Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-484
A nemzetgyűlés 484. ülése 1925. évi december hó 14-én, hétfőn, Scilovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : A pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt- megillető kártérítésről szóló 1923 : XXXIX. te. hatályának meghosszabbításáról ós a végrehajtási eljárásban az előterjesztés halasztó hatályának korlátozásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása.— 1925/26. évi állami költségvetés, ós pedig a földmivelésiigyi tárca általános tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — A kereskedelemügyi minister Írásbeli válasza Esztergályos Jánosnak a vasuti alkalmazottak szabadságjogának elkobzása tárgyában, és szóbeli válasza Szilágyi Lajosnak a Máv. nyugdíjasok, nyngbéresek, özvegyek és árvák rovására elkövetett törvénytelenségek, szabálytalanságok, lelküsmeretlensógek és szivtelenségek tárgyában előterjesztett interpellációjára. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : Bud János, Walko Lajos, Mayer János, gr. Csáki] Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 30 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Bodó János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Petrovits György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Csik József jegyző ur. A napirend szerint következik a pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 1923:XXXIX. te. hatályának meghosszabbításáról és a végrehajtási eljárásban az előterjesztés halasztó hatályának korlátozásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Petrovits György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nem lévén, kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. A törvényjavaslat kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik az 1925/26. évi állami költségvetés (írom 963) egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Soron van a földmivelésügyi tárca általános vitája. Szólásra következik Meskó Zoltán képviselő ur, aki ^ beszédének elhalasztására a legutóbbi ülésen engedélyt kapott. Meskó Zoltán képviselő urat illeti a szó. Meskó Zoltán: T. Nemzetgyűlés! Élvezettel hallgattam az igen t. előadó urnák, Erdélyi Aladár t. barátomnak (Éljenzés jobb felöl.) érdekes és szakszerű beszédét. A beszédében foglaltaknak legnagyobb részét magamévá teszem NAPLÓ. XXXVIII. és kivánom és sürgetem, hogy az abban foglalt sérelmek és bajok minél hamarabb orvosoltassanak, mert a mulasztás itt egyet jelent a katasztrófával. Meg vagyok győződve róla, hogy az igen t. előadó ur épen olyan eréllyel fog a bajok orvoslásán fáradozni, mint amilyen élénk színekkel tárta elénk és mint amilyen éles szemmel fedezte fel a bajokat. Különös érdeklődéssel és szívesen hallgattam az igen tisztelt földművelésügyi minister ur expozéját, amely engem sok tekintetben megnyugtatott (Helyeslés jobb felől.) és egyet mindenesetre elért hatalmas tartalmú expozéjával a minister ur: azt, hogy a magyar földmivelő nép a jövőt illetően reményt meríthet belőle. Mindenekelőtt a földreformmal és az ezzel kapcsolatosan az Omge.-ban elhangzott beszédekkel óhajtok foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Mondanom sem kell, hogy amikor a földreformról beszélek, mindig a demagógiamentes földreformról beszélek, (Helyeslés) amelynek mindig és minden körülmények között meggyőződéses hive voltam a múltban és vagyok a jelenben is nemcsak azért, mert programmunk alapján a földreformot a magyar földmivelő népnek beígértük, hanem azért is, mert az országnak jól felfogott érdeke és a nemzetnek jövője megköveteli a földbirtoknak igazságosabb és méltányosabb megoszlását. 1920-ban meghoztuk a földreform törvényét, amelynek végrehajtása, még pedig tisztességes és minden hátsógondolat nélküli végrehajtása ma már a nemzeti becsület kérdése. Ez után a határozott, félre nem érthető és félre nem magyarázható kijelentésem után annak a véleményemnek adok szintén a leghatározottabban kifejezést, hogy ezzel a kérdéssel egyszer már le kell számolnunk. Sürgősen be keli fejezni az eljárásokat, mert ezt kivánja az ország gazdasági érdeke. Az örökös bizonytalanság nagyon szomorúan fogja éreztetni hatását a közgazdasági élet minden terén. Ennek az ügynek gyors befejezése ép ugy érdeke a nincstelen igénylőknek, mint a megváltást szenvedő nagybirtokosoknak. Ezen okoknál 7
