Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-491

318 A nemzetgyűlés 491. ülése 1926. évi január- hó 19-én, kedden. információ, amely abban az időben teljesen indokolt és helyes volt. (Peidl Gyula: Máskor is védte a bűnösöket! — Zaj.) Elnök: Györki Imre képviselő ur a ház­szabályok 205. §-a alapján kivan szólani. Györki Imre : T. Nemzetgyűlés ! (Nagy zaj a Ház minden oldalán. — Peyer Károly : Nádosy a hamis franktól lett beteg ! — Elnök csenget.) Ma délelőtt, amikor a ministerelnök or a frankhamisítás! bűnüggyel kapcsolato­san felszólalt... (Nagy zaj. — Szijj Bálint : A frankhamisitók védőügyvédje !) Elnök : Csendet kérek. Felkérem a kép­viselő urakat pártkülönbség nélkül, a Ház bár­mely oldalán ülnek, méltóztassanak csendben meghallgatni a szónokokat, mert ha igy mél­tóztatnak folytatni a tárgyalásokat, teljesen lehetetlen lesz a komoly tárgyalás. Györki Imre : A ministerelnök ur délelőtti beszéde során a következő kijelentéseket tette: nézzük most azonban, milyen társadalmi ál­lású és milyen világnézetű emberek szerepel­nek ebben az ügyben. (Nagy zaj és felkiáltá­sok a, jobboldalon : Mondjon le ! — Felkiáltá­sok a szélsőbaloldalon : A belügyminister mondjon le ! — Nagy zaj. — Elnök csenget. — Peyer Károly : Mondjon le a kormány ! — Farkas István : Úgyis cirkusz ez ! — Zaj a johobldalon) Elnök : Csendet kérek ! Urbanics Kálmán képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni ! Györki. Imre (olvassa): »Ott látjuk — mondotta a ministerelnök ur — a gazdag, fé­nyes társadalmi állású Windischgraetz hxce­get de ott látjuk a szegény lerongyolt "mene­kültet, ott látjuk a hivatali állása magas pol­cára jutott Nádosy Imrét, és ott volt egy szo­ciáldemokrata munkáiS.« Amikor a minister­elnök ur ezt a kijelentést megtette, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Mondjon le!) akkor a mi oldalunkról azt a kérdést intéztük a ministerelnök úrhoz: nevezze meg, hogy ki az a szociáldemokrata munkás, aki a frank­hamisitási ügybe bele van keverve. Erre a mi­nisterelnök ur a következőket mondotta. (Zaj. Halljuk! Halljuk! —Olvassa): »Ha kiváncsiak, ép olyan jól tudják, mint én! Azok, akik szo­ciáldemokrata képviselőket kértek fel védőül « Először is ki kell jelentenem, t. Nemzet­gyűlés, hogy a ministerelnök ur többesszám­ban beszélt, holott helyesen csak egyesszám­ban lehetett volna beszélnie. Tény ugyanis az, hogy niem több szociáldemokrata képvise­lőt kértek fel többen védőkül, hanem isrenis, engem kért fel védőül egy. a frankhamisitás­ban szereplő nyomdai munkás... (Zaj a jobb­ul dnl on. — Farkas István: Várjanak a vé­riére !) Elnök: Csendet kérek! Kuna P. képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Györki Imre:.^.aki ez időszerint a Tér­képészeti Intézethez beosztott, illetve oda ki­nevezett főhadnagy volt. *iUgy van! a szélső­baloldalon.) Ki kell azonban jelentenem azt, amit előttem Peyer képviselőtársam elmon­dott, hogy akkor, amikor^ ezt a korábban volt nyomdai munkást felvették a Térkéüészeti In­tézethez, esküvel, kötelezték arra hogy sem a szakszervezetnek, sem pedis: a pártszervezet­nek, ha ennek korábban tagja volt. tagja nem »maradhat és kötelezték arra hogy katonai es­küt tegyen le, amelyet később mésr megerősí­tettek az uö-vnevezett Zadravetz-féle esküvel. (Zaj a jobboldalon. — Farkas István: Halljuk! Most jön a java!) Amikor a letartóztatottak között volt ez a szerencsétlen ember is, akit tisztán