Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-483

26 A nemzetgyűlés 483. ülése 1925. . urnák a földbirtokpolitika kérdésében tett állítá­saival. Annál is könnyebben nem értek velük egyet, mert hiszen Bethlen István gróf miniszterelnök ur sem ért velük egyet ebben a kérdésben. A ministerelnök ur a költségvetés általános vitájának befejeztével foglalkozott a földbirtok­reform kérdésevei, mint Magyarország legak­tuálisabb kérdésével. A ministerelnök ur ez alka­lommal, szemben a múlt é ve K ben tett kijelenté­seivel, kijelentette, hogy a földbirtokreform poli­tikai kérdés, sőt kijelentette, hogy nemcsak poli­tikai, hanem aktuális kérdés is, amellyel foglal­kozni minden politikusnak kötelessége is. Az ellenzék szempontjából ez már hatalmas lépés, mert hiszen méltóztatnak emlékezni arra, hogy nem is olyan régen, még Kaposváron, ugy a ministerelnök ur, mint egy nálánál magasabb személy kijelentette, hogy a földbirtokreformból pedig politikai kérdést csinálni nem lehet s ezt nem fogják megengedni. Azt hiszem és az az érzésem, hogy a minister­elnök ur, miután ezúttal politikai kérdésnek dek­larálta a földbirtoreform kérdését és intenziveb­ben foglalkozott ezzel a kérdéssel az előadó úrral és a minister úrral szemben, jelentékeny lépést tett az ellenzék álláspontja felé. Fájdalom, meg­látszik a ministerelnök urnák a föld birtokreform kérdésében tartott beszédén, hogy gyorstalpaláson ment keresztül, látszik, hogy órák vagy napok alatt szedte össze azt, amit a szakembereitől ka­pott és igy a ministerelnök urnák nem volt al­kalma ezt a nagy, hatalmas problémát és kérdést a maga egészében feldolgozni. Az igen t. előadó úrral és az igen t. minister úrral szemben Bethlen ministerelnök urnák igen érdekes és felénk közeledő álláspontja van a birtok­megoszlás mérve kérdésében. Az igen t. minister­elnök ur kijelentette, hogy az ő ideája az, hogy csonka Magyarországon a földbirtok tekintélye­sebb része, a mai állapottal szemben, kisbirtok legyen. Másodsorban kijelentette, hogy az ő ideája az, hogy középbirtok minden községben egy le­gyen, (Szakács József : Egy vagy kettő!) harmad­sorban pedig azt jelentette ki, hogy nagybirtok nem baj, ha van járásonként egy vagy kettő. Nem azt mondotta tehát, hogy jó, ha van, hanem azt, hogy nem baj, ha van egy vagy kettő, ügy érzem, hogy a ministerelnök ur e precíz mégha; tarozása igen komoly és nagyjelentőségű. (Zaj jobbfelól.) Eendelkezésére bocsátom a t. képviselő urnák a ministerelnök ur beszédét, méltóztassék kontrol­lálni, én szórói-szóra idéztem. (Drozdy Győző: Mondta, de ők nem értik azt ugy. mint mi !) Mielőtt a ministerelnök ur álláspontját meg­értenők és méiiegelnők a maga egészében, méltóz­tassanak megengedni, hogy rámutassak, hogy a ministerelnök ur helyes felfogásával szemben mi ma a tényleges helyzet. Az 1908. évi statisztikai adatok szerint 3000 család és intézmény kezén volt közép- és nagybirtok együttvéve 8,709.000 katasztrális hold. (Neubauer Ferenc : 9*1 mil­lió hold !) Ez csonka Magyarország összterületé­nek 57"/o-át teszi ki. Az ezer holdon felüli nagy­birtokok száma 1507, területe pedig 6,355.098 hold. Hogy megértsük a ministerelnök ur kijelentésé­nek nagy horderejét, az ezer holdon felüli birtok­testeket vármegyénként is ismertetem. Somogy vármegyében a nagybirtok a föld 54%-át foglalja le, Sopron vármegyének 70%-át, Vas megyének 24%-át, Bereg vármegyének pedig 47'5%-át így végigmehetnénk az összes vármegyéken. Mit jelent Bethlen István gróf ministerelnök urnák a lerve és ideája számokra változtatva át? Azt moudja először a ministerelnök ur, legyen a kisbirtok a tekintélyesebb rész az országban. Ez azt jelenti, hogy ne 43% legyen a kisbirtok e hazá­évi december hó 12-én, szombaion. ban, mint ma, hanem legyen legalább 70%. Má­sodszor azt mondja a ministerelnök ur, hogy köz­ségenként legyen egy középbirtok. Elfogadom és aláirom a magam részéről a ministerelnök ur álláspontját és én nem veszek 100-200—300 holdas középbirtokot, hanem veszek 500-as középbirtokot, és legyen minden községben egy ilyen középbirtok. Ez esetben a 3700 községben 1,880.000 kat. holdat fog lefoglalni a középbirtok. Azt mondja a ministerelnök ur, nem baj, ha minden járásban van egy, vagy esetleg két nagybirtok. Akceptálom és veszem a mértéket a nagybirtoknál 5000 katasztrális földdel. Legyen minden járásban két 5000 holdas nagybirtok ; — csonka Magyarországról lévén szó, ez elég — akkor kijön a 137 járásban összesen 1,370.000 kat. hold nagybirtok. Együttvéve az egész kitenne 3,220.000 katasztrális holdat. — (Schandl Károly : Erdővel együtt í) Ha szembeállítjuk a minister­elnök ur ideájával és tervével amely 3,220.000 katasztrális holdat foglal magában a közép- és nagybirtoknál, a mai helyzetet, a 8,700.000 kat. hold földet, én a magam részéről nagy súlyúnak és ^ jelentőségűnek tartom a ministerelnök ur álláspontját és ideáját s azt a magam részéről elfogadom, csak arra kérem a t. ministerelnök urat, hogy ha már ilyen precízen és kategorikusan leszögezte álláspontját itt _ a nemzetgyűlésen, akkor ezt a programmot vallja a gyakorlatban is. — (Patay Tibor: Erdővel együtt méltóztatik ér­teni í) Az erdő is föld, t. képviselőtársam, ez is hajt jövedelmet. Ha pedig a t. ministerelnök ur maga bizonyos okoknál fogva nem léphet ki a porondra, és nem mondja azt, hogy vállalom a programmot a gyakorlati életben is, kérje meg az igen t. belügy minister urat, legyen szives és engedje meg nekünk, hogy a ministerelnök ur programmját vallhassuk és követhessük, és ennek propagandát is csinálhassunk. {Felkiáltások a jobboldalon : Megengedjük !) T. Nemzetgyűlés ! Tovább megyek. Valaki azt mondhatná nekem, — láttam, hogy csóválták is a fejüket — hogy Bethlen István gróf nem 5000 holdas nagybirtokra gondolt, hanem 10.000 és 50.000 holdasra. A ministerelnök ur e tekintetben is egész preciz, határozott megállapítást tett, amelyet a magam részéről készségesen száz szá­zalékban aláírok. A ministerelnök ur — dicsé­retére legyen mondva — a következőket mondta ; »Az egységes nagyságú középbirtok az, amely képesiti annak családját, hogy kellő ^ munkával kulturális és lokális közéleti feladatának meg­feleljen.« Én ugy gondolom, hogy a középbirtok nagy­ságánál az 500 katasztrális hold föld elegendő ehhez és igen szép kulturális és közéleti felada­toknak lehet e mellett megfelelni, mint ahogy vannak is középbirtokosok, akik 200—300 kataszt­rális hold föld mellett is nagyon szép és nagyon nemes kulturális és közéleti munkát fejtenek ki. A ministerelnök ur tovább kategorizált és beszédében a következőket jelentette ki. Az egész­séges nagybirtok nagysága Bethlen István mi­1 nisterelnök szerint az, amely nagybirtokosnak olyan függetlenséget ad, amely őt képesiti arra, hogy fokozottabb mértékben tegyen eleget kultu­rális, társadalmi és közéleti kötelességeinek anélkül, hogy anyagi gondokkal kénytelen legyen küzdeni; de hozzátette, nem olyan nagy, amely őt luxusra és könnyelmű életre csábítaná. A ministerelnök ur eme definíciójához szintén nincs semmi hozzátenni va lórn. Nagyon helyes. A nagybirtok mérve és területének határa igenis legyen az, amit a ministerelnök ur megszabott, hogy t. i. tudja anyagi gondok nélkül teijesiteni a maga kulturális és közéleti funkcióit. Ismétlem, elfo­1 gadom ezt a meghatározást. Már most az a kér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom