Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-491
A nemzetgyűlés 491. ülése 1926. évi január hó 19-én, kedden. 303 Sándor: Kár igy levizsgázni!) Az, hogy önök a munkásság 1 pénzéből 1 korona segélyt folyósítottak s ezzel szemben adminisztrációra 2 korona 70 fillért használtak fel... (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Szamárságot beszél! — Felkiáltások jobbfelől: Ohó! — Halász Móric: Nem vagyunk a szakszervezetben!) Elnök: Csendet kérek! Frü»wírth Mátyás: Tudom nagyon jól, hogy Propper képviselő ur ezért haragos, de mindjárt rá fogok térni arra, miért ilyen haragos. Ha a képviselő ur gorombáskodni akar, figyelmeztetem, hogy én is tudok gorombáskodni. (Esztergályos János: Tudatosan állit valótlant! — Propper Sándor: A minister ur is kineveti! — Rothenstein Mór közbeszól.) Elnök: Kothenstein képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Frühwirth Mátyás: A kezemben van egy hivatalos statisztika, amelyet az urak szeme elé akarok tárni. 1911-ben egy-egy tagra az egész országban átlag 4 korona 8 fillér kezelési költség esett, és ugyanakkor orvosi költségekre 4-80 koronát adtak. (Zaj balfelől.) Németországban, ahol szintén szociáldemokraták ülnek a Munkásbiztositó Pénztárban ... (Zaj a szélsőbaloldalon. — Pikler Emil: Egész Európában mintaszerű intézmény volt a Munkásbiztositó Pénztár!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a szónokot csendben meghallgatni. (Rothensíein Mór: Hát volt ott állami hivatal?!) Frühwirth Mátyás: Ugyanakkor, amikor önök egy tagra négy aranykorona kezelési költséget költöttek, Németországban a^ nemet elvtársak elvégezték ugyanezt a munkát 1"86 koronával, az osztrákok 2 koronával. Ez az a hires mintabiztcsitás, amelyet önök kezeltek. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Maksits Géza: A mostani állapotról beszéljen!) Megértem, ha az urak idegesek, (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) mert hiszen a képviselő urak egy része ott ült a Munkásbiztositó Pénztárban es államellenes viselkedésük miatt kellett onnan kivonulniok. (Propper Sándor: Hamisfrankellenes viselkedés miatt!) De még tovább megyek, csak kis türelmet kérek! A között a 126 tisztviselő között, akiket a kommün alatt tanúsított államellenes, nemzetellenes magatartás miatt el kellett bocsátani, a következők voltak:... (Propper Sándor: Előre jelentkezem. Büszke vagyok rá, hogy én is köztük vagyok.) Tudvalevő dolog, hogy a Munkásbiztositó Pénztár volt a tulajdonképeni termelője a kommunista-vezéreknek. (Zaj balfelől. Felkiáltások: Most is igy van!) Akik a szocialista pártban vezetőszerepet játszottak, mind elhelyezkedtek a Munkásbiztositó Pénztáíhan. (Kuna P. András: Ma is igy van!) Elnök: Kérem Kuna képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Frühwirth Mátyás: Mind ott helyezkedtek el, úgy, hogy közülük mintegy négy-ötöt fel kellett akasztani kommunista viselkedés miatt, a többit pedig kidobták. Propper és Saly képviselő úr is köztük van! (Propper Sándor: Mindig büszke vagyok rá, hogy az ellenforradalommal így szembeszállottam!!) Az uraknak nincs rendben a szénájuk ezen a téren! (Kothenstein Mór: Ez megint gyanúsítás!) Ez nem gyanúsítás. (Rothentstein Mór: De gyanúsítás!) Einök: Kérem Kothenstein képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Rothenstein Mór: Ne gyanúsítson) Másodszor is figyelmeztetem Rothenstein képviselő urat. méltóztassék csendben maradni. Frühwirth Mátyás: Ezek között a tisztviselők között — csak egy részüket olvasom fel — a következők voltak: Bokányi Dezső, Haubrich József, Rónai Zoltán, Somlyó Dezső, Rabinovies József, Horovitz Jenő, Hertler Jenő, Hoffmann Béla, Vidor György, Szakasics Árpád stb. Ezek mind olyanok, akik a szociáldemokrácia mozgalmával foglalkoznak s akiknek nevével mindennap találkozunk. (Propper Sándor: Egyetlen Nádosy sem volt köztük. — Szeder Ferenc: Frankhamisító nem volt köztük! — Propper Sándor: Egy országos főkapitány sem volt köztük. — Erdélyi Aladár: Nem védjük az országos főkapitányt, elhiheti! — Propper Sándor: Ügy látjuk, igen! — Halász Móric: Országos főkapitány nem, de népbiztos volt ott elég!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Friihwkth Mátyás: A Munkásbiztositó Pénztárt nem szabad többet visszaadni azoknak, akik ott ilyen virtsaftot csináltak, ennek nem szabad megtörténni, a Munkásbiztositó Pénztár nem kerülhet vissza a szocialisták kezébe, hanem annak a munkásság kezébe kell kerülni. (JJgy van! ba felől. — Esztergályos János: Éhes mopszli munkásbiztositóval álmodik !) A minister urnák figyelmébe ajánlom, hogy amig a javaslatából törvény lesz, ami igen sürgős, és amit különösen a minister ur jóindulatába ajánlok, a szociális életnek ezt a nyitott kérdését szakítsuk ki a magyar szociális élet testéből. (Zaj balfelől.) Elnök: Csendet kérek! Frühwirth Mátyás: Szükséges, hogy ez a javaslat mielőbb a nemzetgyűlés elé kerüljön és letárgyaljuk itt a nemzetgyűlés színe előtt, ahol majd szakszerűen fogjuk bírálni és meglehetnek róla győződve, hogy mindazt, amit önök elkövettek, ide fogjuk tárni, hogy bebizonyuljon, hogy nem voltak önök méltóak a munkásbiztositónak vezetésére. (Zaj a szélsőbaloldalon és felkiáltások: Legfőbb ideje!) Elnök: Minthogy Rothenstein urat máikét izben figyelmeztettem, most kénytelen vagytok folytonos közbeszólásáért rendreutasítani. (Zaj.) Nagyon kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Frühwirth Mátyás: A kormányzatnak az a terve, hogy a munkahiányon, illetve a munkanélküliség ellen biztosítással védekezzék. Ez rendkívül fontos és sürgős kérdés. Látjuk, hogy Európa államaínak mindegyike küzd ezzel a kérdéssel. Nem lehet azt mondani, hogy ez csak magyar kérdés, mert ez európai nagy kérdés, amely ellen minden állam harcol. A munkanélküliság kérdése, a munkahiány ügye olyan probléma, amelyet minden államban meg kell oldani, vagy valamiképpen a megoldáshoz közelebb vinni. Munkahiány mindig van, akármilyen gazdasági konjunktúra legyen is. Munkanélküliség van a munkaközvetités tökéletessége folytán, hiszen két-háromszáz&lékos munkanélküliség mindig volt. Egyik-másik nemzet e munkanélküliség elleni biztosításra már annyi pénzt áldozott, hogy ez veszélyezteti az egész állami költségvetést. Itt van például Ausztria, amely már attól fél, hogy e, munkanélküliség által az államra rótt súlyos terhek majdnem felülmúlják a kötségvetés egyéb tételeit. A miniszter ur egyszer azt mondta, hogy az erre vonatkozó számitásokat nagyon gondosan kell előkészíteni és elvégezni. Valóban nem régen Biresch keresz43*
