, Peyer Károly, Vázsonyi Vilmos, Homonnay Tivadar, Szi­lágyi Lajos és Almásy László képviselő urak napirend előtti felszólalásra kértek engedélyt. Én a házszabályok 198. §-ában gyökerező jo­gomnál fogva az engedély megadását a kép­viselő uraknak megtagadtam. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. — Peidl Gyula: Ez is a haza érdeke! — Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) A kép­viselő urak a házszabályok ugyanezen szaka­sza értelmében kérték, hogy ezt a kérdést a nemzetgyűlés elé hozzam. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ennélfogva egyen­ként fogom feltenni a kérdést az illető képvi­selő urak kórelmére vonatkozólag. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Egyhangú­lag megadjuk! — Pikler Emil: Itt nem lehet tussolni semmit!) Kérdem tehát, méltóztatnak-e Rupert Re­zső képviselő urnák napirend előtti felszóla­lásra az engedélyt megadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az engedély megadása mellett vannak, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Ki­sebbség. A nemzetgyűlés az engedélyt nem adja meg. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsö­baloldalon: Pfuj! Hallatlan! Szégyeljék ma­gukat! — Felkiáltások jobbfelöl: Októbristák! — Fropper Sándor: Ez a hamis frank ércfede­zete! — Rupert Kezső: Marsovszky-többség! Marsovszky hozta őket össze!) Kérdeni a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e Hegymegi-Kiss Pál képviselő urnák az enge­délyt megadni, igen vagy nem í(Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az en­gedélyt megadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az engedélyt nem adja meg. (Felkiáltások a szél­sőbaloldalon: Hallatlan!) Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az engedélyt Peyer Károly képviselő urnák megadni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az engedélyt megadják, szíveskedjenek felállani! (Megtör­ténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az engedélyt nem adja meg. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az engedélyt Vázsonyi Vilmos képviselő urnák megadni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az engedélyt magadják ; sziveskecljenek felállani! (Megtör­ténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az enge­délyt nem nclja meg. (Rupert Rezső: Tussolás!) Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a t. Nemzetgyűlés Homonnay Tivadar képviselő urnák az engedélyt megadni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő ura­kat, akik az engedélyt megadják, szíveskedje­nek felállani! (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az engedélyt nem adja meg. (Pikler Énül: Eszerint éljenek a frankhami­siíók! — Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. Fel­kiáltások jobbfelől és a köeépen: Halljuk az elnököt!) Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az engedélyt Szilágyi Lajos képviselő urnák megadni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az engedélyt megadják, szíveskedjenek felállani! (Megtör­ténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés az enge­délyt nem adja meg. (Rupert Rezső: Meghá­lálják ilarsovszkynak, hogy összehozta őket!) Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az engedélyt megadni Almásy László képvi­selő nrnak! (Igen! Nem!) Kérem azokat a kép­viselő urakat, akik az engedélyt megadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Ki­sebbség. A nemzetgyűlés az engedélyt nem adja meg. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon,) Csen­det kérek! Jelentem továbbá, hogy Rupert Rezső képviselő ur a hászabályok 197. §-a értelmében sürgős interpellációra kórt tőlem engedélyt, én a képviselő urnák az engedélyt nem adtain meg. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallat­lan ! — Peidl Gyula : Ez a haza érdeke !) A képviselő ur kérése felett való döntésre a kérdést, a házszabályok értelmében, a legkö­zelebbi ülés napirendjének megállapítása után fogom feltenni. A miniszterelnök ur kivan szólani. (Hosz­szantartó, nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Élénk éljenzés és taps jobbfelől és a középen. A kép­viselők a jobboldalon és a középen feláUanak. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Lemon­dani! Lemondani!) Csendet kérek! (Saly Endre: A hamisítók védője! Lemondani! — Fropper Sándor: A frankhamisitók védnöke!) Fropper képviselő urat rendreutasítom! (Peyer Károly közbeszól.) Peyer képviselő urat ké­rem, méltóztassék csendben maradni! (Peyer Károly ismét közbeszól.) Peyer képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék csendben ma­radni! (Rupert Rezső: Marsovszkytól kapta meg a többségét!) Fropper Sándor: Lemondani! Védelmezi a f rankhamisitókat ! — (felkiáltások a szélső­baloldalon: Üljön le! — Felkiáltások jobbfelöl és a középen: Halljuk! Halljuk! — Saïy Endre: Védi a frankhamisitókat!) Saly Endre képviselő urat rendreutasítom! Kérem a kép­viselő urakat, méltóztassanak csendben ma­radni! (Felkiáltások balfelől: Halljuk! Hall­juk! — Fropper Sándor: Jelentse be lemon­dását, ez a kötelessége! Nem lehet tussolni! — Nagy zaj jobbfelől.) Propper képviselő urat másodszor rendreutasítom! Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak meghallgatni a minis­ter elnök urat! Ha a képviselő urak nem mél­tóztatnak csendben maradni, kénytelen leszek szigorúbb rendszabályokat alkalmazni! (Szabó Imre: Lemondani!) Szabó képviselő urat ké­rem, méltóztassék csendben maradni! (Eszter­gályos János: Ministerelnök ur, mondjon le! — Élénk ellenmondások jobbfelől és a közé­pen-) Esztergályos képviselő urat rendreutasi­| torn! (Rupert Rezső: A pátroiiusuk Hágában van!) Gr. Bethlen István miniszterelnök: T-Nem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom