Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-492
A nemzetgyűlés 492. ülése 1926. tésének hátralevő royatai felett való határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az 5. címet elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az 5. címet elfogadta. Következik a 6. cím 1. rovata. Kérem a jegyző urat, hogy annak szövegét felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »6. Cím. Közjótékonyság és emberbaráti intézmények. Kiadás. Kendes kiadások. 1. Rovat. A budai Erzsébet zárda segélyezésére 3,210.000 K.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »2. Rovat. Jótékony egyesületek segélyezésére 43,800.000 K.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 3. Rovat. Hatóságilag hontalanokká nyilvánított ellátatlanok után felmerülő költségekre az 1898:XXI. te. alapján 62,780.000 K.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvasta): »4. Rovat. Mentőegyesületek segélyezésére 14,600.000 K.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »5. Rovat. A Magyar Vöröskereszt Egylet segélyezésére 73,000.000 K.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa) : Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. Rovat. Külföldi szeretetadományok szállításával és szétosztásával kapcsolatban felmerülő kiadásokra 29,200.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa) : 2. Rovat. A városi lakosság tömegnyomorának enyhítésére 5.440,000.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa) : 7. Cím. Nyugellátások. Kiadás. Rendes kiadások 9.592,860.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Ezzel a népjóléti és munkaügyi tárca költségvetése részleteiben is^ letárgyaltatott.^ Mielőtt napirendi javaslatot tennék, az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Bemutatom Hebelt Ede képviselő ur levelét, amelyben súlyos betegségére való tekintettel további három hónapi szabadságidő engedélyezését béri. Javaslom, hogy a kért szabadságot engedélyezni méltóztassék. A nemzetgyűlés a kért szabadságot meg£i d ja, Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a holnapi ülés végién a pénzügyminister ur Malasits Géza képviselő urnák a hjázbérkorona szorzószámának leszállítása tárgyában, a belli gyminis ter ur pedig Esztergályos János képviselő urnák a magyar vasúti alkalmazottak elkobzott szabdságjoga tárgyában előterjesztett interpellációjára írásbeli választ fog adni. Tudomásul vétetik. Bemutatom Bács-Bodrog és Zemplén vármegye közönségének feliratát a Budapesten felállítandó játékbank tárgyában. A feliratok a r házszabályok 226. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Most pedig napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, folyó hó 21-ikén délelőtt l évi január hó >20-án, szerdán- 365 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki: az 1925/26. évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása és pedig a honvédelmi tárca általános vitája. Van-e valaki feljegyezve! (Farkas István szólásra jelentkezik.) Farkas István képviselő upi , Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Az elnök ur javaslatával szemben más javaslatot, a frankhamisitás ügyével kapcsolatos javaslatot kívánok tenni. (Halljuk! balfelől.) Egy 25 tagú bizottságot küldjön ki a parlament ez ügy politikai hátterének kivizsgálására. \E bizottság hatáskörét a következőkben jelölöm meg. (Olvassa): »A bizottságnak joga van meghivni mindazokat, akiknek felvilágosítására feladata teljesítése érdekében szüksége van. (Felkiáltások a középen: Halljuk! Rangosabban! — Peidl Gyula: Tegnap nagyon igénybe vették a hangját!) A ministerek is felvilágosítás céljából készséggel hajlandók a bizottság előtt megjelenni. A hatóságok a szükséges iratokat rendelkezésre fogják bocsátani és a szükséges felvilágosításokat a törvény keretein belül meg fogják adni. Az esetleges titoktartás kötelezettsége alól való felmentést a kormány az ügy érdekében előzékenyen kezeli. Amennyiben a bizottság a letartóztatottakról kívánna felvilágosításokat beszerezni s őket e célból kihallgatni, vagy a bíróságnál lévő iratokba akarna betekintést szerezni, illetőleg azokról másolatokat venni, ez iránt az igazságügy minister utján a bírósághoz fordul, amely ezeket a megkereséseket a törvényes kereten belül teljesiti. A bizottságülései a Ház tagjaira nézve sem nyilvánosak.^ Kérem ennek a napirendi javaslatnak az elnök ur javaslatával szemben való elfogadását ! (Felkiáltások balfelől: Második pontként?) Első pontként ! T, Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy ennek a javaslatnak indokolására néhány megjegyzést tegyek. A szociáldemokrata pártnak kezdettől fogva az volt az álláspontja, hogy ennek a frankhamisitási ügynek politikai háttere van, politikai vonatkozásai vannak, Az volt a felfogásunk, hogy minden ilyen nagy ügy politikai hátterének kivizsgálására illetékes egy parlamenti bizottság', mert hiszen a bíróság természetszerűen az egész ügy bűnügyi részét vizsgálhatja ki, de nem foglalkozhatik azokkal a politikai hátterű ténykedésekkel és eseményekkel, amelyek előidézői és megteremtői voltak az egész frankhamisitási ügynek. Elégséges, ha utalok itt arra, hogy az állaimnak különböző szervei már eddig is kompromittálva vanak ebben az ügyben. így például maga az az egy körülmény, hogy a külügyi kormányzatnál kuririgazolvány állíttatott ki, az a körülmény, hogy a belügyministerium államtitkára, az országos főkapitány maga tényleges részese és letartóztatottja ... (Felkiáltások jobbfelől: Nem államtitkár !) államtitkári rangban lévő főkapitánya részese és letartóztatottja ennek a frankhamisitási ügynek, kétségtelenül szükségessé teszi annak kiviszgálását, hogT ezek az állami szervek mennyiben állanak összeköttetésben ezzel a frankhamisitási üggyel, mennyiben vannak vele vonatkozásban; szükségessé teszi annak megállapítását, hogy a külügyminister, a belügyminister és a ministerelnök urak felelőssége mennyiben áll fenn ennek az egész ügynek a létrejöttében. Ez a tény maga arra kell, hoav késztesse a j)arlamentet, hogy a nemzetgyűlés 52*