Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-483

24 Â nemzetgyűlés 483. ülése 19,25. éri december hó 12-én, szombaton torion és piacot biztosítson a magyar bor számára. (Éljenzés jobbfelől.) A termelés előmozdításának másik nagy tényezője az állattenyésztés. Az igen t. előadó ur idevonatkozólag is nagyon érdekes szempontokból világította meg P kérdés fontosságát. Emiitette a t. előadó ur, hogy a legutóbbi állatösszeirások alapián a létszám tekintetében már alig van kívánnivaló, hiszen ebben a tekintetben elértük majdnpm a békebeli létszámot. A legutóbbi összeírások alapján szarvasmarhaállományunk 1.990.298, tehát * 13.257-tel több, mint a tavalyi; lóállományunk 874.599, vagyis 24.828-ca] több, mint a tavalvi : sertésállományunk 2,604.854. a többiét 146.848 ; juhállományunk 1,856.282. a többiét 52.127. A minőség tekintetében azonban nem értük még el a békebeli nivót és ebben a tekintetben még sok kívánnivaló van. A minőség tekintetében való fejlesztést két módon kivánom elérni, és pedig azáltal, hogy a tenyészállatok beszerzésénél hitelt kívánok biztosítani a községeknek és a közbirtokosságoknak, s a tenyészállat-beszerzést és selejtezést a vármegyei bizottságokra és apaállatvizsgáló bizottságokra kivánom bízni. Már az elmúlt évben^ 30 milliárdot fordítottam olcsó kölcsönként a tenyészállatbeszerzési hitel célja ira az említett testületeknek és szövetségeknek, mert elvégre a minőség feljavítása állami feladat. Ha most felügyelet alá helyezem a közbirtokosságot és községeket a tenyésztés szempontjából és én akarok diszponálni afelett, hogv melyik tenyészállat jó és melyik rossz, melyiket engedem meg és melyiket nem, s ha velük magasabb szempontokból, az állattenyésztés fejlesztése szempontjából megvétetek egy drágább tenyészállatot, mint amilyet tulajdonképen meg tudnak fizetni, akkor nekem, mint államnak kötelességem őket támogatni, hogy azt a drágább tenyészállatot tényleg meg is tudják venni. És köztenyésztési és nemzetgazdasági szempontból jobban ki nem fizetődik egyetlen befektetés sem, mint a tenyészállatbeszerzési kölcsön' A másik módszer, amellyel a minőség szempontjából javítani kívánjuk az állományt, a külföldi import. Sváéból 60 darab tenyészbikát és 250 darab svájci eredeti tis?ta vérű üszőt fogunk behozni. Most osztottunk szét egy transzportot. A gazdák kiváló anyagot kaptak épen a fagy előtt és rendkívül meg vannak ezzel elégedve. Nagy fontosságot tulajdonitok a tejszövetkezet reorganizálásának is. Nem akarok hosszasan foglalkozni ezzel a kérdéssel, azt hiszem, hogy szükségtelen. Ahhoz nem kell kommentár, hogy a falusi tej szövetkezetek felállítása, különösen a városok tejjel való ellátása tehát közélelmezés, állattenyésztés és talajjavítás szempontjából is milyen nagy fontossággal bír. Jól méltóztatnak tudni, hogy a háború előtt hatalmas tejszövetkezet i hálózata volt az országnak. A háború alatt ezek a szövetkezetek felszámoltak és működésüket beszüntették. Most reorganizálni akarjuk ezeket a tejszövetkezeteket. Erre a célra is 600.000 aranykoronát kaptam és az országos tejszövetkezeti központ kötelékében kivánom ezeket a tejszövetkezeteket újra megszervezni. Ettől is rendkívül sokat várok közélelmezési, állattenyésztési és talajjavítási szempontból. A lótenyésztés szempontjából a ménesek és a méntelepek fontosak- A magyar királyi állami lótenyészintézetek létszáma a legújabb hiteles adatok szerint a következő : Kisbéren van 559, Bábolnán 417, Mezőhegyesen 872, Sütvényen 243, összesen 2093 darab ló, ebből 46 mén. Mének vannak a méntelepeken, így Székesfehérváron 403, Nagykőrösön 519, Debrecenben 528, összesen 1450. Y an tehát 3541 darab lovunk, ebből 1496 mén. Méltóztatnak látni ebből a ménlétszámból, hogy milyen horrendus nagy nemzetgazdasági értéke az országnak az, ami ménekben fekszik. Jól méltóztatik tudni azt is, hogy a méneskatonai rendszer beszüntetésével a fedeztetési állomások rendszere megszűnt. Kénytelenek voltunk ennek megszűnésével a m énberrendszerre áttérni. Ez a legnagyobb pazarlása ennek a vagyonnak, amelyre hivatkoztam. Csodálatos dolog, a ménbérlők nasryon kevés kivétellel nem ugy kezelik a méneket, ahogy a szerződésben erre magukat kötelezték, és a mének kihasználása sem történik azzal a szakszerűséggel, gazdaságosságg-al és célszerűséggel, amellyel tulajdonképen történni kellene és épen ezért újra vissza kivánunk térni a fedeztetési állomási rendszerre. Ez ugyan kicsit költséges, de ezt az áldozatot a lótenyésztés szempontjából kénytelenek vagyunk megtenni. A lótenyésztési főosztály élére egy rendkívül jeles hippologust sikerűit megnyernünk,^ aki ott rendkívül okos és céltudatos munkát fejt ki. így most befejezte az egész ország kancaállományának osztályozását. Két osztályba soroztattak a kancák a ménteleposzíályok körzetei szerint, s az elsőosztályu kanezákra jutnak az állami mének, a másodosztálvuakra pedig az engedélyezett mének. A tájfajtafenyészetre^ is nagvobb súlyt kívánunk helyezni. Nem kívánjuk a teli vérten vesztést sem elhanyagolni, de a népies lótenyésztési rendszerre nagyobb gondot kívánunk forditani. (Helyeslés a jobboldalon.) Állatesrészségügyi törvényünk már készen van. Az állategészségügy reformjáról szóló javaslatot nemsokára a Ház elé hozcm és akkor alkalma és módia lesz a t. Nenizeferülésnek ezt a kérdést alaposan megvitatni. Addig is az eddig bevált módszerek szerint törekszünk arra, hogy állategészségügyünknek azt a jó hirnevét biztosítsuk, amellyel a külföld bizalmát eddig is teljesen megnyertük. (Graeffl Jenő : Nagyon fontos !) Ami az erdészeti közigazgatást illeti, ezzel már csak távirati stílusban tudok foglalkozni. (Szeder Ferenc : Ráérünk!) Az erdészet tekintetében az erdőigazgatásról szóló törvény alapján az átszervezés folyamatban van. A nélkül, hogy ahhoz külön kommentárt kellene fűznöm, hogy milyen munkát fejt ki az állami erdészet, e\ég ha közlöm, hogy az elmúlt évben 15 millió facsemetét hoztunk forgalomba és ültettünk el. Azt hiszem, ez a szám eléggé beszél önmaga helyett, ehhez több kommentár szükségtelen. Az Alföld fásítására is a meghozott törvény alapján folynak a munkálatok és a fásítás tekintetében is rendkívül nagy munkát és tevékenységet fejtettünk ki. Ami az állami ménesbirtokokat és állami gazdaságokat illeti, az elmúlt évben ugyan rossz . termés volt, — nem erről az évről beszélek — ennek ellenére azonban a mezőhegyesi ménesbirtok zárszámadásai nagy eredménnyel zárultak. Ez annak tulajdonitható, hogy ez a birtok iparosítva van és azon mezőgazdasági gyárak vannak felszerelve, úgyhogy onnan a birtokról vagy félgyártmány, vagy készáru jön ki, aminél fogva ez a birtok nagyobb jövedelmet hoz a többi birtoknál. Épen ezért, mihelyt arra fedezetünk lesz, a többi birtokokat is erre a mintára kívánjuk átalakítani és iparosítani kívánjuk. (Helyeslés a jobboldalon.) A viziszolgálat terén a háború és a foradalmak következtében nagyon sok hátrányban voltunk. Ezeket az elmaradt munkálatokat most kivánjuk majd foganatba venni. Sikerült a vízi társulatoknak 14 millió aranykoronát rendelkezésére bocsátani és most újra 8 millió aranykoronát fogunk nekik nyújtani. Ebből már tekintélyes munkát tudnak kifejteni és a munkanélküliség megoldásához is nagyban hozzájárult az, hogy