beugratott­nak kell tekinteni, (Felkiáltások a jobboldalon: Oh! Oh! — Vázsonyi Vilmos: Ez természetes! Talán ő csinálta a hamisitást! — Nagy Vince: Bizonyosan ő kényszeritette Nádosyt! — Prop­per Sándor: Annak nincs annyi judiciuma, mint a főkapitánynak! — Nagy zaj. — Peyer Károly: A főkapitány vigyáz a kapunál, hogy ne történjék bajuk, amig hamisítanak! — El­nök csenget.) amikor ezt a munkást már körül­belül tiz nappal korábban letartóztatták s ami­kor ennek a szerencsétlen embernek még sze­rencsétlenebb hozzátartozói látták azt, hogy mig mindazok, akiket felbujtóknak vagy első­rendű tetteseknek kell ebben az ügyben tekin­teni, már védőügyvédet neveztek meg és a védőügyvédjük már eljárt az ügyükben, (Pe­yer Károly: A régi csongrádi védők!) amikor a hozzátartozók azt látták, hogy az elsőrendű vádlottakat nyomban kihallgatta az ügyész­ség, a vizsgálóbíró, amikor azt látták a szeren­csétlen embernek még szerencsétlenebb hozzá­tartozói, hogy ugy a hercegnőnek, mint a méltóságos asszonynak naponként megengedik, hogy meglátogassák letartóztatásban levő fér­jüket, de nekik ezt nem engedik meg és nem teszik lehetővé, (Nagy zaj.) akkor igenis, egyik ismerősöm javaslatára ennek a letartóztatott főhadnagynak hozzátartozói megjelentek ná­lam és az asszony felkért, hogy vállaljam el az ura védelmét. (Zaj a jobboldalon. Ennek a kérésnek eleget is kivántam tenni és pedig azért, mert hasonló politikai perekben (Nagy zaj. — Elnök csenget.) szomorúan kellett ta­paszaltalnunk, hogy mig a méltóságos és ke­gyelmes urak megmenekültek a büntetés alól, addig mindig odadobtak áldozatul néhány Ír­nokot, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Ne­vezze meg, kik ezek?) grófi portást vagy grófi szobalányt. (Zaj a jobboldalon. — Karafiáth Jenő: Rágalmazza a biróságot! Melyik ügy volt az! — Peyer Károly: A maguk rendszere! — Elnök csenget!) Ilyen előzmények után vállalkoztam arra, hogy ennek az embernek védelmét ellátom. Mi történt azonban, t. Nemzetgyűlés, a védelem elvállalása után néhány nappal ? Alig nevez­tem meg magam védőnek és alig mutattam be a bíróságnál védői meghatalmazásomat, újból megjelent nálam a letartóztatott munkás hoz­zátartozója és felkért arra, hogy legalább egyelőre tartózkodjam az ügybe való beavat­kozástól s az ura érdekében ne jelentkezzem, ne járjak el a bíróságnál. (Farkas István : Független bíróság ! — Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Ne rágalmazzák a biróságot ! — Nagy Vince : Ez nem a biróság dolga ! — Ru­pert Rezső : A biróság védje meg a maga te­kintélyét igazságos Ítéletekkel !) Amikor ezt az összetört szerencsétlen asszonyt újból ma­gam előtt láttam és megkérdeztem tőle, hogy mi vezeti erre az elhatározásra a korábbi elha­tározásával szemben, akkor szomorúan és siránkozva bevallotta, hogy a meghatalmazás aláírása és benyújtása után megjelentek a la­kásán (Peyer Károly: A szabadon levő cinkos­társak !) és figyelmeztették arra, hogy milyen szomorú következménye lesz a letartóztatás­ban levő férjére, ha én beavatkozom ebbe az ügybe és védőként szerenelek. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallattan ! — Zaj a jobb­oldalon. — Peyer Károly: Itt a_ maffia, az ochrana !) Kérték arra, hogy kérjen meg en­gem, álljak el a védelemtől, illetve az asszony vonja meg tőlem a megbízást, mert ha eleget tesz a megbízás visszavonása iránti felhívás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom